Illetve, ha kövületeik fenn is maradtak, azok gyakran hiányosak. Ilyen állatok például az ízeltlábúak közé tartozó kagylós rákok is, amelyek képviselőinek egy félmilliárd éves példányát brit kutatók most szinte tökéletes épségben találtak meg.
Az édesvízi tócsáktól az óceánokig előforduló kagylós rákok rendjébe olyan lények tartoznak, amelyek testét két apró páncél takarja. A legfeljebb pár milliméteres állatok így leginkább egy kagylócskára hasonlítanak. Mivel a héj meglehetősen tartós, fosszíliáik nem ritkák, sokszor azonban ennél több nem is marad fenn belőlük. Az angliai Herefordshire városa mellett most talált, vulkáni hamuban megőrzött példánynak azonban a lágy részei is konzerválódtak, így a lábai és a szeme, mi több, a petéi is, amelyeket a nőstény a páncélja alatt viselt. Sőt, a mintegy húsz tojás mellett két, már lárvának tekinthető fiatal példányt is felfedeztek a „köpönyeg” alatt. A lelet speciális mikroszkópokkal végzett alapos vizsgálata, némi rendszertani kutakodás, és recens fajokkal végzett összehasonlítása után kiderült, hogy az ősi kagylós rák gyakorlatilag ugyanazt a petehordó módszert alkalmazta, mint ma élő leszármazottai. Mindez arra utal, hogy az utódgondozás stratégiája meglehetősen konzervatív tulajdonság: ha egyszer sikeresnek bizonyul, s a körülmények nem változnak, akár félmilliárd éven át is változatlanul fennmaradhat.
