A verseny- és piacszabályozás lényegében megfelel az EU normáinak, az állami beavatkozás a piaci szegmensben minimális – olvasható a kormányfő kezdeményezésére alakult Kereskedelmi Tevékenységet Vizsgáló Szakértői Bizottság jelentésében.
A dokumentum rögzíti: a kiskereskedelemben koncentráció és centralizáció zajlik, és a nagyméretű kereskedelmi láncok száma nemzetközi összehasonlításban is magas. A testület a kemény versenyben azt javasolja a nem eléggé tőkeerős magyar cégeknek, hogy ők is szakosodjanak és egyesítsék erőiket, így például alakítsanak közös értékesítési szervezeteket, vagy önálló kereskedelmi márkákat.
„A globalizálódott világban egyre kevésbé van értelme és egyre kevésbé lehetséges a magyar tulajdon megkülönböztetése” – olvasható a jelentésben, amely szerint a közhiedelemtől eltérően a magyar tulajdonú kereskedelmi láncok is „nagymértékben folytatnak külföldi termeltetést”.
Finomítani kellene a szabályokat
A szakértők a kabinetnek azt javasolják, hogy a kereskedelmi szektorra és a beszállító iparágak vállalataira vonatkozó szabályozásokat egyszerűsítsék, mert a fölösleges adminisztratív szabályok eltörlése mindenkinek megtakarítást jelent.
A testület szerint a szektor versenyviszonyait érintő szabályozások (az agrárrendtartási törvény, az élelmiszer kiskereskedelmet érintő beszerzési ár alatti értékesítés tilalma, a jelentős piaci erővel rendelkező vállalatok visszaélő magatartását korlátozni hivatott rendelkezések) eddig csak korlátozottan érték el céljukat, viszont elég frissek még, így gyors módosításukat sem javasolja a bizottság. Úgy vélik, egyelőre elegendő a piaci folyamatok és a szerződéskötési gyakorlat figyelése és elemzése.
Magától megoldódó bajok
A fogyasztók által bírált jelenségek – például a gyenge minőség vagy egyes lakás közeli boltok megszűnése – a piaci erők hatására előbb-utóbb megszűnnek, ha a hiányolt szolgáltatásra, magasabb minőségre valóban van fizetőképes kereslet – írja jelentésében a testület.
A szakértők ugyanakkor nem tartják megfelelőnek a hazai fogyasztóvédelem működését, különösen a jogérvényesítés, a jogsértést megelőző hatások érvényesülése, valamint az érdemi civil fogyasztóvédelem fejletlensége miatt.
Javaslatuk szerint a kereskedelmi forgalomba kerülő termékek jelentős részénél az állami szerepvállalást elegendő néhány, a fogyasztói tájékoztatásra vonatkozó előírásra szűkíteni és az állami szerepvállalás helyett a fogyasztói tudatosság javításával lehetne elérni azt, hogy a fogyasztók meg tudják védeni érdekeiket.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
