A parlamenti vita során a kormányzat módosító javaslatokkal, illetve azok támogatásával képviseli majd ezt az álláspontot.
A kormányzat által elfogadottak szerint egyebek között az étkezési hozzájárulás értékhatárát hideg élelmezésnél 4500-ról 5000 forintra, meleg élelmezésnél 9000 forintról 10 ezer forintra emelnék. Az iskolakezdési támogatás értékhatárát pedig 19 ezer forintról 20 ezer forintra növelnék. A munkavállalók adóbevallását elkészíthetik majd a munkáltatók is saját döntésük alapján. Az üzletbezárásokat csak a kereskedelmi mennyiséget meghaladó mértékre elkövetett jogsértések esetén alkalmaznák.
A kormányzat támogatja azt is, hogy az adómentes üdülési csekket igénybe vehessék a szövetkezetek és gazdasági társaságok tagjai, nyugdíjas tagjai és azok közeli hozzátartozói.
Illeték nem minden ajándék után
Ugyancsak támogatja a kormányzat azt a kérést, hogy a 2006. december 31-ig létrejött és teljesített ingyenes eszközátadások alapján szerzett vagyonoknál – a gépjármű- és ingatlanátadásra irányuló ügyletek kivételével – nem kell megfizetni az ajándékozási illetéket. Az ajándékozási illetékre vonatkozó rendelkezések pontosítását is támogatja a kormány.
A társasági adónál elfogadta a kormányzat, hogy a szövetkezetek által képzett, közösségi alap közös felhasználására jutó részére adókedvezmény vehető igénybe. A közösségi alap felhasználása szerint adózó költség a vállalkozás érdekében elismert költségnek minősülhet.
Az ülésen már a munkavállalói és a munkáltatói oldal köszönettel vette javaslataik elfogadását, ugyanakkor hangsúlyozták, hogy ez érdemben nem csökkenti a munkavállalókra, illetve a munkáltatókra háruló többletterheket. Így mindez nem befolyásolhatja a versenyszférának jövő évre ajánlandó béremelési mértékről folytatott vitájukat.
Szabad munkavállalást a románoknak és a bolgároknak
A szakszervezeti oldal többsége és a munkáltatói érdekképviseletek egy része nem támogatta viszont azt a kormányzati javaslatot az OÉT pénteki ülésén, hogy csak egy bizonyos szakmai körben könnyítsék meg a román és a bolgár állampolgárok magyarországi munkavállalását a jövő évtől.
A munkáltatói érdekképviseletek egy része teljesen szabad munkavállalási lehetőséget javasolt a két, januártól már európai uniós ország állampolgárainak.
Horváth Lajos, a Liga Szakszervezetek alelnöke elmondta: elvileg sem helyes, és nehezen magyarázható, hogy korábban Magyarország a közösségi szabad munkavállalásért harcolt, most pedig munkavállalási engedélyhez kötné a román és bolgár állampolgárok munkavállalását. Rámutatott: aki akar, az a szolgáltatások szabad áramlása révén úgyis munkát vállalhat majd Magyarországon, csak számára kedvezőtlenebb formában. A korlátozás szerintük a fekete-munkavállalást is erősíti.
Kuti László, az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés alelnöke is egyetértett ezzel a véleménnyel. Mint mondta, Magyarország korábban erőteljesen tiltakozott a korlátozások ellen, eléggé furcsa, ha most pedig az ellenkezőjét képviseli.
Korlátozás helyett ellenőrizzenek
Lengyel Zoltán, a Munkástanácsok Országos Szövetségének ügyvivője azt hangsúlyozta, hogy inkább a nyilvántartásra, az ellenőrzésekre kellene több figyelmet fordítani a korlátozás helyett. Ehhez természetesen a munkaügyi ellenőrzéssel foglalkozók további létszám megerősítésére is szükség lenne.
Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének elnöke arról beszélt, hogy a magyar munkaerőpiac védelmét a kormányzat által előterjesztett, a könnyített munkavállalást biztosító szakmai lista helyett inkább a regisztrációval, a munkaügyi ellenőrzések szigorításával kellene garantálni. Azt javasolta, hogy tegyék kötelezővé valamennyi külföldi munkavállaló alkalmazásának bejelentését a munkáltatóknak, és ezt szigorúan szankcionálják. Meg kell oldani az adatok naprakész összesítését, nyilvántartását. Ezek alapján az ágazati munkavállalói és munkáltató érdekképviseletek bevonásával, tapasztalataikat kikérve, jól követhetnék, hogy ténylegesen mit is jelent a két ország állampolgárainak biztosított munkavállalási szabadság.
Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének elnöke nem tartotta alaptalannak, hogy a kormányzat kellő megfontoltsággal igyekszik dönteni a kérdésben. A teljes munkavállalási szabadság helyes cél, de ennek a magyar munkaerőpiacra gyakorolt hatását is mérlegelni kell – mutatott rá Borsik János.
Fele értett egyet
A munkáltatói oldalon fele-fele arányban foglaltak állást az érdekképviseletek, a teljes munkavállalási szabadság biztosítását, illetve bizonyos korlátozások alkalmazását támogatva.
Csuport Antal a teljes szabadság biztosítását helyeslők véleményét összegezve hangsúlyozta, Magyarország nem képviselheti most épp az ellenkezőjét, mint korábban. Ugyanakkor szerintük gazdaságilag is kedvező lehetőségeket adna a szabad munkavállalás biztosítása.
A korlátozásokat helyeslők véleményét Vadász György foglalta össze. Elmondta: elvileg ők sem ellenzik a teljes munkavállalási szabadságot, de a következő évekre a kormány csak nulla, vagy azt alig meghaladó foglalkoztatási szint növelést szerepeltet a konvergenciaprogramban, így még a magyarországi munkavállalóknak sem jut majd elegendő munkahely.
Herczog László, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium szakállamtitkára elmondta: mindkét álláspontot át kell gondolniuk. Nyilván elvileg teljes munkavállalási szabadságot kellene adni, viszont ez a munkanélküliséget is növelheti, illetve letörheti a béreket. Mindezt mérlegelve kell kialakítaniuk az erre vonatkozó szabályozást.
