Jóllehet számos bank olykor-olykor valóban akciózik a fogyasztók magához csábítása kedvéért, az öles betűkkel hirdetett nullaszázalékos hitelakciókkal érdemes óvatosan bánni. Valami turpisság szinte biztosan van a dolog mögött, ami már éppen nem fért rá a reklámfelületre.
Hitel ingyen, drágán, még drágábban
A Credigen Bank például jelenleg is mintegy 1500 kereskedelmi partnerével együtt hirdet ingyenhiteleket, jellemzően 3-9 hónapos lejáratra. A lehetőség nagyon csábító, ám minden esetben érdemes azt is megnézni, hogy a megkívánt árucikk kiinduló ára véletlenül nem magasabb-e a konkurensek árainál.
Az Auchan áruházak pénzügyi partnerének, az AccordMagyarország Zrt.-nek szintén fut jelenleg is kampánya, amely büszkén hirdeti nyolc hónapos ingyenhitelét. Nem kell sokat kapirgálnunk, hogy kiderüljön: az akció kereken három termékre vonatkozik, amelyeket az egyes Auchan áruházak kijelölnek, egyébként pedig 23-33 százalékos teljes hiteldíj (THM) mellett juthatunk kölcsönhöz.
Hasonlítsa össze a banki ajánlatokat!
Ekkora THM-mutató egyébként egyáltalán nem szokatlan: az áruhitelek, fogyasztási kölcsönök, személyi hitelek és a hitelkártyák együttes terhei évek óta hasonló magasságokban tanyáznak, sőt sokszor a 40 százalékot is meghaladják (lásd a táblázatot a friss ajánlatokról). A jegybank havi statisztikái alapján ráadásul elmondható, hogy az elmúlt években semmit nem jöttek lejjebb a kamatok.
Erdei Tamás bankszövetségi elnök szerint a közeljövőben nem is fognak, ebben az üzletágban ugyanis nagyon magasak a bankok rizikói, a kockázati felár pedig jócskán megnyomja a törlesztőrészleteket. Banki szakemberek véleménye és ígérete szerint egy pozitív adóslista sokat javíthatna a helyzeten, ám ennek létrejötte az adatvédelmi ombudsman aggályaiba ütközik évek óta.
Nem mindig a frankhitel a nyerő
A fedezetlen hitelek magas kamatáért és költségeiért cserébe gyors ügyintézést és hitelbírálatot, kisebb összegeknél akár nullaforintos önerőt kínál az a durván féltucat hazai hitelintézet, amelyik ebben az üzletágban tevékenykedik, és sokszor még rendszeres havi jövedelmet sem kell feléjük igazolni. Áruhitelt egyébként jellemzően 20 ezer forinttól 1-2 millió forintig igényelhetünk, 1-2 hónaptól akár 5-6 évig terjedő futamidőre. Aki ennél nagyobb összegre vágyik (100 ezer forinttól 3-5 millióig), annál a személyi kölcsönök vagy a hitelkártyák jöhetnek szóba, e két üzletágban ráadásul nagyobb a versengés is, legalább tíz bank termékei közül válogathatunk.
A legnagyobb a választék a személyi kölcsönökből, ezekből forint- és devizaalapú konstrukciók is szép számmal akadnak. Az euró- vagy svájcifrank-alapú hitelek tipikusan olcsóbbak, ám árelőnyük korántsem akkora, mint például a lakáshiteleknél, illetve az sem igaz minden esetben, hogy a svájci frankos a legkedvezőbb. Ezen a piacon tehát mindenképpen érdemes alaposabban körülnézni, mert például az OTP aktuális ajánlata szerint a svájci devizában kalkulált személyi kölcsön magasabb THM-mutatót eredményez, mint az eurós konstrukció. (Frankhitelből csak az éppen akciós ajánlat veszi fel a versenyt az eurós konstrukcióval.)
Fontos részletkérdések
Az OTP példája más okból is szemléletes. Alapszabályként felállíthatjuk, hogy kisebb összegeket magasabb kamatok mellett nyújtanak a bankok: egy-másfélmillió forintos hitelek után például már a 15-18 százalékos THM-sávba is csúszhatnak a banki ajánlatok. Hasonló arányt állapíthatunk meg a futamidő hossza és a törlesztési terhek között: minél rövidebb időre kérünk kölcsönt, annál többe fog ez nekünk kerülni, bár e tekintetben nagy a szórás a bankok között. És itt jön be az OTP példája: a legnagyobb hazai hitelintézet ugyanis a 20-30 százalékos tipikus THM-ekhez képest akár 77 százalékos éves összterhet is hárít az ügyfelekre, amennyiben a személyi kölcsönt csak 6-11 hónapra nyújtja. Persze az is igaz, hogy az összehasonlításokat a THM tökéletlensége nagyban nehezíti. A hiteldíjmutatót az éven túli hitelekre találták ki, ennél rövidebb futamidők esetén azt évesítve tudják közölni a bankok, és nagy torzítást jelent, ha valaki két eltérő lejáratú konstrukciót hasonlít össze. A THM mellett ezért minden esetben érdemes megnézni a havi törlesztőrészleteket, és kiszámolni a visszafizetendő teljes összeget is.
A THM más szempontból is kifogásolható, nem tükrözi például a devizahitelek árfolyam- és kamatkockázatát, nem mutatja meg a törlesztés lefutásának módját (hogy például annuitásos módszerről, vagy egyenlő kamat- és tőketörlesztésről van-e szó, amely például az előtörlesztés szempontjából fontos ismérv), továbbá nem tartalmazza a késedelmi kamatot, a futamidő hosszabbításának, a szerződés módosításának a költségét vagy például a biztosítási díjat sem.
Van még egy dolog, amire nem árt odafigyelni: a devizaalapú hitelek több hazai banknál csak akkor igazán kedvezőek, ha a folyósítás és a törlesztés is devizában, és az adott banknál vezetett folyószámlán keresztül történik. Márpedig az ügyfelek többsége forintban szereti kézhez kapni a hitelt, és vélhetően úgy is tudja visszafizetni, ez viszont néhány banknál akár plusz tíz százalékponttal megemeli a THM-mutatót.
Tájékoztatni és tájékozódni kell
Ezekről a részletekről egyébként a bankoknak is illik a lehető legkorrektebben tájékoztatniuk az ügyfeleket. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) legfrissebb ajánlása is éppen ezt szorgalmazza, amely többek között kitér a hitelkártyák költségeinek egységes feltüntetésére, az írásos ügyféltájékoztatóra (a legalább egyéves, illetve 500 ezer forint összegű hitelek esetén), illetve az akciós hitelek előnyeinek részletes, számszerűsíthető bemutatására.
Az elmúlt időszakban a bankoknál tapasztalt hitelezési gyakorlat miatt érezte szükségesnek ezen ajánlás megfogalmazását a felügyelet – fogalmazott lapunk kérdésére Binder István. A szóvivő szerint a hitelintézetek ugyan betartották a rájuk vonatkozó jogszabályokat, de az ügyfelek elégedettsége és a banki portfóliók minősége szempontjából érdemes a jogszabályokon felül megfogalmazott ajánlásokat is követniük a bankoknak. Ezeket nem kérheti szigorúan számon a felügyelet, de egy-egy vizsgálatnál ellenőrzik azt, hogy ki mennyire tartja magát a felügyelet elvárásaihoz.
Az általunk megkérdezett bankok egyébként nyitottnak tűntek a PSZÁF-ajánlások átvételére, mert mint mondják, az ő érdekük is az ügyfelek elégedettsége. Kérdés, hogy a jövő igazolja-e ezt a gyakorlatban is, és vajon hozzájárul-e ahhoz, hogy ne érkezzen minden egyes negyedévben csak a felügyelethez durván 500 bankra vonatkozó panasz, amelynek több mint 60 százaléka éppen a hitelezéssel kapcsolatos…
