Minden idők legnagyobb együttes kartellbírságát rótta ki az Európai Bizottság a múlt héten. Az összesen 751 millió eurós büntetés tíz, energetikai berendezéseket gyártó vállalatot sújtott, mert 1988 és 2004 között felosztották egymás közt a piacot, és egyeztették az árakat. A „nevető tizenegyedik”, a svéd-svájci ABB konszern szintén részt vett a megállapodásban, ám „nyomravezetőként” mentesült a bírság alól.
Ez a Magyarországon is alkalmazott, úgynevezett engedékenységi politika következménye, amely lehetőséget ad arra, hogy a kartellező vállalkozások mentesüljenek a versenyfelügyeleti bírság alól, amennyiben együttműködnek a hatósággal. A titkos kartelleket ugyanis igen nehéz felderíteni, márpedig ezek megszüntetése fontosabb közérdek, mint a kartell feltárását lehetővé tevő vállalkozás megbírságolása. Ez a politika egyúttal lehetőséget ad arra, hogy azt a résztvevőt, amelyik már szívesen kilépne a kartellből, ne tartsa vissza a szankciótól való félelem.
TITKOS LEOSZTÁS. Az európai paktum az áramvezetékeknél használatos, gázszigetelésű nagyfeszültségű kapcsoló berendezések értékesítésére vonatkozott. Ezt az eszközt a megrendelők általában nyilvános tendereken szerzik be, ahol a legkedvezőbb ajánlatot tevő győz. Az összebeszélő cégek egyeztették az árakat, és egymás közt kvóták alapján felosztották a megrendeléseket.
Japán társaságokat is megbírságolt a brüsszeli bizottság, pedig azok nem is értékesítettek Európában. Szerepük éppen az volt az egyezségben, hogy távolmaradtak e piactól, cserébe az európai cégek sem zavartak sok vizet a távol-keleti megrendeléseknél. Mindezzel a társaságok jól jártak, ügyfeleik és rajtuk keresztül végső soron az áramfogyasztók azonban Brüsszel szerint több milliárd eurós kárt szenvedtek el.
Az összeesküvésben titkosszolgálati eszközöket használtak a résztvevők: fedőnevek, kódolt és anonim e-mailek, titkosírással tárolt iratok, rejtett tárgyalások segítségével működött a megállapodás másfél évtizedig. A döntő bizonyítékokat egy meglepetésszerű ellenőrzésen szerezte az Európai Bizottság 2004-ben, amikor – az ABB fülese alapján – az ellenőrök betoppantak egy ártárgyalásra.
MAGYAR SZÁL. Az ügynek van hazai vonatkozása is: a Gazdasági Versenyhivatal 2005 karácsonyán összesen 702 millió forintra már megbírságolt négy céget a kartellből, ezek legalább 13 itteni projektnél alkalmazták az áregyeztető praktikát (Figyelő, 2005/1. szám). Magyarországon a Siemens még 1999-ben kilépett a kartellből, így viszonylag kisebb bírságot kapott, Brüsszel azonban – mint a globális paktum egyik főkolomposát, mérete és a kartellban játszott vezető szerepe alapján – rekordösszegű, közel 400 millió eurós büntetéssel sújtotta. A Siemens úgy védekezett a vádak ellen, hogy az ármegállapodás csak néhány európai projektnél, és mindössze másfél évig volt érvényben. A német technológiai konszern fellebbezésre készül az Európai Bizottság döntése ellen.
A lefülelt cégek közül többen is ártatlanságukat hangoztatják, vagy túlzónak találják a bírságot. Az összegek egyébként közvetlenül az unió kasszájába folynak be, a tagállamoknak arányosan ennyivel kevesebbet kell majd befizetniük.
