A bankszektort a harmadik negyedévben határozott lassulás jellemezte – derül ki a felügyeleti gyorsjelentésből. Ez a lassulás erőteljes ingadozások mellett ment végbe. A mérlegfőösszeg negyedéves növekedési üteme mindössze 1,8 százalék volt, ami jóval alatta marad az első negyedévre jellemző 6,26 és a második negyedévre jellemző 6,61 százaléknak.
A hosszú távú növekedési ütemekben még nem következett be markáns változás, az első háromnegyedévben 15,32 százalékkal nőtt a szektor, egy év alatt pedig 23,42 százalékkal.
Előzetes adatok szerint októberben a hitelek már abszolút értékben is csökkentek, a visszaesés mind a lakossági, mind a vállalati hitelállományban bekövetkezett.
Megfordult a külföldi tőke iránya
A számok alapján a banki expanzió érdemi lassulására, illetve a hitelezés terén trendváltásra lehet következtetni. Mindeközben a banki betétek oldalán is lényegi átrendeződés megy végbe: a legszembetűnőbb változás a háztartások betétállományának nagymértékű (6,25 százalékos) csökkenése. Betétcsökkenés a háztartások körében hosszú évek óta nem volt tapasztalható, mint ahogy az is szokatlan fordulat, hogy a harmadik negyedévben a hazai bankrendszerből közvetlen külföldi források áramlottak ki.
Ez a – 2,1 százalékos negyedéves – fordulat még akkor is figyelemre méltó, ha figyelembe vesszük, hogy a forint erősödése jelentős szerepet játszott ebben. Ha a forint 2-3 százalékos erősödésével számolva euróban kifejezve gyakorlatilag stagnált a közvetlen külföldi források állománya, akkor is ez a stagnálás az éves (2006. szeptember/2005. szeptember) 43,61 százalékos növekedéshez képest éles törést jelent. A bankok alapvetően kétféle módon reagáltak a nyáron kialakult új helyzetre: vagy jegybanki betéteiket csökkentették, vagy itthon kibocsátott értékpapírjaikat helyezték el külföldön – mutat rá a felügyelet.
Lassul a hitelezés
Ami a hitelezést illeti, a harmadik negyedévben határozottan lassult a hitelek növekedési üteme, és ez a jövőben is folytatódhat. A devizahitelek stabilan tartják elsőségüket a banki hiteleken belül, annak ellenére, hogy a forint erősödése önmagában csökkentette a devizahitelek arányát. A hitelek devizásodása visszafordíthatatlan folyamat – fogalmaz a PSZÁF –, erre a forintnak az év első felében tapasztalható árfolyamesése sem volt tartós hatással. A lakosság a kockázatokra való figyelemfelhívások ellenére sem váltotta át tömegesen devizahiteleit forinthitelekre. Az új folyósítások adatai alapján a lakossági körben is hamarosan meghaladja a devizahitelek aránya az ötven százalékot.
A hitelek szerkezetét tekintve továbbra is a lakossági hitelek nőttek a leggyorsabban: közel kétszer olyan gyorsan, mint az összes hitelállomány (5,58 százalék, illetve 2,78 százalék a harmadik negyedévben) A lakossági hiteleken belül nem változott a belső szerkezet: továbbra is kiemelkedően gyorsan nőnek az áruvásárlási kölcsönök, a folyószámlahitelek és a jelzálog fedezetű személyi kölcsönök, miközben tovább lassul a lakáshitelek növekedése.
Romlik a portfólió
A hitelek portfólióminősége tovább romlott a harmadik negyedévben. A romlás mind a minősített állomány abszolút mértékében, mind a teljes hitelállományhoz viszonyított arányában megmutatkozik. Jóllehet ez nem tekinthető nagymértékűnek (aránya a nemzetközi normákon belül marad), de a bankokat kockázatkezelési gyakorlatuk szigorítására figyelmezteti – hangsúlyozza a felügyelet.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
