Mi adtuk a világnak a legtöbb tudóst – hangzik rendre a közhelyszerű válasz arra a szintén kevéssé eredeti kérdésre, hogy magyar mivoltunkra miért kellene büszkének lennünk. Csakhogy a hazai népesség meghatározó részének jószerivel fogalma sincs arról, kik azok a tudósok, akiknek munkássága öregbíti a magyarság hírnevét a világban – legalábbis ez a lehangoló helyzetkép körvonalazódik a Medián minap nyilvánosságra hozott felméréséből.
Arra az egyszerű kérésre, hogy soroljon fel „fejből” három magyar tudóst, az 1200 megkérdezett 36 százaléka elpasszolta a válaszadást, vagy csak háromnál kevesebb nevet tudott hirtelen előhalászni az emlékezetéből. Az említési toplistát magasan vezeti Szent-Györgyi Albert, az egyetlen olyan magyar származású Nobel-díjas, aki honi tevékenységéért kapta az elismerést. Őt nagyjából minden harmadik ember megnevezte. Minden ötödik válaszadó a közelmúltban elhunyt Teller Ede, 100-ból 13 pedig Semmelweis Ignác nevét idézte fel. A válaszokból az is kiviláglik, hogy többen magát a „tudós” fogalmát is meglehetősen tágan értelmezik: a nevek között felbukkantak feltalálók, államférfiak (Deák Ferenc, Széchenyi István), zeneszerző (Bartók Béla), vagy költők, írók is szép számmal.
Feltűnő, hogy a társadalomtudományok és a bölcsészet területéről egyetlen olyan tudós sem akadt, akit akár csak 2 százaléknyian megneveztek volna. A kortársak közül a legtöbb, 5 százalékos említést a televízióból is jól ismert genetikus professzor, Czeizel Endre kapta, 4 százalék említette az immunerősítő cseppekről ismert Béres Józsefet, száz válaszadóból ketten a „bűvös kockás” Rubik Ernőt, illetve a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnökét, Vizi E. Szilvesztert sorolták fel.
A tudósokról alkotott kép kissé egyoldalúnak tűnik, ezért kérdés, hogy a válaszadóknak a mai tudományos életről alkotott vélekedése milyen ismereteken alapszik. Mindenesetre a felmérésből kiderül, hogy a népesség körében igen megbecsült intézmény az MTA, a megkérdezettek harmada bízná rá a kutatásokra fordítható költségvetési források elosztását, míg csak 18 százalék adná e feladatot állami szervezet, vagy minisztérium hatáskörébe, ugyanannyian pedig tudósokból álló bizottságban bíznának meg leginkább.
A megkérdezettek legtöbbje egyetért azzal, hogy a magyar tudósok tevékenysége hírnevet szerezhet Magyarországnak, de sokak szerint a legjobb tudósok külföldön aratják le a babérokat. A legendás nemzeti öntudat azoknál a kérdéseknél tér vissza, amelyek az országnak a nemzetközi tudományos életben betöltött pozíciójáról szóló vélekedéseket vizsgálta. Az emberek 47 százaléka ugyan az Egyesült Államokat nevezte világelsőnek a tudományos tevékenységét tekintve, de Japán (14 százalék) után közvetlenül Magyarország következik – sőt, 100-ból 5 válaszadó szerint egyenesen mi vezetjük a tudományos világranglistát. A térségben még nagyobb súlyúnak ítélik meg a válaszolók a magyar tudomány jelentőségét; míg 40 százalék szerint Ausztria, 32 százalék szerint még mindig Magyarország áll az élen e tekintetben.
