Nem ez az első eset, hogy a kormányzat egy amúgy támogatható ötletet képtelen jól eladni a közvéleménynek.
Az időzítés nem szerencsés: a megszorító csomag és a fájdalmasnak ígérkező (bár egyes esetekben máris felhígult) reformintézkedések közepette az átlagpolgár talán csak a több tízmilliárdos beruházást látja az új megaprojektben. Pedig rendkívül fontos lenne elmagyarázni: a több, régi épületben működő minisztérium és kormányszerv havi rezsiköltsége jelentősen csökkenthető, mivel az új helyen immár hatékonyabb, a szinergiákat jobban kihasználó működésre lesz lehetőség. Ráadásul, a költözés összeköthető az apparátus régóta vágyott megújításával és átszervezésével.
Sokak szkepticizmusa e projekt iránt közel sem véletlen. A tapasztalatok szerint nehezen boldogulunk a nagyberuházásokkal. Voltak már expo-terveink, Nemzeti Színház-téglajegyeink és van egy remek Gödör Klubunk a Deák téren. Csak remélni lehet, hogy a kormánytisztviselők tanultak a korábbi baklövésekből, s ezúttal körültekintőbb és gördülékenyebb lesz a megvalósítás.
Szigorúan ellenőrzött közbeszerzést ígér a projekt felelőse, ez azonban aligha nyugtatja meg a kritikusokat. Ők jól tudják, hogy az állami beruházások törvényszerűségei rendre átírják a gazdasági racionalitást és megtalálják a kiskapukat. Ha nem vigyáznak a törvényesség őrei, akkor az állami és a magánszféra együttműködésén (PPP) alapuló építkezés a korrupció melegágya lehet. Eközben a vállalatok és a lakosság adó- és járulékterhei érezhetően emelkednek, a gazdasági növekedés pedig az elkövetkező két évben lassul. Mindez csak erősíti azt az igényt, hogy alapos magyarázatra, és nem utolsósorban igen konkrét átláthatósági garanciákra lenne szükség akkor, amikor az állam belevág egy ilyen, 50 milliárd forintos beruházási értékű ügyletbe.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
