Az összességében 1700 méter hosszú dunaújvárosi Duna-híd elkészítésénél és felépítésénél számos technikai, technológiai újdonságot alkalmaztak az építők. A 307,8 méter hosszúságú mederhidat a Duna bal partján, a Dunavecsénél lévő szerelő jármon állították össze, úsztatták be a folyó közepére, hogy az addigra elkészült pillérekre helyezzék. Ezt a helyszínre szállítási technológiát ugyan korábban már alkalmazták hazánkban, többek között az Esztergom–Párkányi Duna-híd építésénél, de ilyen nagy tömegű, 9 ezer tonnás szerkezetet még nem mozgattak. Szalay Tibor főmérnök a távirati irodának elmondta: ez a művelet volt a hídépítés egyik legnagyobb mérnöki kihívást jelentő feladata. Elvégzése igazi bravúr volt, hiszen hasonló súlyú és nagyságú szerkezetet folyami körülmények között még a világon sehol sem úsztattak a helyére. Ezzel az építési technológiával a lehető legminimálisabb módon korlátozták a dunai folyamhajózást.
Korábban elterjedt, hogy a dunaújvárosi híd kosárfül kialakítása a legnagyobb ilyen jellegű szerkezet a világon, ami azonban nem igaz. (Kosárfülnek nevezik a szerkezetet, mert a két tartóív egymás felé dől, hasonlóan, amiként egy kosár fülét összefogja a kosarat tartó kéz – a szerk.) Szakemberek viszont elmondták, hogy ívhíd létezik ennél jóval nagyobb is, de azoknak más a szerkezeti rendszerük. Ennél a hídnál a pályaszerkezet szélén levő merevítő tartókat kábelekkel függesztik az ívhez. A Műegyetemen elkészítették a híd 9 (!) méteres modelljét is, ekkora szerkezetet az Erzsébet híd tervezése óta nem állítottak össze Magyarországon.
A június végi átadásig elvégzik a betonozást, kiépítik az útpályákat, befejezik az épületgépészeti szereléseket, a festést. A híd 2×1 forgalmi sávos lesz, leállósávokkal, egyik oldalán kerékpár-, másik felén gyalogosúttal.
A dunaújvárosi híd az M8-as autópálya részeként épül meg, a Duna jobb partján kapcsolódik az M6-os sztrádához. Kivitelezését a Vegyépszer és a Hídépítő Zrt. által létrehozott DunaÚj-Híd konzorcium végzi.
