Egyáltalán nem osztja a GKI Gazdaságkutató 2007-re vonatkozó makroelőrejelzéseit Suppan Gergely, aki szerint rosszabb pályát fut be idén a magyar gazdaság. A Takarékbank elemzője szerint a gazdaság növekedése a GKI által prognosztizált legalább 3 százalékkal szemben jó ha eléri majd a 2,3 százalékot. Hiába teljesít jól továbbra is a GDP nagyjából 30 százalékát adó ipar, akár 8-10 százalékos növekedést produkálva, ha például az arányaiban 15 százalékot kitevő oktatás és egészségügy kibocsátása a megszorítások hatására akár 10 százalékkal is mérséklődhet, ami ugye 1,5 százalékos növekedésromlásnak vagy féknek felel meg.
Lassan csordogálnak az EU-s pénzek
Az elemző pesszimistább a beruházások alakulásával, elsősorban az EU-s pénzek gazdaságélénkítő hatásával kapcsolatban is. Ahogy a FigyelőNetnek elmondta, egyrészt a jelentkezők nem tudják majd valamennyi pályázati pénzt lehívni, másrészt az utófinanszírozás, és a bürokratikus ügyvitel miatt csak talán kilenc hónap elteltével futhat fel a támogatások folyósítása. Suppan egyébként némileg osztja a jegybank idekapcsolódó véleményét, ami szerint az EU-támogatások belépése nem feltétlenül élénkíti a gazdaságot, amire elsősorban a görög példát szokták emlegetni.
Jobban csökken az életszínvonal
A Takarékbank elemzője éves szinten 7,6 százalékos inflációval számol, s azzal, hogy év végére a pénzromlás üteme 5,3 százalékra mérséklődik, míg a GKI szerint jobban, 4 százalékra eshet vissza az infláció. A bérkiáramlás is szolidabb lesz, ezért Suppan Gergely arra számít, hogy a reálkereset 5 százalékkal is mérséklődhet, míg a GKI álláspontja szerint a nemzetgazdasági reálkeresetek kisebb mértékben, mintegy 3,5 százalékkal csökkennek.
A lengyeleket talán befoghatjuk
A hírek között találta a FigyelőNet azt a két bejelentést is, ami szerint a Cseh Köztársaság 2012-ben, Lengyelország pedig 2013-ban tervezi bevezetni az eurót. A közelmúltban mindkét ország tartózkodott konkrét csatlakozási céldátum megjelölésétől, így ez most újdonságerejű információ a pénzpiacok számára.
Erdős Szabolcs, az Ecostat közgazdasági elemzések osztályának vezetője lapunknak elmondta, hogy mindkét céldátum teljesíthetőnek látszik, bár a lengyel államháztartást még érheti kellemetlen meglepetés, ami a közös pénz bevezetésének csúszását okozhatja. Az Ecostat kutatója úgy nyilatkozott, hogy Magyarország 2013-2014-ben vezetheti be az eurót, de igen lényeges szempont, hogy a pénzügyi előírások teljesítése mellett a konvergencia a reálgazdaságban is megtörténjen, vagyis javítsa versenyképességét az ország.
Suppan Gergely az euróval kapcsolatban is a pesszimistább álláspontot képviseli, vagyis osztja a nyugati elemzők, hitelminősítők zömének várakozását, ami szerint 2014 előtt nem lesz közös pénz Magyarországon. A Takarékbank elemzője úgy véli, az infláció és az államháztartási hiány leszorítására vonatkozó uniós előírások, ha nagy erőfeszítések árán is, de talán teljesíthetők 2009-re, ahogy azt a kormány korábban jelezte. Problémát jelent ugyanakkor az államdósság GDP-hez mért arányának alakulása. Az biztos, hogy 60 százalék alá nem nyomható három év alatt. Az EU persze azt is elfogadná, ha Magyarország csökkenő tendenciáról számolhatna be. Az elemző viszont úgy gondolja, a 2009-es dátumot megelőzően jó ha egy évvel indulhat meg a mérséklődés, amit aligha értékel majd trendként Brüsszel.
