Hiánypótlónak szánta ingyenes program- és életmódmagazinját Novotta Krisztina, és a négy hónapos próbaidő nem is okozott csalódást. A kéthetente 75 ezer példányban, angol nyelven megjelenő Budapest Funzine-re szinte az első pillanatban rákaptak az itt dolgozó külföldi menedzserek és a hotellakók. Ez egyfelől gyors növekedési pályára állította a céget, másfelől komoly fejtörés elé a marketinges, illetve médiás múltú alapítókat. Az ugyanis hamar világossá vált, hogy a vállalkozás tőkeigénye túllép saját lehetőségeiken.
„Informális kapcsolatok révén jutottunk el a kizárólag korai stádiumban lévő társaságokba invesztáló Primus Capital Partnershez, s 2006 elején első lépésben félmillió euró kockázati tőkét vontunk be a cégbe” – emlékszik vissza Novotta a kezdetekre. Abban, hogy két hónap alatt dűlőre jutottak a befektetővel, szerinte nagy szerepe volt annak, hogy a Primus „nem egy excel táblázatba fektetett be”, hanem figyelembe vett emberi tényezőket is, így az alapítók elkötelezettségét, gondolkodásmódját. „A befektető jelenléte önmagában is segítség, hiszen így könnyebben elkerülhetők az esetleges hibák, biztosabb alapokra helyezhetők a stratégiai döntések” – folytatja az alapító, aki nem is tagadja, hogy szerencséjük volt. Nem úgy, mint sok más kisvállalkozásnak, amelyek hiába vesznek jó startot akár az alapító, akár üzleti angyal jóvoltából, a források elapadásával a nagyra törő tervek álmok maradnak.
KÉT SZÉK KÖZT. A legkisebb, induló cégeknek az üzleti angyalok kínálnak finanszírozást mintegy 50 millió forint felső határig (Figyelő, 2006/43. szám), a nagyobbaknak pedig a hagyományos kockázatitőke-alapok, jellemzően félmilliárdos küszöb fölött, s banki finanszírozás is legalább ekkora méretekben remélhető. A kettő között azonban űr tátong. Az említett Primus és a szeptember óta működő, brit hátterű Kirium erre kínál gyógymódot. „Abban vagyunk többek az üzleti angyaloknál, hogy tovább bírjuk szusszal, azaz tőkével” – magyarázza Jancsovics Csaba, a Kirium Zrt. képviselője. A londoni székhelyű anyacég mögött „megfelelő anyagi körülmények között élő” magánbefektetők állnak. Ezek kifejezetten magyarországi projektek részére bocsátják rendelkezésre tőkéjük meghatározott részét, szervezett formában. Ez projektenként akár 100-400 millió forint is lehet, és ha emelni kell a tétet, akkor is találnak megoldást. Például kooperálnak a 60 százalékban amerikai magánbefektetőkre, 40 százalékban amerikai alapokra támaszkodó Primus Capital Partnersszel, amelynek képviselője, Bruckner Zoltán is hajlik az efféle együttműködésre. Szerinte a korai szakaszú befektetések felépítése hosszú távú elkötelezettséget feltételez, ezért a befektetők együttes tapasztalata és kapcsolatrendszere minden résztvevő számára csökkenti a kockázatot, növeli a siker esélyét.
A Primus – ellentétben a Kiriummal – nem új a piacon: a cég 2003 végén indult el annak köszönhetően, hogy a nagyobb, az 50-70 millió eurós alapokkal rendelkező befektetők az internet-boom kifulladásával behúzták a kéziféket, s komoly űrt hagytak maguk után a finanszírozásban. A hiány kitöltésével az állam is próbálkozik, a Corvinus Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. és a Kisvállalkozás-fejlesztő Pénzügyi Zrt. keretében. „A Primus eddig hat korai szakaszú technológiai vállalatba fektetett 20 milliótól 100 millió forintig terjedő összegeket” – teszi hozzá Bruckner. Úgy véli, ez éppen a hazai piacra szabott befektetési méret, de a nemzetközi kifutáshoz, globális technológiákhoz nagyobb befektetőkre is szükség lesz.
TRANSZFER. Noha a léptékeket tekintve a két befektető az üzleti angyalokkal mutat rokonságot, működésük megegyezik a klasszikus kockázati tőkéével. Annyi különbséggel, hogy utóbbi esetében a pénz kihelyezésére és az exitre (kiszállásra) egyaránt kőkemény elvárások érvényesülnek. Az intézményi befektetők megkövetelik, hogy pontos ütemterv szerint haladjon a kihelyezés. Jellemzően 10 éves időtávban gondolkodnak, amelyből 2-3 esztendő az invesztíciós rész, legfeljebb 5 évig birtokolják a befektetés fejében járó üzletrészt, s a fennmaradó 2-3 év a minél kedvezőbb kiszállás ideje. A Kirium esetében a magánbefektetőket könnyebb meggyőzni, hogy inkább keresgéljenek még pár hónapot, minthogy egy nem százszázalékos projektbe fektessenek pénzt és energiát. Az exit is rugalmasabb, hiszen nem kényszerülnek rá, hogy az előre megadott türelmi idő elteltével mindenáron kilépjenek a befektetésből. „Mi sem akarunk örökre tulajdonosok maradni, de rugalmasak vagyunk, és lehetünk” – mondja Jancsovics. A Primus 3 és 5 éves időtartamra tervezi invesztícióit, ezalatt intenzíven együttműködik a portfólió vállalatok menedzsmentjével. „A befektetések célja a gyors, ámde stabil növekedés biztosítása, ezért a pénzügyi vonal mellett stratégiai és operatív szinten is támogatjuk a cégeket” – teszi hozzá Bruckner.
A nagyobb, sokszor regionális fókuszú invesztorok főképp amiatt nem tartják kifizetődőnek a Primus vagy a Kirium által megcélzott befektetési méreteket, mert a ráfordított munka nem feltétlenül áll arányban a megtérüléssel. Az induló vállalkozások olyan hiányosságoktól szenvednek, amelyeket csak kemény erőfeszítések árán lehet rendbe hozni: sokszor nincs pénzügyi tervezésük, nem értenek a marketinghez, és jóformán csak a szerencsének és a lelkesedésnek köszönhető a túlélésük. Nem véletlen, hogy a tudástranszfer éppúgy meghatározó náluk, mint az üzleti angyaloknál. „Egyfajta sajátos munkaerő-biztosításról beszélünk, amikor a befektető nem csak tőkével segít, hanem kipróbált, nagy tapasztalatú szakembereivel, legyen szó akár a pénzügyek vagy a marketing vezetőjéről, akár egy kontrollerről” – részletezi Jancsovics Csaba a professzionális háttér nyújtotta üzleti előnyöket. A növekedés fájdalmait a Primusnál ugyancsak széles tanácsadói kör csillapítja a hr, értékesítés technika, menedzsment coaching, vagy éppen a pénzügyi tervezés területén.
