Puhára esünk, vagy keményre, ez itt a kérdés – nagyjából így foglalható össze a befektetők év végi dilemmája arról, mibe is érdemes elhelyezni a megtakarításokat a kitűnő hozam reményében. A világ tőkepiaci trendjeit ugyanis leginkább az határozhatja meg, hogy az elemzők kedvenc vitatémáját illetően melyik verzió jön be: a hard, vagy a soft landing. Vagyis, hogy az amerikai gazdaság lassulása milyen mértékű lesz, Kína meddig bírja a szenzációs növekedést, s hogy mindezek hogyan hatnak úgy általában a világgazdaságra.
A piacoknak értelemszerűen a soft verzió jönne jobban. Ebben az esetben az amerikai növekedés szép lassan az átlagos szintre fékeződik, nem száll el az infláció, s a recesszió rémképe sem fenyeget. A világ tőzsdéinek elmúlt hónapokban mutatott mozgásai, az újabb és újabb csúcsdöntések arra utalnak, hogy hiába hallani naponta olyan elemzői vélekedéseket, miszerint a túl gyors visszaesés valószínűsége nem elhanyagolható, erről a befektetők nem kívánnak hallani. Az indexekre pillantva a soft landing verzió ma nyerésre áll, mindez azonban nem jelenti azt, hogy ez mindig így is marad.
 |
Állam bácsi tavaszi ajándéka
Aki szeretné tavasszal azt látni, hogy hirtelen 100 ezer forint landol a számláján, annak még most sem késő belépnie egy önkéntes nyugdíjpénztárba, vagy egy nyugdíj-előtakarékossági számlát (nyesz) nyitnia. De leginkább mindkettőt, hiszen külön-külön is megkaphatja a pénzt. A lényeg, hogy december 31-éig túl kell esni a belépésen, illetve számlanyitáson a banknál, vagy befektetési szolgáltatónál. A befizetések 30 százaléka, maximum 100 ezer (a nyesznél a nyugdíjkorhatárt 2020 előtt elérők esetén 130 ezer) forint jár vissza a személyi jövedelemadóból, ezért
az optimális számlanyitási összeg 333 ezer 333 forint (illetve 433 ezer 333 forint). A nyeszre nemcsak részvény helyezhető el, hanem például befektetési jegy is, tehát minimális kockázatú instrumentumokkal is kihasználható a kedvezmény. Az önkéntes kasszákkal szemben a nyeszen mindenki saját maga dönt a befektetésekről, a költségek alacsonyabbak, mint egy normál értékpapírszámlánál, a hozam pedig nem adóköteles. S noha büntetés nélkül a nyugdíjig nem vehető fel innen a pénz (a cél éppen az, hogy mindenki maga gondoskodjon időskora anyagi feltételeiről), aki mégis ilyen lépésre kényszerül, az is jól jár. Igaz, hogy az adójóváírást 20 százalékkal megfejelve vissza kell fizetnie (kissé sarkítva: ekkora kamatra ad kölcsönt az adóhivatal), de legalább addig is kamat- és árfolyamadó-mentesen növelhette megtakarításait. |
|
|
|
|
VADONATÚJ HELYZET. Barcza György, az ING Bank vezető elemzője szerint éppen az a probléma, hogy a piac kezd átesni a ló túloldalára, és tényként kezelni a puha földet érést. A nagy félreárazások és „pofára esések” akkor következnek be a legkönnyebben, amikor a piacok olyan helyzetbe kerülnek, amilyenben még nem voltak. Az ezredfordulón példátlan volt az internet térnyerése, tapasztalat híján senki sem tudta, miként kell értékelni a netes cégeket. Egy nagy lufifújás, majd az óriási remények után a recesszió közelébe visszazuhanó amerikai gazdaság és tőzsdei összeomlás adta meg a választ: ugyanúgy, ahogyan a többit. Most megint teljesen új a helyzet. Sohasem láttunk még ekkora amerikai kereskedelmimérleg-hiányt, amely párosul Kína rohamos térhódításával és a dollár gyengülésével. Miért törhet fölfelé az amerikai tőzsde akkor, amikor már az elképesztő csúcsra járt ingatlanpiac is leszálló ágba került? Miért nem esnek az európai exportőrök, miközben számukra kedvezőtlen irányba mozognak a devizapiacok, egyértelműen csökkentve profitjukat? Csak két kérdés a sok közül, amelyekre a válasz majd utólag születik meg.
Persze pár év múlva könnyű lesz majd okosnak lenni, befektetni viszont ma kell annak, akinek van megtakarítása. Ezért abból célszerű kiindulni, ami a legvalószínűbb forgatókönyvnek tűnik. Kína, ha lassul is, még mindig nagy sebességen pörög, az amerikai hiányt pedig finanszírozza a fél világ, ahogyan eddig is. Marad tehát minden a régiben? Lehet, hogy már nem sokáig, de mégis csak ez alapján ésszerű befektetni. Aztán pedig figyelni, s ha változás van, módosítani.
Ha minden marad a régiben, akkor Ázsia mindenképpen nyerő lesz, a feltörekvők is pénzt érdemelnek, de az európai részvénypiacokról sem szabad megfeledkezni. Sőt, a legtöbb szakértő kimondottan optimistább az öreg kontinens piacait illetően, mint a tengerentúliakkal. Rába Zoltán, a Pioneer Alapkezelő szakértője szerint 2007 a nyugat-európai részvények éve lesz, mivel a lakosság egyre nagyobb százaléka költi el megtakarításait a tőkepiacokon. A szakértő szerint 10 százalékos emelkedés simán bekövetkezhet az év végéig, s két nagy befektetési ház, a Goldman Sachs és a UBS is hasonlóan vélekedik. Európát illetően csupán a JP Morgan pesszimista, mivel 2 százalékos visszaesést vár attól az MSCI CI-Europe indextől, amelynél például a Morgan Stanley 13 százalékos emelkedést vetít előre. Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő ügyvezető igazgatója szerint az európai tőzsdék árazása nagyjából megfelelő, talán kis túlárazásról lehet beszélni. Az irány bizonytalan, de egy esetleges értékelhető esésbe érdemes lesz belevásárolni.
NYERŐ RÉGIÓ. Miközben az amerikai piactól a szakértők nagy része kisebb, 4-5 százalékos emelkedésre számít, régiónk megítélése továbbra is pozitív: Közép- és Kelet-Európa részvénypiacai akár 15 százalékot is emelkedhetnek a tengerentúli elemző házak véleménye szerint. A legjobban Magyarország, Törökország és persze Oroszország részvényárai növekedhetnek. A Citigroup 2007 végére 27,5 ezer pontos BUX-célértéket határozott meg, s a korábbi alulsúlyozásról felülsúlyozásra emelte a magyar részvénypiacra vonatkozó ajánlását. Közben a lengyel részvényeket alulsúlyozásról semlegesre minősítette fel, viszont a cseh papírokat alulsúlyozásra értékelte le.
Persze nem mindegy, hogy egy adott piacról mit választ a befektető, a jó szelekció döntő fontosságú. Ha egy alapba fektetünk, akkor ezt a munkát elvégzi a profi alapkezelő, de aki maga vállalja a feladatot, annak is szolgálnak tippekkel a szakértők. Nagy növekedési lehetőséget lát Pletser Tamás, az Erste Bank Befektetési Zrt. elemzője például a lengyel olajpapírokban. Közülük Lengyelország második legnagyobb olajtársasága, az 58 százalékban állami tulajdonú Lotos gyökeres átszervezése miatt válhat néhány éven belül a régió legsikeresebb olajtársaságává. Lengyelország vezető gázipari vállalata, az egyelőre még 85 százalékban állami tulajdonban lévő PGNIG érdekes módon a jövőre várhatóan csökkenő gázárak okán érhet el magas nyereséget. A lengyel gázpiac szabályozottsága miatt a nyersgáz költségoldali csökkenését csak késve érvényesíti a szabályozó, ami magasabb marzsokat eredményez a szolgáltatónak. Szintén érdekes lehet a horvát INA olajcég, amelynek folyamatban lévő átalakítása növekvő kapacitásokat és termelékenységet hozhat.
A ConCorde Értékpapír Rt. szerint 2007-ben a Magyar Telekom – magas osztalékfizetési hajlandóságának köszönhetően – újra slágerré válhat, bár az is lehet, hogy a piac gyorsan túljutott ezen a fázison. A cég 1030 forintos célárát ugyanis a hét elejére már elérte a papír. A brókercég favoritjai között a régióban a Cesky Telekom papírjai lehetnek a legérdekesebbek; a társaság előzetesen várható osztalékja 16 százalékos. A papír ezenkívül régiós szektortársaihoz képest jócskán alulértékelt. A nyugat-európai papírok közül akár 28 százalékot is ugorhatnak a holland Aegon biztosító csoport részvényei, hiszen jelentős túltőkésítettsége miatt osztalékemelés, vagy éppen részvény-visszavásárlási program is napirendre kerülhet a társaságnál. Ezenfelül többen valószínűsítik, hogy felvásárlási célponttá válik a cég. Amerikában a legjobb részvény a ConCorde szerint a Pfizer lehet; relatív olcsósága ellenére 2010-ig kiegyensúlyozott növekedési pálya áll a gyógyszergyártó előtt, kurzusa akár 20 százalékot is gyarapodhat jövőre. Az óceán túloldalán a hongkongi tőzsdére frissen bevezetett CCCC (China Communication Construction Company) részvényei tűnnek érdekesnek, hiszen az óriás infrastrukturális beruházásokat végrehajtó építőtársaságot a szektorátlagot jóval meghaladó eredménynövekedési dinamika jellemzi, ezért még a jegyzési ársáv tetejével számolva is olcsónak tekinthető a minapi tőzsdére lépés után. A kínai részvények általában is figyelmet érdemelhetnek, hiszen 2008-ban ott lesz az olimpia, s a játékok évében a rendező országok tőzsdéi szárnyalni szoktak.
A dolláralapú befektetéseknél persze meg kell említeni az árfolyamkockázatot. Török Zoltán, a Raiffeisen Bank elemzője arra hívja fel a figyelmet, hogy a jelenleg is rekordmélységek közelében mozgó amerikai valuta értéke tovább csökkenhet a jövő év első felében. Ezt mindenképpen érdemes bekalkulálni a nemzetközi befektetések dolláralapon jegyzett változatainál. Egyébként is: minden jövő évi befektetésnél figyelembe kell venni, hogy a magyar gazdaság inflációja – mintegy 7 százalékos várható mértékével – komolyan csökkenti a nominális hozamok értékét.
ARANY, KALÁSZ. Noha dollárban jegyzik, ha az arany áremelkedése újra beindul, érdemes lehet bevállalni a devizakockázatot is. Az idei, átlagosan 605 dolláros unciánkénti ár több szakértő szerint is 680 közelébe mehet fel jövőre, egy évvel később pedig akár a 725 dollárt is elérheti. A búza és a kukorica árát a bioüzemanyagok egyre növekvő kereslete hajtja, ami már az idén rendkívüli (a kukoricánál 83 százalékos, a búzánál 67 százalékos) áremelkedéshez vezetett. Jövőre további komoly drágulás várható, legalábbis árupiaci kereskedők szerint. Az olajjal kapcsolatosan ugyanakkor már érdemes óvatosnak lenni. Duronelly Péter úgy véli, a finomítói kapacitás 2009-re esedékes növekedése gátat szab a nagyobb emelkedésnek, Barcza György pedig egyenesen az olaj eladását tartja az év egyik legígéretesebb befektetésének (lásd külön anyagunkat).
Persze lehet, hogy 2007-ben az jár a legjobban, aki a legegyszerűbb és legbiztosabb megoldást választja. Jogos a kérdés: érdemes-e rizikót vállalni akkor, ha a szakemberek csupán 10-15 százalékkal kecsegtetnek a világ tőzsdéin, miközben a magyar bankok is kétszámjegyű ajánlatokkal rukkolnak elő. Nehéz döntés. Tény, hogy a 10 százalékos banki kamat ma elérhető, de csak néhány hónapos lekötésre. A jegybanki kamatcsökkentéssel párhuzamosan ráadásul a banki kamatok is mérséklődni fognak, a tőzsdék pedig akár jóval többet, vagy jóval kevesebbet is hozhatnak. S akad még egy apró különbség: a bank minden lejárat után levonja a kamatadót (hasonlóan adózik a befektetési jegyek hozama is), míg a tőzsdei nyereség után fizetendő árfolyamnyereség-adót csak a tárgyévet követő tavasszal kell befizetnie a befektetőnek.
|
5 tuti tipp
Jövőre is Ázsia lehet a kedvenc – legalább is a Figyelő által megkérdezett öt szakértő közül ketten a távol-keleti részvényeket tennének a „legtutibb portfólió” élére. A külföldi részvénypiacok, illetve a nyersanyagpiacok elérésére az ETF-ek ajánlhatók. Ezek a tőzsdén forgó befektetési alapok hűen követik egy-egy mögöttes termék mozgását.
Távol-Keleti indexek
1. Rába Zoltán, a Pioneer Alapkezelő portfóliómenedzsere: „Akár 15 százalékot is hozhatnak jövőre a nagyobb távol-keleti tőzsdék. A legjobb befektetésül a térségben a tajvani IT- és félvezető-szektor vállalatai szolgálhatnak; ezek – hatalmas készpénzállományuk miatt – kitűnő felvásárlási célponttá válhatnak. Egy másik érdekes szektor a hajógyártás, amelynek a térségben lévő bástyája Dél-Korea. A hajógyártó vállalatok kapacitása évekre előre le van kötve, s a holland, amerikai és német cégek mellett a koreaiak alulárazottak.”
Unipetrol-részvény
2. Pletser Tamás, az Erste Bank Befektetési Zrt. elemzője: „A cseh Unipetrol részvényeit látja a legígéretesebbnek. A cégben nagy növekedési lehetőség rejlik azáltal, hogy elővásárlási joga van a szintén cseh Ceska Rafinerska részvényeire, amelyekből éppen most készül egy 16,3 százalékos csomagot eladni a ConocoPhillips olajóriás. Noha a tranzakció lényege az lenne, hogy az amerikai cég a részvénycsomagot régiós stratégiai partnerének, az orosz LUKoilnak játssza át, ez azonban az Unipetrol elővételi joga miatt nem biztos, hogy sikerül. A cseh cégre 251 koronás 12 hónapos célár tűnik indokoltnak.”
Távol-Kelet-magyar államkötvény mix
3. Török Zoltán, a Raiffeisen Bank elemzője: „A választásban az egyszerűség is szerepet játszott, ez a portfólió ugyanis kétféle, itthon könnyen beszerezhető befektetési alap kombinációjával is kivitelezhető. Ma már Magyarországon több távol-keleti alap is választható, amihez viszont – kockázatmentes részként – 3-10 éves futamidejű magyar állampapírt is érdemes csatolni. A hazai kötvényalapok, illetve kötvények jövőre akár 10 százaléknál is többet hozhatnak, amennyiben elindul a jegybank kamatcsökkentése. A hazánkban elérhető, főként külföldi alapkezelők által jegyzett távol-keleti instrumentumok némelyike bőven 20 százalék felett teljesített ebben az évben, s noha kockázatosak, átlagos 10 százalékot meghaladó hozamukra jövőre is nyugodt szívvel lehet számítani.”
Émász-részvény
4. Orosz Dániel, a ConCorde Értékpapír Zrt. elemzője: „A miskolci székhelyű áramszolgáltató nemcsak azért ajánlható, mert osztaléka önmagában vonzónak tűnik. Persze az egyik legfőbb szempont mindenképp ez: ha a piac továbbra is úgy gondolja majd, hogy a jegybank a jövő év közepén megkezdi kamatcsökkentési ciklusát, akkor a papír már az esély növekedéséből profitálhat. Ez persze az összes osztalékpapírra igaz, viszont az Émász számottevő diszkonttal forog szektortársai P/A-mutatójához (árfolyam/nyereség) képest. A részvény kurzusa jövő év végére a jelenlegi árszinthez viszonyítva közel 20 százalékos emelkedéssel, 23 ezer forintra várható.”
5. Olajeladás
Barcza György, az ING Bank elemzője: „A világgazdaság komolyabb lassulására számíthatunk, s ezzel párhuzamosan véget érhet a fekete arany diadalmenete is. Az olajár emelkedésében szerepet játszó tényezők eltűnőben vannak. A geopolitikai feszültségek csak ideig-óráig hajtják felfelé az árat, a fő kérdés az, hogy a globális lassulás mértéke mekkora lesz. Mivel inkább a pesszimista verzió, a hard landing tűnik valószínűnek, s a kínai gazdaság robosztus növekedésébe vetett hit is meginoghat, e folyamatnak logikus következménye lehet az olajár csökkenése is.” |
|
|
|
|
