Rövid záróvita
A záróvitában az ellenzéki képviselők mellett csak a pénzügyminiszter szólalt fel. Varga Mihály volt pénzügyminiszter arr kérte a képviselőket, hogy támogassák a költségvetés elsődleges hiányra vonatkozó javaslatát, és azt kérte a kormánytól, hogy olyan gazdaságpolitikát valósítson meg, amely az ország számára a felzárkózás lehetőségét jelenti. Veres János pénzügyminiszter elkerülhetetlennek nevezte az önkormányzati rendszer átalakítását, és arra kérte az ellenzéket, működjön abban közre.
Az Országgyűlés csütörtökön kora délelőtt 208 igen, 163 nem szavazat mellett, tartózkodás nélkül elfogadta a 2007-es költségvetési törvényjavaslatot.
Egyensúly vagy leszakadás
Megteremtődnek a tartós egyensúlyi növekedés feltételei – ez volt az egyetlen bíztató gondolat, amely a jövő évi költségvetési törvény parlamenti vitáján elhangzott kormánypárti felszólalóktól. Veres János pénzügyminiszter szerint most a gazdaságpolitika legfontosabb feladata a stabilizáció megteremtése, amit a büdzsé a lehető legkisebb növekedési áldozat mellett tesz meg; a miniszter azt mondta, hogy 2008-ban már nem kell tovább húzni a nadrágszíjon, és 2009-től ismét gyorsan bővül majd a GDP – ha a törvényt elfogadják és azt végrehajtja a kormány.
A költségvetési vitában az Országgyűlésben ismét felszólaló Orbán Viktor ezzel szemben úgy vélte, hogy 2007. a megszorítások nyomán a megélhetési válság éve lesz; a büdzsé a felhatalmazás nélküli kormányzás jelképe, amely erkölcsileg illegitim. A Fidesz elnöke szerint a legfájóbb az, hogy a gyermekvállalás a legnagyobb szegénységi kockázat marad jövőre is, így a kabinet nem tesz semmit a népességfogyás megállítására. A Fidesz más vezető politikusai attól tartanak, hogy a kormány gazdaságpolitikája véglegesen kettészakítja a társadalmat, és mivel 55-60 ezer forintot vesz ki évente a családok kasszájából, elsősorban a szegényeket és a középosztályt sújtja.
Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke a törvényjavaslat általános vitájában azt mondta: a kijózanodás költségvetését tárgyalja a Parlament, amely végre szakít az ígéretspirállal és helyreállítja az egyensúlyt. Az MDF véleményét tolmácsolva Herényi Károly frakcióvezető úgy vélte, hogy a szigorú büdzsé az elmúlt négy év dilettáns gazdaságpolitikájának eredménye, amelynek legnagyobb vesztesei az adófizető polgárok, különösen a középosztály tagjai.
Harmadnyi Bokros-csomag
A kormány 2007-ben a költségvetés szerint 2,2 százalékos gazdasági növekedésre, 6,2 százalékos átlagos inflációra, a munkanélküliségi ráta stagnálására, a kivitel 11, a behozatal 8,3 százalékos bővülésére számít, míg a folyó fizetési mérleg hiánya elérheti a bruttó hazai termék 5 százalékát. A kabinet szerint a megszorítások nyomán 10-ről 6,8 százalékosra csökken jövőre a GDP-arányos államháztartási hiány.
Az életszínvonal legalább öt év folyamatos emelkedése után érdemben csökken: a reálbérek átlagosan 4,2 százalékkal lesznek alacsonyabbak 2007-ben, ráadásul úgy, hogy a közszférában dolgozók számára a kabinet nem kívánja ellentételezni az inflációt, vagyis ők több mint 6 százalékos reálbércsökkenésre számíthatnak átlagosan. Még a nyugdíjasok járnak a legkevésbé rosszul: ők januárban csaknem 4 százalékos nyugdíjemelést kapnak, vagyis életszínvonaluk mintegy 2 százalékkal csökken jövőre. Összehasonlításként: a Bokros-csomag 1995-ben a reálkeresetek több mint 12 százalékos csökkenését okozta.
A 2007-es büdzsé főbb számai a következők: a bevételi főösszeg 6 669 545 millió forint, a kiadási 8 326 030 millió forint, a hiány pedig így 1 656 485,6 millió forint lesz. A társadalombiztosítási alrendszer (a nyugdíj- és egészségalap együtt) bevételi főösszege 4 202 431,3 millió forint, a kiadása 4 229 931,2 millió forint, a deficit pedig 27 499,9 millió forint lesz.
Érdemi eltérés a korábbi évektől, hogy a költségvetésben felrajzolt makrogazdasági pályát mind a neves külföldi befektetési bankok és kutatóintézetek – JP Morgan, Goldman Sachs, Economist Intelligence Unit –, mind pedig hazai társaik – Ecostat, GKI – teljesíthetőnek és hitelesnek tartják. Egyöntetű véleményük szerint a kormány és az ország a totális hitelvesztéstől és az ezzel járó összeomlástól csak ezzel a reális, bár fájó forgatókönyvvel menekülhet meg.
Nehéz nyerteseket találni
A nyári kormányzati szerkezetváltás miatt nehéz eldönteni, hogy melyik minisztérium járt jól vagy rosszul a költségvetési alku során. Az biztos, hogy relatív vesztes az agrártárca, mert fejezetéből kikerültek az uniós támogatások, nyertes viszont a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, amelynek könyveiben feltűntetik az autópálya-építések és a MÁV tőkeemelésének költségeit. Az összevethető büdzsével rendelkező tárcák mind rosszul járnak: a Pénzügyminisztérium támogatása 15, a Külügyminisztériumé 12,3, a védelmi tárcáé pedig 1,7 százalékkal csökken.
Az adóemelések döntő többségén a magyarok már az ősszel túlestek, amikor 15-ről 20 százalékosra emelkedett a középső áfakulcs, bevezették a szolidaritási adót, emelték a jövedéki adót, valamint 20 százalékos adót vezetek be a tőkéből származó jövedelmeknél. Hátravan még a 2007-es büdzsével együtt érkező új gázár-támogatási rendszer, amely a leggazdagabbaknál akár 70 százalékos drágulást is hozhat, valamint az egészségügyben a vizitdíj és a kórházi ápolási díj bevezetése, valamint számos közműszolgáltatás inflációnál nagyobb mértékű drágulása.
Kevés volt a módosító
A korábbi évek gyakorlatához képest viszonylag kevés módosító indítványt nyújtottak be idén a képviselők. A szavazások eredményeként 3,4 milliárd forinttal csökkent a gazdasági tárca – egyébként felduzzasztott – támogatása, míg az Egészségügyi Minisztérium 934 millió forinttal kap kevesebbet, mint azt a kabinet tervezte. Az oktatási tárca viszont 978, a Miniszterelnöki Hivatal pedig 526 millió forinttal gazdálkodhat többől.
Az önkormányzatok büdzséjét a képviselők 4,2 milliárd forinttal növelték, így a helyhatóságok 1348,9 milliárdból gazdálkodhatnak jövőre, ami – Budapestet leszámítva – még szocialista képviselők szerint is csökkenést jelent 2006-hoz képest.
A kabinet terveihez képest 40 százalékkal kevesebb televízió üzemben tartási díjat kell fizetniük a hoteleknek, míg nőtt a Vöröskereszt állami támogatása és hátrányos helyzetű települések továbbra is kaphatnak költségvetési támogatást uniós pályázatok önrészéhez – íme néhány, az utolsó pillanatban megszavazott módosító indítvány.
Mostantól másként lesz
2008-tól megköti saját kezét a kormány a költségvetés tervezésekor: Gyurcsány Ferenc olyan törvénymódosítást ígért, amely már a következő költségvetés tervezésekor előírja, hogy a büdzsé elsődleges – adósságtörlesztés nélkül számított – egyenlege pozitív kell, hogy legyen. Ha a törvény betartatik, vélhetően már nem az államháztartási hiány nagyságáról szól majd a következő évek gazdaságpolitikai közbeszéde.
