Gazdaság

Az eva hatálya alá december 20-ig lehet bejelentkezni

A munkáltatói érdekképviseletek egy része szintén elutasította ezt a szabályozást, és teljesen szabad munkavállalási lehetőséget javasolt a két, januártól már európai uniós ország állampolgárainak.



Horváth Lajos, a Liga Szakszervezetek alelnöke elmondta: elvileg sem helyes, és nehezen magyarázható, hogy korábban Magyarország a közösségi szabad munkavállalásért harcolt, most pedig munkavállalási engedélyhez kötné a román és bolgár állampolgárok munkavállalását. Rámutatott: aki akar, az a szolgáltatások szabad áramlása révén úgyis munkát vállalhat majd Magyarországon, csak számára kedvezőtlenebb formában. A korlátozás szerintük a fekete-munkavállalást is erősíti.



Kuti László, az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés alelnöke is egyetértett ezzel a véleménnyel.


Szerinte is a tiltás csak erősíti a feketegazdaságot. Magyarország korábban erőteljesen tiltakozott a korlátozások ellen, eléggé furcsa, ha most pedig az ellenkezőjét képviseli - jegyezte meg.



Lengyel Zoltán, a Munkástanácsok Országos Szövetségének ügyvivője azt hangsúlyozta, hogy inkább a nyilvántartásra, az ellenőrzésekre kellene több figyelmet fordítani a korlátozás helyett. Ehhez természetesen a munkaügyi ellenőrzéssel foglalkozók további létszám megerősítésére is szükség lenne.



Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének elnöke arról beszélt, hogy a magyar munkaerőpiac védelmét a kormányzat által előterjesztett, a könnyített munkavállalást biztosító szakmai lista helyett inkább a regisztrációval, a munkaügyi ellenőrzések szigorításával kellene garantálni. Azt javasolta, hogy tegyék kötelezővé valamennyi külföldi munkavállaló alkalmazásának bejelentését a munkáltatóknak, és ezt szigorúan szankcionálják. Meg kell oldani az adatok naprakész összesítését, nyilvántartását. Ezek alapján az ágazati munkavállalói és munkáltató érdekképviseletek bevonásával, tapasztalataikat kikérve, jól követhetnék, hogy ténylegesen mit is jelent a két ország állampolgárainak biztosított munkavállalási szabadság.



Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének elnöke nem tartotta alaptalannak, hogy a kormányzat kellő megfontoltsággal igyekszik dönteni a kérdésben. A teljes munkavállalási szabadság helyes cél, de ennek a magyar munkaerőpiacra gyakorolt hatását is mérlegelni kell - mutatott rá Borsik János.



A munkáltatói oldalon fele-fele arányban foglaltak állást az érdekképviseletek, a teljes munkavállalási szabadság biztosítását, illetve bizonyos korlátozások alkalmazását támogatva.



Csuport Antal a teljes szabadság biztosítását helyeslők véleményét összegezve hangsúlyozta, Magyarország nem képviselheti most épp az ellenkezőjét, mint korábban. Ugyanakkor szerintük gazdaságilag is kedvező lehetőségeket adna a szabad munkavállalás biztosítása.



A korlátozásokat helyeslők véleményét Vadász György foglalta össze. Elmondta: elvileg ők sem ellenzik a teljes munkavállalási szabadságot, de a következő évekre a kormány csak nulla, vagy azt alig meghaladó foglalkoztatási szint növelést szerepeltet a konvergenciaprogramban, így még a magyarországi munkavállalóknak sem jut majd elegendő munkahely.



Herczog László, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium szakállamtitkára elmondta: mindkét álláspontot át kell gondolniuk. Nyilván elvileg teljes munkavállalási szabadságot kellene adni, viszont ez a munkanélküliséget is növelheti, illetve letörheti a béreket. Mindezt mérlegelve kell kialakítaniuk az erre vonatkozó szabályozást.

Az evából kilépésre az idén kivételesen évközben is lehetőség volt, mégpedig október 1-jei hatállyal, az eva kulcsának 15-ről 25 százalékra emelése miatt. A lehetőséggel azonban nem sokan éltek, csupán a mintegy 104 ezres evázó kör kevesebb, mint 2 százaléka.


Az adószakértők egyébként nem is vártak tömeges kilépést, mert úgy vélik, az egyszerű adminisztrációjú eva még 25 százalékos kulccsal is nagyon kedvező adózási forma.


Az evázók számára a kulcs emelése mellett van még egy kellemetlen módosítás: az eva előleget december 20-ig – az első három negyedévre megfizetett adóelőlegeket figyelembe véve – ki kell egészíteni a várható éves adó száz százalékára az október 1-jétől érvényes szabályozás szerint.


Az eva konstrukció 2003-ban indult. Az első évben az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) statisztikái szerint az egyéni vállalkozók voltak bátrabbak, ők adták az evát választók háromötödét.


A következő évben, a bevételi határ 15 millióról 25 millió forintra emelésének köszönhetően azonban előretörtek a társas vállalkozások, s mostanra – 52-52 ezres létszámmal – a két adózói csoport aránya kiegyenlítetté vált.


Az indulás évében 31 milliárd forint, 2004-ben 67 milliárd forint, 2005-ben 91,4 milliárd forint folyt be a költségvetésbe eva címen.



Az APEH adatai szerint az evázók bevétele a 2004. évi 514,7 milliárdról 2005-re 653,3 milliárd forintra, fajlagos bevételük 6,2-ről 6,7 millió forintra emelkedett. Az eva bevezetése szakértők szerint elősegítette a feketegazdaság visszaszorulását.


A pénzügyi tárca az idei évre 107 milliárd forint eva-bevételt tervezett. Az év első hét hónapjában 78,3 milliárd forint – a tavalyi első hét havinál 12,1 milliárd forinttal több – eva folyt be a büdzsébe, az egész évre tervezett 73,2 százaléka.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik