Az „italos lobbi” és a környezetvédelmi tárca kemény összecsapásaira lehet számítani az elkövetkező egy évben, miután Persányi Miklós miniszter jelezte, jövő év végéig rendeletet hoznának arról, hogy az úgynevezett egyutas csomagolóanyagban forgalomba hozott italokra betétdíjat vezetnének be. Így az ásványvizek, üdítőitalok, sörök PET-palackjai, aluminium dobozai visszaválthatók lennének a kereskedelemben. A gyártók-forgalmazók ugyanakkor kézzel-lábbal tiltakoznak az elképzelés ellen, készek uniós fórumokon támadni az elképzelést.
Fél tonna szemetet termelünk
Magyarországon minden egyes ember a csecsemőtől az aggastyánig évente 450-470 kiló háztartási szemetet „termel”, s bár a hulladék súlya évek óta változatlan, térfogata másfélszeresére nőtt, alapvetően az egyutas, vagyis az eldobható csomagolásnak köszönhetően. A szuper könnyű PET-palackokból évente legalább 700 millió darab kerül forgalomba, vagyis fejenként minimum 70. Jellemző adat, hogy minden 100 eladott szénsavas ásványvizes palackból 95 egyszer használatos PET, de például a Pepsi egyáltalán nem palackoz kólát többször tölthető flakonba. A söröknél teljesen más a helyzet, 65 százalékuk visszaváltható üvegbe kerül, de meglepő módon a borok zöme nem betétes palackban kerül forgalomba. Utóbbira abból is következtetni lehet, hogy egy három évvel ezelőtt született rendelet írja elő: 2007 elejétől a borok legalább 20 százalékát kell újratölthető palackban árusítani.
Tiltakoznak a gyártók
Ugyanebben a rendeletben az is szerepel, hogy az ásványvizek legalább 7 százalékát kell január 1-től többször használatos palackba tölteni a jelenlegi 1 százalékhoz képest (a korábban említett arányt a szénsavmentes termékek „rontják” – a szerk.), a szénsavas üdítőknél pedig az arányt 5-ről 11 százalékosra kell emelni – mondta a FigyelőNetnek Borsányi-Bognár Levente. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KvVM) főosztályvezető-helyettese ugyanakkor nem érti a gyártók tiltakozását, mivel egy 2003-as rendeletről van szó, így bőven volt idő felkészülni az előírások teljesítésére.
A gyártók ugyanis azt szeretnék elérni, hogy a szaktárca ne léptesse életbe a szigorításokat jövő év elejétől. Boródi Attila, az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége ügyvezető elnöke két indokot említ követelésük alátámasztására. Egyfelől a szigorítás homlokegyenest szembemegy a vásárlói szokásokkal, másrészt az unió is elmarasztalta a magyar rendeletet – érvelt lapunknak, ezért a gyártók úgy gondolták, hogy a szaktárca nem ragaszkodik a 2007-es bevezetéshez.
Felesleges párhuzamosság?
A gyártók, forgalmazók hasonlóképpen elutasítják azt az elképzelést is, hogy az egyszer tölthető palackokra, dobozokra betétdíjat vezessenek be. Boródi Attila szerint a szelektív hulladékgyűjtés bevezetése Magyarországon beváltotta a hozzá fűzött reményeket. Alig három év alatt a lakossági visszagyűjtés 4 ezer tonnáról a tízszeresére, több mint 40 ezer tonnára növekedett, ezen belül már több mint 6 ezer tonna eldobható műanyag palackot gyűjtenek be. Jelenleg már több mint 4,5 millióan élhetnek a szelektív gyűjtés lehetőségével, a színes kukák segítségével az összes csomagolási hulladéknál hazánk tavaly teljesítette az unió által előírt 50 százalékos újrahasznosítási arányt (ez több mint 425 ezer tonna feldolgozását jelenti.) A különválogatás tehát egyértelmű sikertörténet – állítja szervezetük.
A szaktárca viszont azt szeretné elérni, hogy tovább növekedjen a visszagyűjtött csomagolóanyagok aránya, ezt szolgálja a betétdíj – érvel Borsányi-Bognár Levente, aki azért azt is beismeri, hogy a betétdíj alkalmazásától nem várják a PET-palackos, fémdobozos értékesítés csökkenését. Ez Németországban sem következett be, ahol 65 forint a betétdíja e termékeknek, kétségtelen ugyanakkor, hogy az utcákról, közterekről eltűntek a korábban elhajigált üres PET-palackok, dobozok.
A betétdíj bevezetése a szelektív hulladékgyűjtés végét jelentené – vázol komor képet Boródi Attila. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a ma a szelektív gyűjtőszigetekre kerülő, hulladékká vált italcsomagolásokat a boltokba kellene a fogyasztónak visszavinni, – a boltoknak azt kötelező lenne visszavenni, és a betétdíjat érte megtéríteni -, míg a többi különválogatott anyagfajtát, amelyek a nagyjából a papírhulladékra korlátozódnak, továbbra is a gyűjtőszigetre kellene eljuttatni. Előzetes becslések szerint ennek a hálózatnak a kialakítása több tízmilliárd forintot, működtetése pedig évente mintegy 8-10 milliárd forintot emésztene fel. Az italok árának jelentős emelésén kívül a rendkívül drága rendszer működtetési költsége is a fogyasztókat, a gyártókat és a kereskedőket terhelné – állítja az „italosok” szervezete.
Természetesen azzal a gyártók is egyetértenek, hogy növelni szükséges az újrahasznosítás mértékét – amint az a szaktárca célja -, s más módon partnerek is lennének ebben – mondta a FigyelőNetnek Boródi Attila.
