A kiotói jegyzőkönyv hatályba lépésének második évfordulóján Sztavrosz Dimasz környezetvédelmi biztos felszólította a nemzetközi közösséget, hogy sürgősen kezdjen tárgyalásokat egy olyan világszintű, átfogó éghajlat-változási megállapodásról, amely a jegyzőkönyv helyébe lép, ha annak célkitűzései 2012-ben lejárnak.
Dimasz – aki pénteki évforduló idején éppen Amerikában tárgyalt – különösen fontosnak nevezte, hogy az Egyesült Államok és más nagy kibocsátó országok is részt vegyenek ebben a folyamatban. Az éghajlatváltozás jelentette súlyos veszély világszintű, ezért kizárólag globális megoldással előzhető meg – emelte ki.

Füstködbe burkolódzó nagyváros
Nemzetközi probléma
„A nemzetközi közösségnek sürgősen tárgyalásokat kell kezdenie egy átfogó és ambiciózus, a kiotói jegyzőkönyvet felváltó új világszintű megállapodásról” – tette világossá Dimasz. A biztos emlékeztetett arra: a fejlett országok csoportja számára az alapvető fontosságú következő lépés az, hogy 2020-ra az összes kibocsátásukat az 1990-es szinthez képest 30 százalékkal csökkentsék. A fejlődő országoknak pedig lehetőségeikhez képes szintén el kell kezdeniük csökkenteni kibocsátásaikat.
A Bizottság álláspontja szerint mindez alapvető fontosságú, ha a globális felmelegedés növekedésének mértékét az iparosodást megelőző szinthez képest legfeljebb +2 Celsius fokrara kívánják korlátozni, emlékeztetve arra, hogy a 2 Celsius fok az a határérték, amely felett a szakértők szerint erősen megnövekszik egy visszafordíthatatlan és esetlegesen katasztrofális változás kockázata.
Borús jövőkép
Az egyik legutóbbi ENSZ-jelentés, melyet az éghajlat-változással foglalkozó kormányközi szakértői testület állított össze, egyértelmű és gyorsuló globális felmelegedésről számolt be. Az elmúlt száz évben 0,76 fokk nőtt a globális átlaghőmérséklet, s Európában ez a tendencia még gyorsabb is az átlagosnál, ott ez az érték eléri az 1 Celsius fokot. Az eddig mért 15 legforróbb nyár az utóbbi húsz évben volt, 11 közülük 1995 óta. A huszadik század második fele az elmúlt 1300 évben a legmelegebb periódus volt az északi féltekén.
A jelentés több mint 90 százalékra teszi annak valószínűségét, hogy ezek a hőmérséklet-emelkedések főként emberi tevékenységre visszavezethető, megnövekedett károsanyag-kibocsátásból erednek. A szakértői csoport úgy véli, hogy a hőmérséklet és a tengerszint tovább fog emelkedni ebben az évszázadban, s a globális átlaghőmérséklet várhatóan 1,1-6,4 fokkal lesz majd magasabb.
