A Miniszterelnöki Hivatal (MEH) honlapján csütörtökön hozták nyilvánosságra a vezetékes energiaellátásról a kormány számára készített jelentést. A bizottság 2006. december 5-én zárta le az „elismert szakértőkkel” készíttetett dokumentumot.
Árcsökkentés
A bizottság úgy véli, lehetséges a gáz beszerzési árának csökkentése: ehhez felül kellene vizsgálni az EON-nal kötött szerződéseket, valamint ki kell használni a Gazprom magyar gázpiaci érdekeltségéhez kapcsolódó lehetőségeket. Magyarország drágábban vásárolja az orosz gázt, mint a legtöbb európai ország – jegyzik meg a szakértők.
Magyarország teljes energiafelhasználásnak mintegy 45 százalékát földgázzal fedezzük, aminek 80 százalékát import biztosítja. A földgáz harmadát a lakosság használja fel. A magyar földgázrendszer műszaki színvonala megfelelő, de a teljesítőképessége határára jutott, egy tartós kemény tél fogyasztói korlátozást tehet szükségessé, ezért sürgősen szükség van a új gáztározókra, a meglévők bővítésére, valamint az importvezetékek kapacitásbővítésére.
Új importútvonal
Hosszabb távon szükséges az Ukrajnán áthaladó import mellett új importútvonal kialakítása: ezt a Törökországba irányuló „Kék folyam” meghosszabbítását jelentő Déli vezeték vagy – kisebb valószínűséggel – a Nabucco-projekt teheti lehetővé. Ellátásbiztonságunkat növelné és gazdasági haszonnal is járna, ha a vezeték Magyarországon keresztül haladna, ehhez célszerű lenne nyomvonalat felajánlani – javasolják a szakértők.
A bizottság szerint az önálló, csak stratégiai készletezést biztosító tároló, az ehhez szükséges infrastruktúra hosszú ideig kihasználatlanul állna. Ez nemcsak gazdaságilag hátrányos az országnak, hanem a vészhelyzeti működőképességet is bizonytalanná tenné. Ezért a stratégiai készletezést folyamatosan működő, kereskedelmi célokat is kiszolgáló tárolókban célszerű megvalósítani. Új földgáztároló létesítése a szezonális igényekhez is sürgősen szükséges.
Széles energiabázis
A magyar villamosenergia-rendszer 5,3 millió fogyasztót szolgál ki, ezek 93 százaléka háztartás. A magyar energiaellátás nagyon erős importfüggése indokolja, hogy a villamosenergia-ellátás minél szélesebb energiabázisra – földgáz, atom, szén, megújuló – támaszkodjon. A következő évtizedben sok ezer megawattot kitevő új teljesítőképességre lesz szükség, főként a leállítandó erőművek pótlására, kisebb mértékben az igénynövekedés fedezésére.
Kell az atomenergia
A bizottság többsége szerint a paksi atomerőmű üzemidejének meghosszabbítása a jelenlegi magyar energiapolitika egyik kulcskérdése. Szerepe van – többek között – az ellátásbiztonság növelésében és a Kiotói vállalás teljesítésében. A hosszabbítás megakadályozása további 2000 megawatt-tal növelné az erőműépítés igényét, és mintegy három milliárd köbméterrel növelve a földgázszükségletet. A Kormány feladata azoknak a hazai és nemzetközi kötelezettségeknek a teljesítése, melyek
A bizottság többsége távlatilag is fontosnak tartja az atomenergia szerepét a magyar energiapolitikában. A következő évtized közepe táján időszerű megvizsgálni az új blokkok építésének szükségességét és lehetőségét, figyelembe véve a magyar viszonyok között számításba jöhető harmadik generációs erőművek üzemi tapasztalatait.
Megújulók
A megújuló energiákra alapuló villamosenergia-termelést koordinálni kell a villamosenergia-rendszer üzemviteli lehetőségeivel – csatlakozási teljesítmény, tartalék kapacitás, rendszerszabályozás. A szélerőmű-építés lehetőségét korlátozni fogja a széljárás véletlenszerűségét ellensúlyozó, teljesítményét gyorsan változtatni tudó erőművek hiánya. Ennek áthidalására egy szivattyús-tározós vízerőműre van szükség. A biomassza-tüzelésű erőműveknél – az erdők védelmében – a fa tüzelőanyag minél nagyobb hányadát e célra létesített energiaültetvényeken indokolt megtermelni.
Magyarországnak földrajzi fekvése és villamos távvezetéki kapcsolatai révén jó esélye van a térségi központ szerepének betöltésére. A gazdaságdiplomácia eszközeivel is törekedni kellene a regionális kapcsolatok erősítésére és regionális áramtőzsde létrehozására (esetleg egy hazai áramtőzsdéből kifejlesztve).
Megtakarítás
Az energiaellátás és -felhasználás hatékonyságának növelése megtakarítás mellett csökkenti a környezetszennyezést, az egészségi ártalmakat, a szükséges beruházások mértékét, a társadalmi aggályokat és vitákat, enyhíti a fizetési mérleg hiányát. A következő időszakban fokozott támogatást érdemel a gáz- és távfűtéses épületek energiahatékonyságának javítása és a közlekedés fajlagos energiaszükségletének mérséklése.
Korszerűsíteni kell az energiahatékonysági alapok működését, adókedvezményt érdemel a fűtési rendszerek korszerűsítése, célszerű előnyben részesíteni a panelházak egycsöves rendszereinek átalakítását és az egyedi hőmennyiség alapú elszámolás feltételeinek megteremtését. Fontos a nem paneles technológiával készült épületek fűtéshatékonyságának növelése. A közlekedés területén a városi tömegközlekedés fejlesztését, a P+R rendszerek bővítését és a közúti teherszállítás vasútra történő átterelését kell elsősorban előmozdítani.
