Hamarosan postázza az első számlát a készenléti szervek – rendőrség, tűzoltóság, határőrség, mentők és mások – speciális mobilkommunikációs hálózatát (EDR) üzemeltető Pro-M Zrt. A Magyar Telekom Nyrt. leányvállalata februártól kezdve minden hónap közepéig bruttó 937,5 millió forintot számlázhat ki a Miniszterelnöki Hivatalon belül működő EDR Kormánybiztosságnak. A felek közötti 2005-ös szerződést teljesítve a cég 14 ezer speciális mobiltelefont biztosít, és egy olyan országos hálózatot épített ki, amely összesen 42 ezer készülék zavartalan működtetésére képes. Annak ellenére kell tehát ekkora kapacitású hálózat után fizetnie az államnak, hogy jelenleg még csak az egyharmadát használhatná ki a rendelkezésére álló telefonokkal, de még ezeknek a készülékeknek is csak egy része került a budapesti rendőrökhöz. További 20 ezer készülék (és 8 ezerre vonatkozó bérleti opció) beszerzését teszi majd lehetővé az a keretszerződés, amelynek tendereztetése a napokban zárult. Ám ezzel is gondok akadtak, az egyik kizárt pályázó a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz fordult jogorvoslatért, a testület lapunk megjelenésével egy időben tárgyalja az ügyet.
Havi bruttó 937,5 millió forintba kerül a készenléti szervek mobilhálózata.
készülék beszerzési tenderen öt pályázó indult, kettő az EADS termékeivel, három pedig a Sepura és a Motorola készülékeivel. A kiíró (a Központi Szolgáltatási Főigazgatóság, KSZF) az eljárás közben módosította a technikai feltételeket. Többek között azt kérte, hogy az úgynevezett rejtett használatnál a mobil egységek „fizikai dimenziója” téglatest alakú legyen, és kisebb legyen a normál üzemmódban használatosnál, annak érdekében, hogy „ruházat alatti viseléskor ne legyen feltűnő”. Vagyis megszabták például a titkos ügynökök ruha alatt viselt, kívülről láthatatlan, gombokkal és képernyővel nem rendelkező telefonjainak formáját. Márpedig az EADS készülékek hátoldala kissé hengeres. Egy másik módosított feltétel a hívócsoportok közötti kommunikáció technikai megoldását érintette. Az EADS készülékek ezt sem tudták teljesíteni. Másképp oldják meg ugyanis ezt a feladatot, úgy, ahogy azt a korábban beszerzett 14 ezer készülékkel a rendőrök ma is alkalmazzák. A két érintett pályázónak – egy hétvégét is beleszámolva – öt napot biztosítottak az ajánlat módosítására. Ezek a cégek két nappal lekésték a határidőt. Így csak a Sepura-Motorola termékek kínálói maradtak versenyben. Közülük a legkisebb összeggel, bruttó 6,8 milliárd forinttal pályázó Guards Zrt. – Radiant Zrt. konzorcium nyert volna, de az utolsó pillanatban visszavonta az ajánlatát, így végül a Sagem Magyarország Kft. vezette csoport győzött, bruttó 8,9 milliárd forinttal. A kizárások nélkül valószínűleg az egyik EADS telefont kínáló konzorcium nyert volna, mivel például egyikük, a P-Mobile Kft. 5,9 milliárd forint alatti ajánlattal készült. E cég támadja most a KSZF-et a Döntőbizottságnál.
Bármi lesz is a végeredmény, egyelőre kérdéses, hogy a felhasználó szervezetek miből finanszírozzák majd a telefonrendeléseiket. Egy kormányhatározat szerint a fedezetet a szervezetek éves költségvetésébe kellett volna betervezni, ám a költségvetési törvény ezt felülírta, és egyetlen helyre, a kancelláriára csoportosította a forrást. „A fedezetet az Európai Unió schengeni alapjából érkező összeg, a MeH-nél lévő pénz, és a felhasználó szervezetek működési költségéből kigazdálkodott összegek jelentik” – fejti ki Simon Géza kormánybiztos. Ez alapján a helyzet nem nevezhető rózsásnak. A kancelláriánál lévő összegből levonva a fent említett, Pro-M-nek fizetett havidíjat, összesen csak 437,5 millió forint marad. Beruházási kiadásra jut még 1,4 milliárd, de ezt aligha lehet készülékvételre fordítani, mivel a telefonokat az állam tartós bérleti konstrukcióban szerzi be. A felhasználó szervezetek igen nehéz helyzetben lennének, ha a költségvetésükből kellene kigazdálkodniuk az összeg legalább egy részét, hiszen dologi kiadásaik idén jelentősen csökkennek. Simon szerint a schengeni pénzekből mintegy 3 ezer készülék vásárlására telik majd. Erősen kérdéses tehát, hogy a 20 ezer telefonra kötött, három évre szóló keretszerződésből jelentősebb mennyiséget tudnának lekötni. A Pro-M így egy olyan hálózat üzemeltetéséért szedhet fix havidíjat, amelynek a kapacitását jó ideig még félig sem használja ki a megrendelő.
