Elementáris felháborodás fogadja mindenütt Molnár Lajos koncepcióját; e pillanatban az a helyzet, hogy egy ország van ellene – így összegezte az elmúlt hetek történéseit a Figyelőnek Nógrádi Zoltán fideszes országgyűlési képviselő. Mórahalom polgármestere azt követően mondta ezt, hogy a Dél-Alföldi Regionális Egészségügyi Tanács kinyilvánította: nem hajlandó érdemben foglalkozni az egészségügyi miniszter ágyelosztási ajánlásával. (Lapzártánkig visszadobta a labdát az Észak-Magyarországi és a Nyugat-Dunántúli Régió is.) Valóban, csaknem magára maradt Molnár Lajos a fekvőbeteg-ellátó rendszer reformjával. Burkoltan bírálta a miniszterelnök is; Gyurcsány Ferenc úgy fogalmazott, a keretszámokat nem kell szentírásnak tekinteni, egyúttal arra kérte Molnárt, fontolja meg az önkormányzatok, intézményvezetők és országgyűlési képviselők érveit. Ráadásul a minisztert saját pártján belül, az SZDSZ-ben is támadták: Demszky Gábor főpolgármester egyenesen végrehajthatatlannak nevezte az ágyszám-leépítési tervet. A liberálisok Országos Tanácsa végül azonban úgy foglalt állást, hogy az SZDSZ kiáll a reform végrehajtásáért. (Gyurcsány óvatos megnyilatkozásait pártberkekben azzal magyarázzák, hogy az MSZP februári elnökválasztó kongresszusa előtt nem kíván párttársaival ütközni.)
 |
Ágyforgatókönyvek
A Figyelőnek nyilatkozó egészségügyi vezetők három forgatókönyvet valószínűsítenek a kórházi ágycsökkentést illetően:
MEGHÁTRÁLÁS. A „fű alatti” egyeztetések alapján végül a tárca saját maga írja felül az eredeti javaslatát, mert úgy nem lehet végigvinni a reformot, hogy a koalíciós partner sem támogatja. A miniszteri ajánlást nem is a Fidesz támadja a legvehemensebben, hanem szocialista vezetők, köztük Schwarz Tibor, a parlament egészségügyi bizottságának alelnöke.
ÚJRAINDÍTÁS.
A kritikák hatására módosító indítványt nyújt be a kormány a törvény keretszámainak megváltoztatására, s elölről kezdődhet az egyezkedés. Ennek valószínűsége a legcsekélyebb.
KERESZTÜLVITEL.
A kabinet nem törődik a politikai-szakmai bojkottal, s gőzhengerként halad előre. |
|
|
|
|
EGYSÉGFRONT. Ezt követően pénteken kiadott közleményében felelőtlen magatartásnak minősítette a tárca a regionális tanácsok magatartását, ám már nem követelik meg a konszenzusos döntést. A minisztérium a többségi álláspontot is figyelembe venné a végleges elosztásnál. Kuntár Ágnes, a kórháztörvény egyik kidolgozója, a miniszter tanácsadója két hete azért mondott fel, mert úgy látta, a szakmailag megalapozott törvényt szétlobbizzák a szocialista honatyák. Minisztériumi álláspont szerint az MSZP kétszer annyi ágyat osztott szét papíron, mint amennyit a törvény engedélyez, ezért nem tudták azt elfogadni. (Áprilisig a tervek szerint az aktív, gyógyításra használt ágyak száma a jelenlegi 60 ezerről 44 ezerre csökken, a krónikus ápolási, rehabilitációs célokat szolgáló ágyak száma 20 ezerről 27 ezerre nő.) A tárca úgy látja, van elég idő a helyi alkukra, az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnak (OEP) március 31-éig kell megkötnie az új finanszírozási szerződéseket, addig pedig sok víz lefolyik a Dunán. A harc mindenesetre még nem dőlt el, a Figyelőnek nyilatkozó egészségügyi vezetők továbbra is három forgatókönyvet tartanak elképzelhetőnek (lásd külön).
A régiókban zajló egyezkedésekre jellemző az, amit Trencsényi Erzsébet, az Észak-Alföldi Regionális Egészségügyi Tanács (RET) elnöke fogalmazott meg: „Mindenki egyetért a reformmal, rendkívül szükségesnek tartja, csak ne őt érintse.” Kétségtelenül növeli azonban a bizonytalanságot, hogy a RET-eknek az új finanszírozási feltételek ismerete nélkül kell(ene) dönteniük. Ezzel kapcsolatban Horváth Ágnes, a minisztérium államtitkára a Figyelőnek úgy reagált: biankóban nem adhatnak finanszírozási adatokat. Először a struktúrát kell véglegesíteni, azt követően lehet dönteni a rendelkezésre álló források szakmailag megalapozott felhasználásáról.
FELELŐSSÉG. A miniszteri ajánlást tárgyalni sem hajlandó RET-ek magatartásában – lapunk információi szerint – egyformán szerepet játszanak politikai és szakmai okok. „Odatették a Lajos hasa alá a kardot, hogy dőljön bele, amiért volt olyan erőszakos, és kibulizta a tulajdonos önkormányzatokkal szemben, hogy megmondja, milyen szerkezetben és milyen ágykontingenssel működhetnek a fekvőbeteg-intézmények. Ez a fenntartók, a helyi önkormányzatok kompetenciája kellett volna, hogy legyen” – magyarázta egy névtelenséget kérő prominens intézményvezető. Megfogalmazása szerint a régióknak az a céljuk, hogy „visszaszálljon a bumeráng a Lajosra”, s a kórháztörvény minden politikai és szakmai felelősségét egyedül a miniszter viselje. Szerinte szerencsésebb lett volna előbb szakmai vitára bocsátani az ágyszám-kapacitást, hogy határozzanak helyben (a regionalizmus is ezt indokolja), s azt követően törvénybe iktatni a keretszámot.
|
Egyesített kasszák
Összenyitották az idei évtől az egészségügyi költségvetés három nagy kasszáját – a gyógyszerekét, a gyógyító-megelőző ellátásokét és a gyógyászati segédeszközökét, hogy lehetőség nyíljon az átcsoportosításra. Az Egészségbiztosítási Alap 2007. évi bevételi előirányzata 1636 milliárd forint, 84,4 milliárddal magasabb, mint a 2006-os, a kiadási főösszeg pedig 1531 milliárd forint, ami 4 milliárdos lefaragásnak felel meg. Ez jelzi, hogy a kormány megkezdte az egészségügyi kiadások konvergencia-programban vállalt, GDP-arányosan összességében 0,9 százalékpontos mérséklését. |
|
|
|
|
Nógrádi Zoltán idézte az egyik dél-alföldi kórházigazgatót, aki úgy látja, az elosztás hasonlatos ahhoz, mint amikor egy hordót raknak össze. Már majdnem kész, de akárhogy forgatják, helyezik, mindig hiányzik egy öt centis darabka, s emiatt kifolyik belőle a víz. Nógrádi leszögezte: nem az ésszerű és szakmai szempontból elfogadható átalakítás ellen emel szót a régió, hanem a szakmaiatlan, fűnyíróelv-szerű, pénzügyi szempontok által vezérelt „csonkolás” ellen, amely működésképtelen struktúrához vezet. Jelezte, azt szeretnék elérni, hogy a tárca törvénymódosítással változtassa meg a régió keretfeltételeit. Meglehet, erre külön kérés nélkül is rákényszerül a szakhatóság, miután a Fidesz és az MDF is megtámadta az Alkotmánybíróságnál a kórháztörvényt.
Mindeközben formálódik az egészségügyben egy újabb „bomba”, amelynek részleteiről a lakosságot csak ezután tájékoztatják. A tervek szerint április elsejétől kizárólag azok lesznek jogosultak ellátásra, akik rendelkeznek biztosítási jogviszonnyal. Teszt jelleggel Nógrád megyében már decemberben kipostázták a figyelmeztető leveleket. „Ezekben az OEP arra hívta fel az érintettek figyelmét, hogy saját adatbázisa alapján valószínűsíthető, az illető jogosultság nélkül veszi igénybe az egészségügyi ellátást” – nyilatkozta a Figyelőnek Soczóné Farkasinszki Ildikó, az egészségbiztosító főosztályvezetője. Az ország többi megyéjében az elkövetkező hónapokban értesítik a feltételezett potyautasokat. „Becslések alapján a lakosság 10 százaléka lehet érintett, ám merészség lenne kijelenteni, hogy 1 millió potyautas lenne a rendszerben” – húzta alá a főosztályvezető. Elképzelhető ugyanis, hogy hibás adatközlés, vagy éppen a munkáltató adatbejelentésének elmulasztása miatt jelezte a nyilvántartás a jogosultság hiányát.
Az új tb-szisztéma lényege, hogy mindenki után fizessen valaki járulékot: lehet az az állam, az önkormányzat, a munkáltató, az érintett maga, vagy helyette bárki más. Akit figyelmeztettek, az a jogosultságot úgy állíthatja helyre, hogy a minimálbér 9 százalékát fizeti havonta járulék gyanánt. A szociálisan rászorultak helyett – a nemzeti kockázatközösség részeként – az állam áll helyt; a rászorultságról a lakóhely szerint illetékes jegyző állít ki tanúsítványt. „Nem a Vészhelyzet című amerikai film fog valóra válni, ez itt nem Amerika, nem fognak valakit csak azért visszafordítani a küszöbről, mert nincs érvényes egészségbiztosítása!” – jelentette ki megkeresésünkre Horváth Ágnes államtitkár. „Létezik orvosi eskü, erre tekintettel minden beteget el kell látni” – tette hozzá. Ám ha valakinek nincs biztosítása, figyelmeztetik, hogy ő viseli az ellátás teljes költségét, s ha erre önként nem hajlandó, az intézmény peresítheti követelését.
