Magyarországon a GDP idén várhatóan 4 százalékkal emelkedik. Az I. negyedévi 4,7 százalékos ütem a III. negyedévre 3,7 százalékra csökkent, s a IV. negyedévben is hasonló ütem várható. Az ipar stabilan 10 százalék körüli ütemben, a kivitel közel 14, a belföldi értékesítés 6 százalékkal fejlődik.
Az építőipar teljesítménye a tavalyi szárnyalás után szinte minden hónapban elmaradt a tavalyitól, az év egészében legjobb esetben stagnálás várható – állapítja meg a GKI.
A kiskereskedelmi forgalom gyorsan bővül: szeptemberben a megszorító intézkedések – például az áfaemelés – még csak kissé hatottak, a 4,5 százalékos ütem alig maradt el az első kilenc hónap 5 százalékos átlagától. Az év hátralevő időszakában a forgalom bővülése várhatóan lassul.
Kisebb ütemben növő nettó keresetek
Szeptemberben a bruttó, de főleg a nettó keresetek a korábbi hónapokban megszokottnál kisebb ütemben nőttek. A nettó keresetek az első kilenc hónapban 8, szeptemberben viszont csak 4 százalékkal emelkedtek, ami alapvetően a járulékemelés hatása. Az első kilenc hónapban a reálkeresetek 4,8 százalékkal nőttek, ezen belül azonban szeptemberben csaknem 2 százalékkal csökkentek az előző év azonos időszakához képest. Ez a gazdaságkutató szerint nemcsak a nominális keresetek mérséklődő dinamikájának, hanem a szeptemberben megugrott inflációnak is következménye.
Az áremelkedés üteme március-áprilisban 2,3 százalékkal érte el mélypontját, majd folyamatos emelkedés után szeptemberben 5,9 százalék, októberben pedig 6,3 százalék lett. Tetőzése 2007 tavaszán 8 százalék közelében várható, az év végére azonban már 4 százalék körülire eshet.
Visszatérő bizalom
A magyar államháztartás minden 100 forint jövedelméből 2006-ban több mint 120 forintot költ el. A javulás ugyan megkezdődött, de a 2006. évi, a GDP arányában mért 9,5 százalékos deficit így is messze nagyobb lesz az előző évi 7,5 százaléknál és a módszertani változások figyelembe vételével módosított tervezett 7,5-8 százaléknál. A külkereskedelmi valamint a folyó fizetési és tőkemérleg együttes hiánya a 2005. évihez hasonlóan alakul.
2006 elején a forint még erősödött, a kamatok csökkentek. Az év közepétől azonban – részben világgazdasági és régiós hatásokra, de részben a gazdaságpolitikai fordulat eleinte nem teljesen világos jellege miatt – a forint összességében mintegy 10 százalékkal gyengült, s a kamatok számottevően emelkedni kezdtek.
Október eleje óta azonban a forint lassan, de szinte folyamatosan erősödik – eddig mintegy 6 százalékot erősödött. Ezt a GKI egyrészt a konvergenciaprogram végrehajtásával kapcsolatos kételyek mérséklődésével, másrészt a többi régiós deviza erősödésével indokol. A pénzpiacok várhatóan egyre hitelesebbnek tekintik a gazdaságpolitikát. A jelenlegi 8 százalékos jegybanki alapkamat már valószínűleg nem emelkedik.
