Naponta látnak napvilágot újabb és újabb információk, félinformációk, és sejtetések az élelmiszerbotrány kapcsán, de az idő múlásával – ahogy az lenni szokott – nemhogy tisztulna, de inkább egyre zavarosabbá válik a kép a ki, miért felelős az egész láncolatban kérdéskörben. Nem tudjuk, lesz-e esélye egyáltalán, hogy valaha megismerjük, mi is történt valójában.
Egyáltalán mit kezdjünk azzal az üggyel, ahol az eljáró hatóság – nevezetesen a Pest megyei főállatorvos napokig arra sem volt hajlandó, hogy az élelmiszer-hamisítás gyanújába keveredett cég nevét nyilvánosságra hozza, azzal indokolva a „titkolózást”, hogy az érintett vállalkozás esetleg bepereli őket a cég jó hírnevének rontása miatt.
Mi az előbbre való tehát, a fogyasztók egészsége vagy egy cég „hírneve” – egyszerűsítettük le a kérdést Szikinger István alkotmányjogásznak.
Csak tényszerűen
A válasz nagyon egyszerű – fogalmazott a FigyelőNetnek Szikinger István -, ha tényszerűen, bizonyíthatóan közölnek bármilyen adatot, állítást egy céggel kapcsolatban, úgy az semmiképpen nem ronthatja a vállalkozás hírnevét. Azonban úgy tűnik, hogy hasonlóan más esetekhez, ebben az ügyben is kissé előreszaladtak a híradások, a nevek mellett azt is megmondják, hogy ki mennyit fog majd kapni, ami azért még korai – figyelmeztetett az alkotmányjogász.
Más szempontból, de hasonló okból neheztel az információkuszaságra Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára, aki szervezete nevében azt nehezményezte, hogy a hatóság nyilvánosságra hozta, melyik üzletlánc mekkora értékben szerzett be árukat – az egyébként 10 éve szállító – M.E.G.A. cégcsoporttól. Nem mindegy ugyanis – érvelt -, hogy a hamisítás mely termékeket érinti, mióta folytatták, két hete vagy egy éve, stb. Amíg ezek a kérdések nincsenek tisztázva, addig az ügy tálalása igazából inkább a bizalomrombolásra alkalmas.
Arra a kérdésünkre, hogy a végforgalmazó üzletek, áruházláncok mit tehetnek a hasonló ügyek elkerülése végett, Vámos György úgy fogalmazott: az áruházak se detektívet, se laboratóriumot nem alkalmazhatnak az üzletekben, ez fizikai képtelenség lenne. Ebben a kérdésben az uniós direktívák egyértelműen fogalmaznak: vagyis a gyártó a felelős, amit a hatóság ellenőriz.
Nem csak a vezetők bukhatnak
Ép ésszel persze azt is nehéz felfogni, hogy a lejárt szavatosságú áruk átcimkézésében résztvevő dolgozók közül egyben sem horgadt fel a lelkiismeret, hogy talán mégsem kellene veszélyeztetni bárki egészségét, még ha ez az állásába kerülhet is. Szikinger István szerint nem csak lelkiismereti kérdés, azt sem árt tudni, hogy amennyiben bebizonyosodik a törvénysértés, úgy az abban résztvevő alkalmazottak is tettesként ítélhetők el, nem bűnsegédként. Az eddig nyilvánosságra került információkból az is következtethető, hogy nem egyszerűen rossz áru forgalomba hozataláról van szó, hanem esetleg csalásról, sőt bűnszövetkezetben való részvételről, ami súlyosabb megítélés alá esik.
A törvényhozáson lenne a sor
A FigyelőNet által megkérdezett valamennyi parlamenti párt megszigorítaná az élelmiszerkereskedelemre vonatkozó jogszabályokat annak érdekében, hogy ne juthasson el ezentúl tömegesen romlott, átcímkézett élelmiszer a magyar háztartásokhoz. A jelenlegi szankciónak ugyanis nincs túl sok visszatartó ereje. Mint Kolláth György jogász a lapunknak elmondta, az átcímkézés egyrészt a közigazgatási jog szabályozásaiba és EU-s törvényekbe is ütközik egészségügyi kockázata miatt. Így ha fény derül a csalásra, az állategészségügyi hatóság lefoglalhatja a készletet, bezárhatják az üzemet, esetleg – egy nagy céghez képest nem túl jelentős – pénzbüntetéssel sújthatják. „A szankció ebben az esetben a céget érinti. Büntetőjogi felelősségre csak természetes személyt lehet vonni, ehhez azonban meg kell találni a felelőst, akire rábizonyítható, hogy a csalást szándékosan követte el. Ha ez megállapítható, akkor a bűntető törvénykönyv (Btk.) szerint kell eljárni, és akár egy évig terjedő – letöltendő vagy felfüggesztett – szabadságvesztéssel büntethető” – hangsúlyozta Kolláth György.
Pártok felett álló érdek lenne
Rég nem látott összhang tapasztalható a parlamenti pártok között a jogszabály szigorításának kérdésében. Mint Koszorús László, a Fidesz fogyasztóvédelmi szakpolitikusa a FigyelőNetnek elmondta, ez pártok felett álló érdek, így ha a jogszabályok szigorításának tartalma megfelelő, akár egy kormánypárti javaslatot is támogatni tudnának a kérdésben. „A törvény szigorítására azért van szükség, hogy ne fordulhasson elő többet az, hogy egészségre is káros, romlott étel kerüljön a magyar családok asztalára. A maffia jellegű tevékenységet végző raktárakat is meg kell büntetni” – fogalmazott Koszorús László. A szakpolitikus hangsúlyozta: a Fogyasztóvédelmi Akciócsoportot is azért hozták létre, hogy elérjék: a cégek és a termékek nevét nyilvánosságra lehessen hozni, ne titkolózzanak tovább. Hozzátette: nem elfogadható, hogy pénzbírsággal megúsznak az elkövetők egy ilyen bűncselekményt, ezért olyan büntetőjogi kategóriát kell létrehozni, hogy ne érje meg a csalás. „Minden párt érdeke a mielőbbi fellépés, mi magunk amint az ügymenet lehetővé teszi, benyújtjuk a javaslatunkat” – mondta a Fidesz politikusa. Véleménye szerint az sem ésszerű, hogy a 15 ellenőrző szerv összesen 9 minisztérium alá van besorolva – míg az ÁNTSZ az egészségügyi, addig a fogyasztóvédelem a szociális tárcához tartozik például – ezért ezt racionalizálni kell.
Irracionális felépítésű és alulfinanszírozott ellenőrzés
Koszorús László kiemelte a kormány felelőtlenségét, hogy jövőre 1800 embert kívánnak elbocsátani a fogyasztóvédelemmel foglalkozó szervektől. „Köztük sok szakembert távolítanak el, ami aggályos, hiszen így ki fogja ellenőrizni a termékeket?” – tette fel a kérdést. Ugyancsak ezt kifogásolta Dávid Ibolya is. Az MDF elnöke lapunk kérdésére elmondta: leépítés helyett erősíteni kéne elsősorban az ÁNTSZ-t és az Élelmiszerbiztonsági Hivatalt. Utóbbi jelenleg 148 millió forintból működik, de jövőre húsz százalékkal kevesebbet kap. „Meg kell erősíteni ezeket a szervezeteket, ráadásul erős civil kontrollt kell kiépíteni. Ahol a fogyasztóvédelem jól működik, az emberek tudják, panaszukkal kihez fordulhatnak, ki tud segíteni. Itt ehelyett az emberek kidobják az élelmiszert és beletörődnek, hogy átverték őket” – mondta Dávid Ibolya a FigyelőNetnek.
Az MDF a Btk. módosítását is kezdeményezi, hogy a cégek vezetőit is felelősségre lehessen vonni, és súlyosabb következményei legyenek tettüknek, mint a jelenleg kiszabható egy, értéktől függően legfeljebb hároméves büntetési tétel. Ez ugyanis nem bír elég visszatartó erővel. „Azért kell sürgősen lépnünk, mert a mostani átcímkézés nem egyedi eset. Úgy tűnik, egész iparág kezd kialakulni a romlott élelmiszerek eladására. Meg kell akadályoznunk, hogy Magyarország legyen Európa konyhamalaca” – mondta Dávid Ibolya. Hozzátette: a jogszabály-módosítás benyújtása a kormány feladata, hiszen neki van erre megfelelő apparátusa, de ha ezt nem teszik meg, az MDF lép.
Az üzletek ellenőrizzék a beszállítót
A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) államtitkára lapunk megkeresésére elmondta, ők is a szigorítás mellett vannak, mégpedig a forgalomba hozó büntethetőségével. „Jelenleg kevésbé hangsúlyos a személyi felelősség, gyakran elbújnak a cégek mögé, amely vagy kifizeti a pénzbírságot vagy nem. Ráadásul az adott cég vezetője az üzem bezárását követően bármikor alapíthat újat. Pont ezért fontos hangsúlyozni az élelmiszerláncok felelősségét is, hogy attól a cégtől ne vásároljanak, amely hatósági eljárás alatt áll” – mondta Gőgös Zoltán a FigyelőNetnek.
Az államtitkár hozzátette: a kormány a héten találkozik a nagy élelmiszerláncokkal, ezt követően pedig tervezik a jogszabály-szigorításra vonatkozó javaslat benyújtását. Ugyanezen az állásponton van a koalíciós partner SZDSZ is. Kuncze Gábor parlamenti beszédében hangsúlyozta, hogy az ilyen csalást elkövető cégeket ki kellene zárni a vállalkozók köréből. A változtatás mellett szól szerinte az is, hogy a kiszabott korábbi 80 millió forintos büntetés nem jelentett a cégnek problémát, nem volt visszatartó erő.
