A hosszúnevű bizottság
A jelentését most közzétevő Lakossági Pénzügyi Szolgáltatásokat Vizsgáló Szakértői Bizottságot a kormány hozta létre. A testület feladata, hogy fogyasztóvédelmi szempontból javaslatot tegyen a kabinetnek a bankok lakossági szolgáltatásaival kapcsolatos kormányzati teendőkre. A bizottság elnöke Várhegyi Éva, tagja Dietz Gusztávné, Király Júlia, Kováts Surd és Németh György.
Csak a fogyasztónak rossz
A dokumentum szerint a piacon (főleg a folyószámlahitelek, a látra szóló betétek és a lakáshitelek esetében) az OTP domináns pozíciót élvez, ami lassan csökkenő piaci részesedés mellett tartósan magas profitszintet biztosít számára, míg riválisai a magas árakat kihasználva szintén magas bevételekre tehetnek szert, amiből költséges terjeszkedésüket finanszírozhatják. A piaci helyzet „csak” a lakosságnak rossz: mindezt az ügyfelek fizetik meg.
A versenyhiány konkrét jeleként említi a dokumentum, hogy a fogyasztási hitelek és a rövid lekötésű betétek kamata csak „késve és tompítva” követi a pénzpiaci kamatszint változását, így az uniós átlaghoz képest kétszeres a kamatmarzs, és a rugalmatlan piacon a bankok könnyen hárítják ügyfeleikre uniós összevetésben viszonylag magas költségeiket. A bizottság jelentése szerint így a pénzintézetek között elsősorban nem árverseny, hanem reklámkampány-verseny folyik.
A bankok „mentségére” a testület megjegyzi: a drágább bankoláshoz az is hozzájárul, hogy a magyar hitelfelvevőknek kockázatosabb kölcsönözni az uniós átlagnál, ráadásul a háztartások kevés banki terméket használnak. A jelentés megjegyzi azt is, hogy piaci folyamatokról van szó: a bankok között nem mutatható ki összejátszás.
Váltásra bíztatnak
A testület jelentése nemzetközi tapasztalatok alapján azt állítja, hogy a fogyasztók önkéntes bankváltások tömegével korlátozhatják a pénzintézetek piaci hatalmát. A bizottság szerint ezért egyszerűsíteni kell a folyószámla-váltás folyamatát és a hiteltermékek közötti váltás menetét is; ez utóbbi azt jelenti, hogy könnyebbé kell tenni a kölcsönök előtörlesztését és új hitelekkel történő kiváltását.
A testület mindennek megkönnyítésére javaslatot tesz a számlaszám-átirányítás bevezetésére, így egy központi adatbázis segítségével a bankváltás okozta átmeneti nehézségek gyakorlatilag megszűnnének, sőt a csoportos átutalási megbízások is akár egy napon belül az új számlára kerülhetnének. Felméréseik szerint a rendszer bevezetésére két éven belül is lehetőség volna, amennyiben az állam kötelezné a bankokat az ebben való részvételre. A szakértők megjegyzik ugyanakkor, hogy a központi adatbázis létrehozása versenyjogi aggályokat vethet fel.
Hitelcsőd ellen pozitív adóslista
Talált olyan közérdeket megtestesítő érvet a kormányfő által felkért szakértői gárda, amely alapján az adatvédelmi biztos feladhatná ellenállását a pozitív adóslista létrehozásával szemben – állítja jelentésében a testület.
A közgazdász-kutatók szerint ez ugyanis a lakossági hitelcsődhullám esélyének csökkentése. Úgy vélik, hogy a magas lakossági eladósodottsági ráta nyomán egye többen veszíthetik el fizetőképességüket, márpedig kutatások igazolják, hogy a pozitív adóslista növeli a fogyasztói biztonságot és csökkenti a lakossági csődrátát.
Nem elég a THM
A banki termékeket összehasonlító mutatók (THM, EBKM) nem minden esetben alkalmasak a különböző konstrukciók összevetésére – állapította meg a testület. Példaként említik, hogy a sávos THM-adatok kevéssé értékelhetők a polgárok számára, míg például a lakáshitelekre adott THM-ek a kormányrendelet szerint egy meghatározott összegre és futamidőre szólnak, így az ügyfelek nem saját szerződésükre szóló számítással találkoznak.
A bizottság úgy véli, hogy teljesen korrekt mutatók használatát nem lehet állami kényszerítőeszközökkel előírni, itt a bankok önszabályozása jelenthetne megoldást.
Túl nagy a bankok mozgástere
Kifogásolja a testület által elfogadott dokumentum, hogy a banki általános szerződési feltételek rendkívül tág lehetőséget adnak a pénzintézeteknek a kontraktusok egyoldalú módosítására. Például sok bank egyoldalúan és gyakorlatilag korlátlanul emelheti árait, ha az infláció nagyobb a vártnál, a jegybanki alapkamat emelkedik, az állampapírok hozama nő, vagy a lakossági hitelek kockázatosabbá válnak.
A fogyasztók ez esetben tejesen kiszolgáltatottak, és az Európai Bizottsággal összhangban a testület úgy véli, hogy csak állami beavatkozás, vagyis az általános szerződési feltételek szabályozásának szigorítása javítana a helyzeten.
Alap-bankszámlát mindenkinek!
A bizottság azt javasolja a kormánynak, hogy a lakosság pénzügyi kultúrájának javítása és a készpénzkímélő – ezért olcsóbb – fizetési módok terjedésének gyorsítása érdekében érje el, hogy a bankok alap-bankszámlacsomagokat, azaz olcsó számlavezetési- és bankkártya-szolgáltatásokat indítsanak el, így kapcsolva be azokat is a pénzügyi vérkeringésbe, akik jelenleg nem banki ügyfelek.
A briteknél önkéntesen, Franciaországban állami előírásra álltak elő a pénzintézetek hasonló konstrukciókkal – olvasható a dokumentumban. A kormányfő által felkért testület tagjai itthon inkább az önkéntességet pártolnák, annyi állami „rásegítéssel”, hogy bevezetnék: állami juttatásokat kötelezően bankszámlára kellene utalni.
