Ha a magyar gazdaság évente 4 százalékkal nő, akkor az Európai Unió átlagos szintjének 90 százalékára 38 év alatt tudunk felzárkózni, 3,5 százalékos ütem esetén a felzárkózási periódus 60 évre tolódik ki – jelezte az apró különbség hosszabb távú hatását Hamecz István.
Elemzésében az MNB vezető közgazdásza Magyarország alacsony, 60 százalék alatti aktivitási rátáját emelte ki, amely 10 százalékponttal kisebb az EU átlag 70 százalékától. A növekedés jelenlegi és jövőbeni lassulásának másik oka, hogy a vállalatokon belüli termelékenység nem javul – tette hozzá. Harmadik tényezőként említette a beruházási arány alakulását, kiemelve, hogy amíg Magyarországon a GDP 23 százalékát fordítják beruházásra, addig Csehországban és Szlovákiában az arány 25-27 százalék. Ráadásul a magyar beruházási mutatón belül is csökkenő tendenciát jelez a vállalati beruházások alakulása, ami GDP arányosan a korábbi 14 százalékról 11 százalékra esett vissza 2006-ra.
A program túlságosan „orrnehéz”
A magyar konvergenciaprogram túlságosan „orrnehéz”, a vizsgált külföldi sikeres programoknál az első években a kiadáscsökkenés 50 százalékát hajtották végre, addig nálunk ez az arány 80 százalék – magyarázta az MNB igazgatója. A másik különbség, hogy a külföldi sikeres kiigazításoknál a kiadási oldalon jelentősen visszavettek a szociális kiadásokból, segélyekből, nyugdíjakból – mutatott rá a jegybank igazgatója.
A sikeres külföldi fiskális kiigazítások esetében a bevételi oldalon nem nőttek a munkát terhelő adók, ez Magyarországon éppen fordítva van – hangsúlyozta Hamecz István. Ha az átlagjövedelem százalékában nézzük, akkor az EU 15 országában a munkát terhelő adók aránya 40 százalék, az újonnan csatlakozóknál még alacsonyabb, Magyarországon viszont 50 százalék – s ez nem ösztönzi a gazdasági növekedést – jelentette ki az MNB vezető közgazdásza.
Hamecz István az MTI-nek elmondta, hogy a következő inflációs kiadványában a jegybank valószínűleg csökkenti majd 2008-as inflációs prognózisát. Az igazgató ezt a szándékot a korábbi számításaiknál jelentősen alacsonyabb világpiaci olajárral és az MNB által korábban becsültnél erősebb forinttal indokolja.
Úgy vélte, az államháztartás idei hiánya is alacsonyabb lesz a költségvetési törvénybe foglalt GDP arányos 6,8 százaléknál. A túlteljesítés mértéke szerinte néhány tized százalékpont lehet majd.
A jegybank 2007-ben éves átlagban 6,9 százalékos inflációt várt, 2008-ra pedig 4,1 százalékos fogyasztóiár-indexet jósolt novemberben. Az akkori prognózisban jövőre és 2008-ban évi átlagban 267,3 forintos euró árfolyammal számolt. A jegybanki előrejelzés szerint februárban esedékes az új inflációs jelentés rövidített változatának közzététele, a monetáris tanács ülésrendjétől függően. A testület február 1-jén és 26-án ülésezik.
Az állam kiadásait 5,5-6 százalékkal kell csökkenteni
Amíg a versenyszféra jól teljesít Magyarországon, például az ipari termelés évente 10 százalékkal nő, addig az állam nemcsak a magas államháztartási hiány miatt „húz vissza”, hanem az államigazgatás elavult rendszere miatt is – mondta Garamhegyi Ábel, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) államtitkára a CEBC konferenciáján. Ebből is következik, hogy az állam által indított strukturális reformok elkerülhetetlenek – fűzte hozzá.
A megindult kiigazítási program következtében GDP arányosan az állam kiadásait 5,5-6 százalékkal kell csökkenteni 2006-2009 között – fogalmazott az államtitkár. Véleménye szerint második lépésben, 10 éves időszakban, az állami jövedelem centralizációt a jelenlegi 51 százalékról 40 százalékra szükséges mérsékelni.
Az egészségügyben, a közigazgatásban, az oktatásban meginduló strukturális reformok mellett a közösségi közlekedés (tömegközlekedés) reformját említette Garamhegyi.
„A MÁV személyszállítási üzletágának leválasztása például segíthet abban, hogy a vasút jelenlegi 165 milliárd forintos vesztesége csökkenjen” – mondta az államtitkár, a BKV-nál pedig havi 30 millió forint megtakarítást hozhat az elektronikus jegyellenőrző kapuk beállítása a bliccelők kiszűrésével.
