A két évvel ezelőtti konvergencia jelentéssel összevetve az EKB azt állapította meg, hogy „a vizsgált országok jó néhány haladást ért el a gazdasági konvergencia terén. Egyes országoknál azonban visszalépés tapasztalható”.
Az euró bevezetéséhez a várományosoknak öt konvergencia kritériumot kell teljesíteniük, elsősorban az infláció és költségvetési szigor vonatkozásában.
A 2006-os konvergencia jelentés kilenc ország, a Cseh Köztársaság, Észtország, Ciprus, Lettország, Magyarország, Málta, Lengyelország, Szlovákia és Svédország teljesítményét vizsgálja a különböző kritériumok teljesítése szempontjából. Szlovénia és Litvánia teljesítményéről már idén májusban készült jelentés, így a mostaniból kimaradtak. Szlovénia 2004 január elsején vezeti be az eurót.
Csak négy EU-tag inflációja volt a küszöb alatt
A vizsgált kilenc ország közül négy tudott felmutatni a 2,8 százalékos küszöbérték alatti inflációt: Csehország, Ciprus, Lengyelország és Svédország. A küszöbérték feletti inflációval rendelkező országok körében néhány esetben meglehetősen magas infláció növekedés volt tapasztalható az elmúlt években. A legnagyobb mértékű kilengés Észtország, Lettország és Szlovákia esetében következett be.
A költségvetési hiány terén öt ország nem teljesíti a 3,0 százalékos GDP arányos követelményt, Csehország, Magyarország, Málta, Lengyelország és Szlovákia.
Az EKB nem nevez meg jelentésében lehetséges euróövezeti belépési dátumot a vizsgált országokra vonatkozóan.
Senki sem teljesíti a feltételeket
Az EU-Bizottság maga is bocsátott ki jelentést az EKB-val egyidőben, amelyben megállapította, hogy egyetlen várományos ország sem teljesíti a belépési feltételek mindegyikét.
Az EKB jelentésében nem csak a különböző gazdasági kritériumok teljesülését vizsgálja, de kitér az euró bevezetésére készülő országokban meglévő jogi körülményekre is különös tekintettel a jegybanki függetlenségre. Ezzel kapcsolatban aggodalmát fejezte ki az „egyes országokban a jegybank döntéshozó testületére gyakorolt az utóbbi időben tapasztalható fokozódó nyomással szemben, ami ellentétes a Maastricht-i szerződés szellemével a jegybanki függetlenség vonatkozásában”. Az EKB jelentése leszögezi, hogy ezen a területen „szoros figyelemmel követi a fejleményeket, mielőtt bármilyen pozitív véleményt alkotna az euróövezeti tagsággal összefüggésben”. Az EKB jelentése nem nevez meg konkrétan egyetlen országot sem, de Jean-Claude Trichet elnök korábban nyilvánosan aggodalmát fejezte ki a lengyel jegybank függetlenségével kapcsolatban
