Egy-egy részvény helyett az „egész tőzsdét” megvenni kedvelt befektetési formának számít. Amikor egy tőzsdeindexet vásárol meg a befektető, annyi jutalékot fizet, mint amikor egyetlen papírt szerez be, mégis egy sokrészvényes portfólióhoz jut, ahol nem kell aggódnia attól, hogy épp kipécézi az egyetlen rosszul szereplő részvényt.
Budapesten eddig a BUX-ot csak a határidős piacon lehetett megvenni, jövő szerdától viszont szinte „mezei részvényként”, az azonnali piacon is elérhetővé válik a magyar index.
Egyszerű és olcsó
A termék, mely mindezt lehetővé teszi, igen népszerű a nemzetközi porondon. A tőzsdén kereskedett befektetési alapok (exchange traded fund – ETF) a pénzügyi piacok nagy sikertörténetei közé tartoznak.
A BUX ETF-et az OTP Bank hozta létre és vezeti be a tőzsdére. Az új termék tehát végső soron egy olyan alap befektetési jegye, amely pontosan a BUX indexben szereplő arányok figyelembevételével szerepelteti portfóliójában a különböző részvényeket.
Alacsony költségei mellett az egyszerűsége is előnyös. Segítségével a befektetési döntés előtt elegendő a piac egészéről véleményt formálni, nem szükséges a fellelhető összes elemzést átbújni, hogy eldöntsük, melyik részvényt látnánk szívesen az értékpapírszámlánkon. Vagy akár nyugdíj-előtakarékossági számlánkon. A negyedik pillérként is emlegetett nyesz nyitása ugyanis feltehetően felgyorsul az év vége felé, köszönhetően az igénybe vehető állami támogatásnak, valamint az esedékes prémiumok kifizetésének.
Hosszú távon biztos jó
Amennyiben valaki bizakodó a magyar tőzsdei társaságok jövőbeli teljesítményét illetően, vagy pusztán csak abból indul ki, hogy a részvények hosszú távon nagyobb hozamot biztosítanak, mint a kötvények, akkor mindenképpen olcsó és jó megoldás lehet a BUX ETF-ek megvétele és tartása. Az azonban kétséges, hogy rövid távú spekulációra is alkalmas lesz-e az új konstrukció. Noha árfolyama várhatóan napon belül is követni fogja az azonnali index mozgását, forgalma kérdéses. A rövid távú játékosok számára pedig fontos szempont az, hogy pénzük többszörösét tudják egy kellően nagy forgalmú piacon megforgatni.
Erre pedig a határidős BUX-kereskedés továbbra is jobb lehetőséget kínál – azzal együtt is, hogy a közelmúltban a brókercégek zöme megemelte határidős díjait. Ez egyébként a Gazdasági Versenyhivatalnak is szemet szúrt; a vizsgálat még tart. A díjemelés mellett valószínűleg a szeptember elsejétől bevezetett kamatadónak is szerepe volt abban, hogy októberben az átlagoshoz képest egyharmados visszaesés következett be a határidős BUX forgalmában. Ebben persze az is közrejátszhatott, hogy a díjemelésre akkor került sor, amikor a tőzsde a tizedére csökkentette a legkisebb kereskedhető egység mértékét. Aki tehát eddig egy kontraktussal üzletelt, szeptembertől nem az ennek akkortól megfelelő tízzel játszott, hanem inkább kisebb pozíciókat nyitott. A történtek jól jelzik a hazai magánbefektetők azonnali reakcióját a tizedelésre és az ahhoz kapcsolódó díjemelésre, a BÉT határidős piacának ugyanis döntően ők a szereplői.
Átrendeződés
Mindez azonban már a múlté. A legfrissebb adatok szerint az érintettek a múlt hónapban rendezték soraikat: igyekeztek optimalizálni a rájuk rótt magasabb költségeket (például céges számlák nyitásával), vagy egyszerűen beletörődtek a megváltozott körülményekbe. A piac másik érdekes fejleménye, hogy a forgalmi lista éllovasa, a Buda-Cash Brókerház mögé az az Equitas zárkózott fel novemberben, mely csak egy éve lépett be a piacra, s kizárólag online kereskedési lehetőséget kínál. A hazai diszkontbróker sikere lépésre készteti a versenytársakat, köztük a tőzsde vezető cégét is.
Az Erste Befektetési Zrt. NetBroker rendszerében éppen a közelmúltban vált elérhetővé a határidős BUX-szal való kereskedés, méghozzá úgy, hogy bizonyos részvényeket is elfogadnak letétbe. A ritkaságszámba menő lehetőség – a verseny éleződése mellett – arra is utal, hogy a cégnél nagy reményeket fűznek a határidős piac bővüléséhez, hiszen egy ilyen rendszer kockázatkezelő, fedezetfigyelő funkciójának létrehozása igen komoly fejlesztést igénylő feladat.
