Gazdaság

A megszorítások a vásárlási kedvre nem hatnak

A megszorítások a karácsonyi bevásárlásnál még valószínűleg nem éreztetik hatásukat. Mérséklődő vásárlási kedvre csak 2007-től lehet számítani Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára szerint, akinek a véleményét az egyes felmérésekben adott válaszok is alátámasztják. Idén várhatóan nő az érdeklődés az olcsóbb termékek iránt is.


Az írek a listavezetők

A Deloitte karácsonyi bevásárlást vizsgáló fogyasztói felmérése szerint a virágzó európai gazdaságok (Írország, a skandináv országok, Spanyolország és az Egyesült Királyság) fogyasztói, illetve a feltörekvő országok (Oroszország, Ciprus és Dél-Afrika) új középosztálybeli fogyasztói mind a vásárlás fokozását tervezik. A német és olasz vásárlók ezzel szemben a tavalyinál lényegesen kevesebbet terveznek költeni az idén.
A Deloitte felmérésében szereplő országokban háztartásonként a karácsonyi ajándékokra szánt átlagos összegek két százalékkal a 2005-ös 650 euróról 2006-ra 662 euróra nőhetnek. Az írek nagy költekezők: több mint 1300 eurót szánnak karácsonyi ajándékokra – 10 százalékkal többet, mint az amerikaiak –, az év végi ünnepekre pedig kétszer annyit, mint a franciák.

„December az év legerősebb hónapja a kereskedelemben, ekkor forgalmazzák a legtöbbet az üzletek. Ez sokszor a „rekordok hónapja” is sok tekintetben” – mondta el lapunknak Vámos György az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára.

Az OKSZ szerint idén már részlegesen éreztetni fogják hatásukat a megszorítások, de ez magára a forgalomra idén decemberben nem lesz még hatással. A szövetség azzal számol ugyanis, hogy az eddigi körülbelül 5 százalékos kiskereskedelmi növekedés némileg visszaesik a negyedik negyedévre, azaz október-november egy kicsit gyengébb lesz, de decemberre visszaerősödhet – mondta a főtitkár.

A legek hónapja


Az utóbbi évek tapasztalatai azt mutatják, hogy a fogyasztási cikkek értékesítése decemberben megugrik. A GfK Hungária Piackutató Intézet Kereskedelmi Analízisek című évente megjelenő tanulmánya szerint a decemberi költések általában a fogyasztási cikkek éves összforgalmának mintegy 10,4 százalékát adják, ami 2005-ben 232 milliárdot tett ki.


A piackutató szerint a vásárlók 2005 decemberében a havi átlagos költéshez képest 24 százalékkal nagyobb értéket hagytak az egyes kereskedelmi csatornák kasszáinál a 2004-es 20 százalékos arányhoz képest. Vámos György szerint tavaly közel 840 milliárd forintot költöttek el a vásárlók decemberben, olyat is beleértve, mint például a benzin vagy az élelmiszer.


Idén a megszorító csomag ellenére a lakosság várhatóan valamivel többet fog vásárolni. A főtitkár szerint ezt a becslést arra alapozzák, hogy a lakosságnál még vannak olyan bértartalékok, amelyeket most karácsony környékén költenek el. Sokan kifejezetten spórolnak a karácsonyra – tette hozzá az OKSZ főtitkára. Így a megszorítások miatti visszaesés inkább jövőre érezteti majd a hatását, amelynek következtében a decemberi fogyasztás 2007-ben az elmúlt 8 év folyamatos növekedése után várhatóan a 2005-ös szintre esik majd vissza.

A többség idén nem költ kevesebbet

A Marketing&Média és a TNS közös, 500 főre kiterjedt kutatása arra mutatott rá, hogy idén a válaszadók többsége (43,4 százaléka) úgy gondolja, ugyanannyit költ karácsonyi ajándékokra, mint tavaly, 38,3 százalék szerint kevesebb jut idén az ajándékozásra. Utóbbiból 27,5 százalék szerint kevesebbet, 10,8 százalék pedig jóval kevesebbet kíván ajándékokra költeni. A megkérdezettek mintegy 11 százaléka véli úgy, hogy idén a tavalyinál több jut ajándékozásra.

A jövő megítélésében viszont már némi visszafogottság érződik a válaszokban: a 2006-ra tervezetthez hasonló összeget költene a válaszadók közel harmada, többet mindössze 8 százalék, kevesebbet 29,4 százalék. Ugyancsak 29,4 százalék azoknak az aránya, akik még nem tudják erre a kérdésre a választ.

70-80 milliárd ajándékra

Vámos György a forgalmi növekedésből arra következtet, hogy ilyenkor év végén a magyar vásárlók körülbelül 70-80 milliárd forintot költenek csak ajándékokra.

A TNS felmérése szerint a többség karácsonyi ajándékra átlagosan, személyenként 0-10 000 forint közötti összeget szán: 27,5 százalék 3000 forintig terjedő értéket, 24,9 százalék 3-5 ezer forintért és 23,9 százalék 5 és 10 ezer forintért vásárolna szeretteinek.

Többen, olcsóbbat, az utolsó pillanatban


A GfK szerint a magyarországi vásárlásokból decemberben egyre nagyobb hányad jut a hipermarketekre – a vásárlási intenzitás ebben az üzlettípusban mintegy 20 százalékkal nő az átlagos havi adatokhoz képest. Ebben az időszakban a kis üzletek és a drogériák forgalma is nő, igaz, az előzőnél közel 16 százalékkal, míg az utóbbiaknál mintegy 26 százalékkal. E jelenség mögött főleg az ilyenkor megugró vásárlási gyakoriság áll, azaz decemberben a vásárlók e boltokba is gyakrabban térnek be és összességében többet is költenek.


Vámos György véleménye szerint a vásárlói magatartásban az idén változás következik be. Az OKSZ főtitkára úgy véli, többen keresik majd az olcsóbb cikkeket, a vásárlás eltolódik az olcsóbb értékesítőhelyek felé, és valószínűleg későbbre – esetleg az utolsó pillanatra – halasztják majd a vásárlást.


A Marketing&Média és a TNS közös felmérése ezzel szemben azt mutatja, hogy a válaszadók kicsivel több mint harmada (32,9 százalék)a karácsonyi ajándékvásárlás nagy részét nagy bevásárlóközpontokban bonyolítja le még az idén is. A megkérdezettek 30,4 százaléka viszont nem jelölt meg konkrétabb helyet a vásárlás helyszínéül; szerintük változó, hol veszik az ajándékokat. Kis áruházakból 13,3 százalék, karácsonyi vásárokon 8,4 százalék szerzi be a karácsonyi ajándékot.


Érdekesség, hogy míg egy nemrégiben készült A.C. Nielsen-felmérés szerint a magyar internetezők nagy része bízik a világhálóban, amikor az áruk vagy szolgáltatások kínálatáról tájékozódik, addig a TNS felmérése szerint csak mindössze 0,9 százalék nyilatkozott úgy, hogy a karácsonyi ajándékokat internetes vagy postai rendeléssel veszi meg.


Háttérbe szorulhat a márkahűség

Márkahűség szempontjából is változhat a hozzáállás: az elmúlt időszakban megfigyelhető volt az eltolódás a márkás termékek felé, amelyet a jövedelmek növekedésével lehetett magyarázni. Most a megszortások hatására azonban az OKSZ szerint a sajátmárkás termékek felé rendeződhet vissza a fogyasztás – jegyezte meg Vámos György.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik