E probléma megoldásának kulcsát sokan a hidrogénnel, vagy alkohollal működő üzemanyagcellákban látják. A BetaBatt nevű amerikai cég mérnökei azonban úgy gondolják: nem ez, hanem saját, radioaktív izotópok bomlásán alapuló mini-erőművük terjedhet el majd a jövő tartós akksijaként.
Betabattery. Évekig bírja?
A BetaBattery névre keresztelt elem állítólag évekig szolgáltathat energiát. Működése nem kémiai reakción alapul – ahogyan az a ma használatos telepekben szokásos -, hanem a hidrogén radioaktív izotópjának, a tríciumnak a bomlásán. Ez a folyamat ugyanis állandó elektronforrásként szolgálhat. És mivel az izotóp felezési ideje 12,3 év, az elem teljesítménye is ennyi idő alatt esik vissza az eredeti felével felérő értékre.
Ilyen sokáig – évtizedekig – általában csupán űreszközök, vagy állandó adatgyűjtésre rendszeresített készülékek működnek beavatkozás, vagy korszerűsítés nélkül. A BetaBattery megoldást ezért egyelőre az ilyen különleges, szélsőséges viszonyok elviselésére tervezett eszközökbe ajánlják a fejlesztők. Például műholdakba, illetve olyan távérzékelő hálózatok fenntartására, amelyekben a szenzorokat nehezen megközelíthető területeken, például a nyílt tengeren, hegycsúcsokon, esetleg vulkánok belsejében helyezik el. A cég mérnökei azonban újabban a hordozható kütyük áramforrásaként is szóba jöhető akkumulátoron is dolgoznak; ezt elképzeléseik szerint eszközből eszközbe helyezve lehetne sok évig használni, még az után is, hogy az eredeti ketyere már régen elavult.
