Gazdaság

Karácsonyfa: vágott vagy cserepes?

A karácsonyfák hazánkban mezőgazdasági termelésből származnak, így a faállítással nem károsítjuk a természetet. A lucfenyő a legolcsóbb, de hamar elszórja tűleveleit, az ezüstfenyő tartós, de nem ajánlott gyerekek közé, a nordmann nagyon drága, a duglász narancsos illatot áraszt, a földlabda pedig csak halvány esély a túlélésre.

A fenyők többségét Nyugat-Magyarországon termesztik, az erdei és a fekete fenyők azonban az Alföldről származnak. A fenyők kivágása ilyenkor nem számít természetkárosításnak, a karácsonyfákat mezőgazdasági területen, kimondottan erre a célra nevelik – mondta el lapunknak Zétényi Zoltán, az Állami Erdészeti Szolgálat (ÁÉSZ) sajtófőnöke.


A fák alig néhány százaléka származhat erdőből, ritkán előfordul ugyanis, hogy a gyérítés, rendezés során kivágott fákat értékesítik. Az ünnepek előtti fenyőlopások elhanyagolhatók, meg sem közelíti a tűzifának orvul kivágott fák mértékét – közölte a szakember.

Magyarországon ma a legkedveltebb fajták a luc- az ezüst- és a duglászfenyő. A termelők is követik, a telepítés során figyelembe veszik a „divatot”, ami annál is egyszerűbb, hiszen hazánkban egyetlen fenyőfaj sem honos, a fenyvesek telepítések eredményeként jöttek létre. Természetes körülmények között egyedül a lucfenyő élne meg a Zempléni hegység egyes területein – hívta fel a figyelmet Zétényi.

Luc – a tűszóró

Közép-Európa-szerte a lucfenyő volt a legnépszerűbb karácsonyfa, azonban az időjárás és a központi fűtés térhódítása visszafogta a faj sikerét – fogalmazott lapunknak Nagy Imre, az ÁÉSZ szombathelyi igazgatója. A központi fűtés okozta száraz meleg miatt a lucnak hamar elkezd hullani a levele.

A természetben 30-40 méter magasra is felnövő fát a lakásban vízzel teli edénybe szokták állítani, ezzel biztosítva a levegő megfelelő páratartalmát. Az utóbbi évek csapadékban szegény időjárása miatt a fákon gubacsok nőnek, amelyek miatt sokat vesztenek esztétikai értékükből. Manapság kedvelt faj a szerb lucfenyő, amely jobban bírja a száraz klímát: 25-30 méteresre nő, oszlopszerű, karcsú fa, idősebb ágai középen ívesen lehajlanak. A lucfenyő méterét idén 1500-2500 forintért kínálják az árusok.

Ezüst – a szúrós


A karácsonyfának „ideális” ezüstfenyők nem élnek a természetben: a mélykék, különlegesen ezüstös fákat oltványokból nemesítik. Vágott fenyőként tartósabb, mint a közönséges luc, páraigénye sokkal szerényebb. Az ezüstfenyő Észak-Amerikából származik, ha idő előtt ki nem vágják, eléri a 30, ritkán az 50 méteres magasságot. Magyarországon – dekoratív külsejének köszönhetően – leginkább parkokban fordul elő. Tűlevelei erősek és nagyon hegyesek, könnyű díszíteni, de éppen ezért Nagy Imre szerint nem ajánlott karácsonyfának olyan családba, ahol kisgyerekek vannak. Az ezüstfenyőből 3-4000 forint/méter a karácsonyfaárusoknál.


Óriás a házban


A duglászfenyő Észak-Amerika hegyeiből származik, vékony, egyenes, rendszerint kúp alakú fa. Koronája puha, széteső, leveleit a lakásban sem hullatja el, enyhe narancsos illata van – jellemezte a fajt a szakember. Az eddig megtalált legnagyobb duglászfenyő 133 méter volt, és amíg ki nem vágták, ez a példány volt a ma élő legmagasabb fa – összehasonlításképp: egy tízemeletes panelház körülbelül 30 méter.

A nordmannfenyő megtévesztő hangzású neve ellenére a Kaukázusból származik. Nem véletlenül az egyik legdrágább fenyő: 8-10 év alatt nő meg „karácsonyfa” méretűre, 1,5-2 méteresre, leveleit sokáig megőrzi. Idén is ez a legdrágább faj: méterenként 4500-5500 forintért lehet hozzájutni. Nordmannfenyőt az internetről is rendelhetünk, és bár a házhozszállítás a fővárosban ingyenes, ára jóval magasabb, mint az utcai árusoknál: a másfél méteres fa 8300 forint, majd magasságával arányosan nő az ára is, egészen a 3,5 méterig és 21 900 forintig.


Élő karácsonyfa


A földlabdával kapható gyökeres fenyő lényege, hogy az ünnepre a fát nem kell kivágni, később ki lehet ültetni a kertbe. Az élő karácsonyfa egyetlen előnye azonban – Nagy Imre szerint –, hogy felhívja a figyelmet a környezettudatosságra: a meleg lakásból kiültetett fa a legritkább esetben marad életben. Bár a fenyő nem alszik olyan „látványos” téli álmot, mint a többi fa, a fagy ellen mégis védekeznie kell. Ilyenkor gyökereibe préseli a vizet, ami a kis földlabdában hamar elvész, a fenyő kiszárad. Eredményes csak akkor lehet az ültetés, ha fűtetlen helyiségben áll a karácsonyfa, és szenteste után a lehető leggyorsabban kiültetik a kertbe – hívta fel a figyelmet az erdészet igazgatója.


Tűzben végzik


A korábbi évek tapasztalata alapján idén 2 millió darab, átlagosan 2 méteres fenyő fogy majd karácsonyig, az eladásra szánt fákból átlagosan 20 százalék megmarad, amit főként faforgácsként illetve virágárusoknál hasznosítanak. A fővárosi közterület-fenntartó társaságtól megtudtuk: a kiszolgált karácsonyfákat folyamatosan gyűjtik, bedarálják, és mivel komposztnak nem alkalmasak, tüzelőként végzik.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik