A magyar gazdaság növekedési ütemét nem elsősorban a hazai fogyasztás és beruházás dinamikája, hanem az európai konjunktúra és ahhoz kapcsolódóan a kivitel és a behozatal dinamikája közötti különbség határozza meg. Ezért a kiigazítási és reformprogram csak kisebb mértékben lassítja a magyar gazdasági növekedést. A GDP 2007-ben legalább 3 százalékkal emelkedik. Élénk, 8 százalék körüli növekedés várható az iparban a GKI szerint.
Az építőipar és az üzleti szolgáltatások jelentős része 4 százalék körüli vagy feletti ütemben emelkedik. A mezőgazdasági termelés kissé bővül. Alig több mint stagnálás várható viszont a kereskedelemben, visszaesés a közszolgáltatások teljesítményében. A foglalkoztatás a költségvetési szférában 3-4 százalékkal, összességében viszont csak kissé csökken, a munkanélküliség 7,8-8 százalék körülire nő.
Az üzleti szféra bérmagatartása valószínűleg a 2006. évihez igazodó lesz. Folytatódik a 7 százalék körüli bruttó keresetnövekedés. A nettó keresetek – az egészségbiztosítási járulék emelése, az adókedvezmények szűkítése – következtében éves átlagban 3 százalékponttal kisebb mértékben emelkednek. Az szja-tábla módosítása – az alsó kulcs sávhatárának emelése, illetve a szolidaritási különadó – differenciáltan hat.
Az üzleti szférában a reálkeresetek viszont csak 1-2 százalékkal csökkennek. A költségvetési szektorban az összesített bértömeg nem emelkedik, de az egy főre eső bruttó kereset 2 százalékkal nő. Így a költségvetési szektorban számos munkavállaló kézhez kapott nettó keresete éves átlagban csökken, a reálbér mérséklődése 6-8 százalék körüli, de esetenként akár 10 százalékos lesz. Összességében a nemzetgazdasági reálkeresetek mintegy 3,5 százalékkal csökkennek, és ezzel a 2005. évi szintre esnek vissza.
A nyugdíjak reálértéke lényegében nem változik, de ezen belül a csak az indexálás miatti nyugdíjemelésben részesülők számára a nyugdíjak vásárlóértéke – a mérséklődő reálbérek hatására – kissé csökken, míg a nyugdíjkorrekciós körbe tartozók reálnyugdíja 3,5 százalékkal emelkedik. A reáljövedelem 2 százalékos mérséklődése ellenére a lakosság fogyasztása várhatóan nem csökken. A nettó megtakarítás az új hitelfelvétel lassulása miatt emelkedik, a GDP 5,5 százaléka lesz.
Az államháztartási deficit 2007-ben az előirányzott 6,8 százaléknál kisebb, 6 százalék körüli lehet a feltételezettnél kedvezőbb induló egyensúlyi helyzet és magasabb adóbevételek, továbbá a különböző kiadáscsökkentő intézkedések és a második félévben várható kamatcsökkenés együttes hatására. A bruttó államadósság a konvergencia programban szereplőnél kisebb 2006. és 2007. évi folyó hiány, továbbá a forint erősödése, valamint a privatizációs bevételek révén a 70 százalékot csak kissé meghaladó szinten tetőzhet a piackutató elemzése szerint.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
