Vitézy Dávid

– Fiatal kora ellenére évek óta ostorozza a BKV közlekedésszervezési gyakorlatát, erre beválasztják a cég felügyelőbizottságába. Mesébe illő történet…

Fotó: Lakos Gábor

– Ez csupán annak igazolása, hogy a BKV közlekedésszakmai kontroll alá helyezése nem volt eredménytelen. Persze ne higgye, hogy a BKV részéről „welcome” lennék a bizottságban. Oda Tarlós István javaslatára, a Fővárosi Közgyűlés képviselőinek támogatásával kerültem. Mindenesetre felvillanyoz, hogy a bizottság kilenc szavazata közül egy az enyém lesz. Bővülnek tehát az eszközeink a céljaink eléréséhez, vagyis ahhoz, hogy nyugat-európai színvonalú tömegközlekedés valósuljon meg Budapesten.

– Arra emlékszik, mikor pöccent be komolyabban a BKV-ra?

– Amikor 2004 nyarán egy szolgálati járat, amely az éjszakai sofőröket szállítja haza, de kötelessége megállni az utasoknak is, az integetésem ellenére elpörkölt mellettem. Ez nem esett jól. Pláne, hogy tudom, ezek a járatok napi négyezer kilométert tettek meg az adófizetők pénzén, csekély telítettség mellett.

– Ebből a dühből született az éjszakai járatok reformja?

– Igen, ebből a felindulásból a VEKE készített egy tanulmányt, amelyben azonos költségek mellett dupla annyi éjszakai utas elszállítására tettünk javaslatot. Ezt a BKV lesöpörte az asztalról, de Demszky Gábor ráhatása eredményeként 2005-ben megvalósulhatott a reform. Ennek mérlege, hogy ma két és félszer annyian utaznak éjszaka, mint egy évvel korábban, ráadásul most már a város minden részében közlekedik éjszakai járat.

– Hm, ha ilyen lánglelkű forradalmár, miért a Műegyetem közgazdasági karán pallérozza az elméjét, nem pedig a közlekedésin?

– Mert ott nem lehet. Amikor elmentem egy nyílt napra, a tanszékvezető komoly kritikával illette első sikerünket: a 41-es villamos vonalának meghosszabbítását. Elmondta, olyan embereket akar képezni, akik nem csinálnak ilyen hülyeségeket. Ebből az jött le, hogy a kar egy másik utazási megoldást képvisel. Ők inkább az okoskodó, függvényes érvelésen alapuló, az utas kiszolgálását maximálisan mellőző oktatás hívei.

– Jó, ebből nem kért, de mit szólt, amikor megtudta, hogy Aba Botond elbukott a végeken?

– Ez az első lépés egy jobb BKV felé. Abban nyilván nincs vita köztünk: 2006 a vállalat legsötétebb éve volt. Kezdődött az egész az áramütést okozó trolikkal, majd jött a suttyomban elkövetett járatritkulás-balhé, a Volvo-buszok légkondi-ügye, a Combino-botrány és a végeláthatatlan maszatolás, s úgy tűnt, szokás szerint mindenki megússza. Erre kiadtunk egy tanulmányt, amiből egyértelműen kiviláglott, hogy Aba Botond is hibás.

– …aki még fél évig az igazgatóságban marad.

– Nem baj, legalább elkészítheti éves beszámolóját, amiből talán neki magának is feltűnik majd, milyen válsághelyzetben adja át a céget 13 év után.

– Az új vezér, Antal Attila személye hozhat változást?

– A Nógrád Volántól érkezett vezető jó reformokat hajtott végre az előző munkahelyén. Veszteségből nullszalldót csinált. Itt ezt megismételhetné, de nem járatritkításokkal. Racionalizálnia kellene a BKV működését, mert a cégnél eddig valamiért mindig elmaradt a rendszerváltás.

– Mit gondol a 4-es metróról?

– Azt, hogy a szakma szégyene. Egy 38 éve elavult terv, nem könnyíti meg az agglomeráció életét, sőt átszállásokat indukál. Rossz terv, amely kinyírta az összes többi jót, ráadásul érinthetetlen politikai termékké vált.

– Ön szerint a Malév-privatizációt ki nyeri?

– Nem foglalkozunk légi közlekedéssel, de az bánt, hogy az angolok közlekedésfejlesztési feltétel nélkül kapták meg a Budapest Airportot. Most közpénzből akar a város gyorsvasutat építeni, márpedig ennek a megtérülési időtartama a soha szóval fejezhető ki a legjobban.