Skandalum Itáliában: egy rendőr halálát követelő futballszurkolói vandalizmus miatt jelenleg szünetelnek a bajnoki mérkőzések. Az elmúlt év a bundabotránytól volt hangos, amikor világossá vált, hogy az irgalmatlan pénzek mozgatta olasz labdarúgást mélyen átszövi a korrupció és a maffia. Másfelől viszont az is kiderült akkor és most is, hogy a sportág és az állam vezetői nem söprik a kínos ügyeket a szőnyeg alá: akárcsak korábban a politikában, a fociban is munkálkodni kezdtek a Tiszta Kezek.
Arról, hogy a nemzetközi labdarúgóélet és az európai szövetség, az UEFA a jelenségek melyik olvasatára hajlik, április 18-án kaphatunk pontosabb képet. Akkor dől el, melyik ország rendezheti meg a 2012-es Európa-bajnokságot, azaz ártottak-e az esélyes olasz pályázatnak az elmúlt hónapok történései. Amennyiben igen, úgy valószínűleg Horvátország és Magyarország készülhet a rendezésre. (Versenyben van még az ukrán-lengyel pályázat is.)
Persze korai még az esélylatolgatás, így a szakértők is csak a színfalak mögött beszélnek arról, hogy az érzelmi eufória lecsengését követően gyorsan szembe kellene nézni a rendezés kötelezettségeivel. A konvergenciapálya kötöttségei közepette valószínűleg új finanszírozási forrásokat is keresni kellene – ám egyidejűleg az előkészületek már az újabb nagy vállalkozás, egy olimpia megrendezésének az összetevőivé válhatnának.
ILLESZTÉSI KÉRDÉS. Egy foci Eb vagy egy olimpia méretű rendezvény persze nem szakítható ki az ország általános fejlettségi szintjéből és hosszú távú fejlesztési terveiből. Erre az általános érvényű következtetésre jut az a héten közzétett tanulmány is, amelyben a nyári játékok rendezésének megvalósíthatóságát járta körül a PricewaterhouseCoopers (PwC) tanácsadó cég, illetve a megrendelő civil kezdeményezés, a BOM. Szalay-Berzeviczy Attila, a Budapesti Értéktőzsde elnöke szerint az általa vezetett BOM ezzel a 200 oldalas elemzéssel arra kereste a választ, hogy melyik az a soron következő olimpia, amely elérhető Magyarország számára, és ahhoz milyen feltételrendszerben kell gondolkodni. A válasz az, hogy 2016-ban még nem. 2020-ban talán.
Makrogazdasági pozitívumok
A PwC kalkulációt készített arra, hogy egy 2020-as rendezésű olimpia a 2012 és 2016 közötti időszakban milyen kedvező hatásokkal járna:
● Összesen 1500 milliárd forintnyi (előrehozott és olimpiai) többletberuházás, amelyből 770 milliárd terhelné a központi költségvetést
● A beruházási többlet évi 0,4 százalékkal gyorsítaná a növekedést, ami az ötéves időszakban 2700 milliárd forintnyi GDP-többletet eredményezne
● A megnövekedett államháztartási bevételeknek köszönhetően az állami beruházási szükséglet valójában csak nettó 475 milliárdot jelentene
● A vizsgált periódusban a beruházási hullám az építőiparban 72 ezerrel több munkahelyet eredményezhetne
Mindez pusztán annyit jelent, hogy egy nagyszabású társadalmi cél megvalósításához hosszú távú tervezésre és szisztematikus építkezésre van szükség. De megéri, mert Szalay-Berzeviczy szerint az olimpia egy évtizedes gazdaságpolitikai és országfejlesztési kihívás több évtizedes üzleti és turisztikai utóhatásokkal. A 2020-as olimpia infrastrukturális beruházásaira ugyanis a játékoktól függetlenül is szükség van, hiszen részei a meglévő fejlesztési terveknek. Ilyen projekt a többi közt a 4-es és az 5-ös metró megépítése, az elővárosi vasútvonalak fejlesztése, az M0-ás körgyűrű teljes kiépítése, az M6-os, M8-as gyorsforgalmi utak megvalósítása, a Budapest-Szolnok-Záhony vagy a Budapest-Székesfehérvár vasútvonalak korszerűsítése, illetve több környezetvédelmi fejlesztés.
KULCSTÉNYEZŐK. Bienerth Gusztáv, a tanulmányt kidolgozó PwC januárban leköszönt szenior partnere szerint az ötkarikás játékok esetében az egyik kulcstényező a makrogazdasági stabilizáció, azzal együtt, hogy alapvetően nem az olimpia miatt lenne lényeges 2009-ig egyensúlyi pályára állítani a gazdaságot. A legfontosabb előfeltételek és alappillérek közé tartozik továbbá a stabilizációt követő, hosszú távon 3-4 százalékos növekedési pálya, a konvergenciaprogram sikere, az euró minél korábbi bevezetése. De az is, hogy 2013 után az EU-költségvetés hasonló mértékű forrásokat biztosítson, mint 2007 és 2013 között, vagy hogy a potenciális EU-forrásoknak legalább a 70 százalékát le tudja hívni az ország.
Csupa olyan követelmény tehát, amely olimpia nélkül is össztársadalmi szinten vállalható nemzeti érdek. A konszenzusra szükség is van, hiszen a reményteli pályázás másik lényegi összetevője a fegyelmezett, gondosan kimunkált terv szerinti, időben elindított felkészülés. „Az, hogy ne három év alatt kelljen összecsapni egy hét-nyolc éves programot” – mutat rá Bienerth Gusztáv. Szerencsés kiindulási feltétel, hogy az olimpia rendezésének a gondolata a társadalomban és a politikai életben is népszerű. Egy tavaly májusi, 2 ezres mintavételen alapuló felmérés szerint a lakosság 77 százaléka támogatta az akkor még 2016-ra tervezett rendezési pályázatot, és több mint 50 százalékot még az sem riasztana vissza, ha személyes anyagi áldozatvállalásra is szükség lenne hozzá.
A pályázásra vonatkozó döntést 2011-ben kell meghozni. Az időpont még elég távoli, túlnyúlik a mostani kormányzati és önkormányzati cikluson. Ennek azonban meglehet az az előnye, hogy egyik politikai erőnek se álljon érdekében megtámadni a hazai nagyvállalati szféra meghatározó képviselőit maga mögött tudó BOM kezdeményezését. (A mozgalomról szóló cikkünket lásd a Figyelő 2005/48. számában.) Elcsitulni látszik az az ellentét is, amely a civil kezdeményezés és a Magyar Olimpiai Bizottság között éleződött ki tavaly, s amelynek részeként az utóbbi megvonta az előbbitől az „olimpia” szó használatát – ezért maradt az eredeti elnevezésnek (Budapesti Olimpia Mozgalom) csak a rövidítése.
Schmitt Pál, a MOB elnöke lapunk többszöri megkeresésére sem adott lehetőséget arra, hogy megismerhessük véleményét a 2020-as rendezési törekvésekről. Mindenesetre január 22-én Szalay-Berzeviczy Attilának, a BOM vezetőjének továbbította a Nemzetközi Olimpiai Bizottságnak a 2016-os játékokra történő jelentkezési előírásait, azzal a megjegyzéssel, hogy bízik benne, sikerült hozzájárulnia a szervezet munkájának eredményes folytatásához.
Ugyan a BOM ezen az időponton már túllépett, ám kész a további ütemterv. Mint a tanulmány is kimondja, a célirányos tervezésnek és felkészülésnek már 2007-ben meg kell kezdődnie. Ahhoz, hogy 2011-ig a pozitív döntéshez szükséges szabályozási, gazdasági, technikai hátteret meg lehessen teremteni, szükség lenne egy pályázati bizottság felállítására. Az előkészületi munkát pedig egy Olimpia Törvény szabályozhatná.
Bienerth Gusztáv: nem az olimpia miatt kell egyensúlyba hozni a gazdaságot.
A BOM következő kezdeményezése éppen erre irányul. „A törvénynek tisztáznia kell, milyen szervezeti megoldásokkal, milyen forrásokból lehet megvalósítani a célt, a pályázat majdani kidolgozását” – mondja Siegler Konrád, a Siegler/Weil, Gotshal & Manges partnere (ezt az ügyvédi irodát bízta meg a BOM a törvénytervezet kidolgozásával). Az elképzelések szerint a közszféra és a magánszféra képviselőiből létrejöhetne egy független szervezet – pályázati bizottság -, amely koordinálná a felkészülést, az olimpia szempontjából kísérné figyelemmel az eldöntött fejlesztéseket.
Szakértők szerint egy ilyen törvény – a politikai szándékok függvényében – akár már az őszi parlamenti ülésszakon megszülethetne, hiszen elsődleges jelentősége nem a részletes szabályozásban, hanem abban állna, hogy társadalmi konszenzust rögzítsen az adott kérdésben. Ez pedig a fentebb vázoltak okán, még az adott politikai légkörben sem tűnik lehetetlennek. Legalábbis Varga Mihály, a Fidesz alelnöke szerint pártja támogatja a 2020-as olimpia megrendezésére irányuló kezdeményezést, és azt is, hogy ötpárti támogatással erről törvény szülessen. „Az MDF mindig is támogatta a közös, nagy, nemzeti ügyeket, mint amilyen a világkiállítás ötlete, vagy a nagy sportesemények megszervezése volt, így támogatja természetesen a budapesti olimpia ügyét is” – mondta a Figyelőnek Dávid Ibolya. A pártelnök hozzátette: örül, hogy a BOM munkájának köszönhetően ismét van esély közös nemzeti ügyről beszélni.
A kormányoldal egyelőre óvatosabban fogalmaz. Szilvásy György, a Miniszterelnöki Hivatalt (MeH) vezető miniszter arra a kérdésünkre, hogy még az idén a parlament elé kerülhet-e az olimpiai törvény, s ha igen, milyen tartalommal, kijelentette: a kérdés nincs napirenden. A kormány egyelőre nem tud mondani sem „igen”-t , sem „nem”-et az olimpia megrendezhetőségéről, ám a tanulmány elkészítését támogatta. A MeH megbízott szakállamtitkára részt vett az előkészületi munkában, éppen azért, hogy a szükséges kormányzati adatokat is beépíthessék az elemzésbe, s ne kelljen külön kormányzati szakértői anyagot készíteni, mintegy elölről kezdeni a munkát. A döntés mindazonáltal csak azt követően születhet meg, hogy a tanulmányról a MOB és a főváros is kialakította álláspontját. „Ha a kormány támogatja az olimpia megrendezését, akkor mindenképpen kell készülnie egy jogi hatásvizsgálatnak arról, miben gátolják és miben segítik a hatályos törvények az olimpiai fejlesztéseket” – jelezte Szilvásy György.
NÉPSZAVAZÁS-IGÉNY. „Korábban is azt mondtam, és ma is kitartok amellett, hogy népszavazásnak kell döntenie arról, legyen-e olimpia Magyarországon” – mondta lapunk megkeresésére Demszky Gábor. Budapest főpolgármestere szerint az előnyök, a kockázatok, a tehervállalás nagyságát illetően az országnak közösen kell döntést hoznia az olimpiaszervezésről. (Nem úszható meg a népszavazás Fodor Gábor, az SZDSZ egyik elnökjelöltje szerint sem.) Demszky, aki nem csinál titkot abból, hogy egy referendumon az igennel voksolók táborát erősítené, elmondta azt is: a fővárosi közgyűlés határozata alapján felkérte Beleznay Évát, Budapest megbízott főépítészét arra, hogy ez év májusáig készíttesse elő az olimpia helyszíneinek kijelölését, a megvalósításhoz szükséges intézkedésekkel együtt. Beleznay Éva azt mondja, ha becsukja a szemét, akkor a Népstadion környékén képzeli el a központi olimpiai stadiont, de nem a Puskás Ferenc Stadion képében. Annak jelenlegi formájában azért sem gondolkodik, mert a PwC-tanulmány beigazolta a sejtéseit. A több száz oldalas dolgozat ugyanis rávilágít, hogy Magyarország egyetlen sportlétesítménye sem rendelkezik olyan paraméterekkel, amelyek lehetővé tennék, hogy abban ötkarikás játékokat rendezzenek. A főépítész egyébként a tanulmány által javasolt észak-budapesti, Duna menti és városrehabilitációs koncepciók közül e két utóbbi mixében gondolkodik.
Prágai előkészületek
Csehország fővárosában a kilencvenes évek vége óta több civil szervezet tartja életben az olimpiai pályázás gondolatát. A gondolat támogatói főleg a NOB 2003-ban rendezett prágai kongresszusa előtt és idején hallatták erőteljesen a hangjukat, s a cseh politikai vezetők a kongresszus idején közölték az olimpiai mozgalom vezérkarával, hogy Prága komolyan fontolgatja a pályázat benyújtását.
A lelkesedés némileg lehiggadt, amikor eldőlt: 2012-ben London rendezi a játékokat. Bár semmilyen szabály nem írja elő, hogy ne lehessen egymás után kétszer ugyanazon a földrészen a nyári olimpia, a realista hangok egyre inkább arra figyelmeztetnek, 2016 helyett inkább 2020-ra kellene összpontosítani a figyelmet. Még nem született hivatalos döntés a pályázat benyújtásáról – erre szeptemberig van idő. A fővárosi önkormányzat mellett ugyanakkor már jó ideje több szakbizottság foglalkozik a pályázat előkészítésével. Amint azt Szvetlana Kubikova, Prága városfejlesztési osztályának vezetője a Figyelőnek elmondta, az önkormányzat 2003 májusában hozta meg első határozatát arról, hogy el kell készíteni az esetleges pályázat lehetőségeinek elemzését. Három szakcsoport alakult: az egyik a már létező sportlétesítmények helyzetét mérte fel, a másik az olimpiával kapcsolatos esetleges fejlesztési elképzeléseket és azok megvalósítását elemezte. A harmadik munkacsoport pedig a 2016-os, illetve a 2020-as nyári olimpia gazdasági és marketing összefüggéseit vizsgálta. A város vezetése 2004-ben a PricewaterhouseCoopers (PwC) társasággal készíttetett egy költségvetési tanulmányt. E szerint a játékok 2016-ban 135,9 milliárd, míg 2020-ban 132,6 milliárd cseh koronába kerülnének (1 cseh korona = 9 forint). A számítások szerint legalább 44 ezer új munkahely is létesülne.
A tanulmány szerint a játékok megrendezéséhez szükséges pénzt nagyjából fele-fele arányban Prága és az állam, illetve a magánszektor adná össze. A PwC szakértői úgy látják, hogy a nyári játékok nyereséget hozhatnak a fővárosnak és Csehországnak is. Az előzetes számítások szerint a tiszta nyereség mintegy 25 milliárd korona lehetne. Az eddigi tanulmányok szerint az olimpiai központ és a fő sportlétesítmények Prága északkeleti részén, Letnanyban épülnének meg. Több sportversenyt Prágán kívül kellene megrendezni, például a labdarúgótornát a főváros mellett Brnóban, Ostravában és Teplicén, a vitorlásversenyeket a lipnói tavon. A tanulmány készítői egyértelműen arra a megállapításra jutottak, hogy a városfejlesztési elképzelésekkel összeegyeztethető a hiányzó sportlétesítmények, valamint a szükséges infrastruktúra megépítése.
A lakosság véleményéről átfogó nagy felmérés még nem készült. Az eddigi kisebb közvélemény-kutatások azt mutatják, hogy a közvélemény egy része nem lelkesedik az ötletért. A tavaly decemberben, a közszolgálati tévé megbízásából végzett közvélemény-kutatás szerint a főváros polgárainak 49 százaléka szeretné a játékok rendezését, 33 százaléka ellenzi azt; 18 százalék nem tudott egyértelmű választ adni. Országos viszonylatban a csehek közel egyharmada úgy véli, az olimpia rendezése olyan fényűzés, amire az országnak nincs pénze, és az államnak sokkal fontosabb dolgokat, például az iskolák és az egészségügy finanszírozását kellene előnyben részesítenie. Szvetlana Kubikova szerint a főváros vezetőségében viszont többségben vannak azok, akik pozitívan viszonyulnak az ötlethez, és tovább folytatják a szükséges előkészületeket az esetleges pályázat benyújtásához. Nemrég az államfő, Václav Klaus is úgy nyilatkozott, hogy támogatja a főváros jelentkezését. A közelmúltban kinevezett új kormánynak rövidesen állást kell foglalnia ez ügyben, hiszen az idő sürget. Várható, hogy a kérdést népszavazásra bocsátják majd, főleg a rendezés hatalmas költségei miatt. Rövidesen megalakul az előkészítő bizottság is, amelyben a politikai és sportélet neves képviselői is helyet kapnak. „Amennyiben 2016 nem jön össze, nem adjuk fel, 2020-ban is megpróbáljuk, sőt elképzelhető, hogy 2024-ben is pályázunk majd” – hangsúlyozza Szvetlana Kubikova.
PROTICS JÁNOS
