Egyes politikusok és szakértők döntően a belpolitikai feszültségek mérséklődésével, főként pedig a konvergenciaprogramnak az Európai Bizottság részéről való elfogadásával hozzák összefüggésbe a forint utóbbi időszakban tapasztalt erősödését. A kurzus az euróval szemben rövid időn belül nagymértékben erősödött, decemberre a 255 és 260 közötti sávba került, sőt a hónap közepén 255 alá is ment. Paradox módon mindez olyan időszakban történt, amikor az infláció gyorsulása várható. Valutánk pótlólagos ösztönzést kapott attól is, hogy a dollár gyengült az euróval szemben.
Sokan az erősödésből a kormány és a gazdaságpolitika hitelességének a javulására következtetnek. A legutóbbi konvergenciaprogram a korábbiaknál valóban sokkal reálisabb feltételezésekre épül, s az abban felrajzolt fejlődési pálya is megalapozottabb. A 2006-ra és 2007-re vonatkozó egyensúlyi célok az eddig hozott rövid távú intézkedések alapján teljesíthetőknek tűnnek. Jóval több kockázatot tartalmaznak viszont a 2008 és a 2009 évi előirányzatok, mégpedig a hosszabb távú reformok nem megfelelő kidolgozottsága és a tervezett intézkedések felpuhítására irányuló törekvések miatt. A piacok jelenleg csak a 2006-ban tett, illetve a 2007-ben megteendő gazdaságpolitikai lépések hatásaival számolnak. Márpedig a 2010-es választások előtt egy vagy két évvel bármilyen szigorítás vagy reformlépés kizárt a politikai ciklusok miatt.
VEGYES FOGADTATÁS. A kormányzati lépések külföldi megítélése nem egyértelmű. A Nemzetközi Valutaalap és egyes hitelminősítő intézetek nem tartották megfelelőnek sem mennyiségi, sem minőségi szempontból a bejelentett és tervezett intézkedéseket. A Gyurcsány-kormány programjára adott uniós és pénzpiaci támogatás összefügg azzal, hogy a program gyengeségeinek ismeretében sem látszik alternatíva. A Fidesz még a kiigazító csomag szükségességét is vitatta – hosszú időn keresztül visszavonását sürgette -, így a kisebbik rossz vélelme a kormány pozícióit erősítette.
A külföldi piaci szereplők többségének helyzetértékeléséből az a következtetés is levonható, hogy az érintettek meglévő pozícióik indoklásához, s nem jövőbeli befektetéseikhez kerestek érveket. Egyes külföldi befektetési alapok ugyanis túlságosan vaskos pozíciókat építettek ki Magyarországon, amelyek csökkentése vagy likvidálása az adott helyzetben csak komoly veszteség mellett lett volna lehetséges. Ez nem csekély mértékben magyarázhatja azt a meglepő tényt, hogy a belpolitikai csúcsfeszültség napjaiban a meghatározó súlyú külföldi alapok nem vontak ki jelentős tőkét az országból, sőt, közvetlenül (az ügyfeleiknek írt elemzéseikben) és közvetve (a nemzetközi gazdasági sajtón keresztül) támogatásukról biztosították a miniszterelnököt és a kormányt.
ÍGÉRETEK HELYETT SZÁMOKAT. A jelek szerint a külföldi pénzügyi befektetők egy része „megvette” az őszinteségi sztorit. Ennek ellenére nem elégednek meg a kormányzati ígéretekkel. Kommunikációs bravúrok helyett következetességet, konkrét, végrehajtható és végrehajtott intézkedéseket várnak, amelyek eredményei a negyedéves pénzügyi mutatószámok alakulásában is tükröződnek. A bizalmatlanság országspecifikus, csak Magyarországnak szól. Csehország például jóval kisebb kamatláb mellett, az Európai Központi Bank referenciarátájánál alacsonyabb szinten tudja finanszírozni gazdaságát.
A statisztikák nem támasztják alá a politikai tényezők tartós árfolyam-alakító hatásait. Az euró/forint havi átlagárfolyam az augusztusi és szeptemberi 274-ről októberben 267-re, novemberben pedig 259 forintra erősödött – egyes időszakokban jókora napi, sőt, napon belüli ingadozásokkal. A 284 körüli napon belüli csúcsértékhez képest több mint 10 százalék volt a felértékelődés mértéke. A politikai feszültségek hatására tehát nem gyengült a forint.
Árnyaltabb a kép az állampapírpiacon. A havi átlagok alapján a külföldiek kezében lévő állampapír-állomány a júliusi 2848 milliárdról szeptemberben 2651 milliárd forintra esett, majd folyamatosan emelkedett, december első harmadának végén pedig megközelítette a 3000 milliárd forintot. Ez rekordérték. A július és szeptember közötti mintegy 200 milliárd forintos állománycsökkenés ellenére az euró/forint kurzus erősödött.
Az árfolyam és – kisebb mértékben – a külföldiek kezében lévő állampapír-állomány alakulása nem annyira a politikai eseményekkel, mint inkább a globális befektetési környezettel mutat összefüggést. A forintgyengülés és a külföldiek kezében lévő állampapír-állomány csökkenése májusban kezdődött, amikor számottevő pénzeket vontak ki a felzárkózó piacokról. A fejlett régiókon végigsöpört a tőzsdei árfolyamzuhanás, a piac az amerikai kamatlábak emelését várta, a nyersanyagárak estek. A kockázatos pénzügyi eszközökbe és piacokra való befektetések vonzereje gyengült. Az októberi és novemberi forinterősödés kiemelkedő mértékben tükrözi a felzárkózó piacok befektetői megítélésének kedvező irányú változását.
RÖVID TÁVÚ HOZAMELŐNY. A nemzetközi piaci hangulat javulása a jegybank irányadó kamatlábának 6,25 százalékról 8,00 százalékra való emelésével, és ettől elválaszthatatlanul a hazai állampapír-piaci hozamok növekedésével járt együtt. A Magyar Nemzeti Bank az infláció várható gyorsulásához képest az indokoltnál kisebb mértékben emelte a rátát. Jelenleg a magyar állampapírok viszonylag csekély árfolyamkockázat mellett magas kamattal és árfolyam-nyereséggel kecsegtetik a külföldi befektetőket. Euróban számolva a külföldiek november utolsó harmadában akár 9 százalékos éves hozamot is elérhettek.
A piaci szereplők tekintélyes hányada a forint erősödését átmenetinek tartja, fél-, illetve egyéves távlatban gyengébb kurzust vár. A külső környezet változásaival szembeni kiszolgáltatottság, az árfolyam sebezhetősége és a hazai kamatlábszint egyaránt mérsékelhető – a gazdaságpolitika, azon belül elsősorban a fiskális politika hitelességének javításával.
