Magas hozamszinthez csekély mértékű árfolyamkockázat párosul – így ajánlotta olvasóinak nemrégiben a Financial Times a forintot, mint az egyik legjobb külföldi államkötvény-befektetést. Nem sokkal később Magyarországon a külföldiek által birtokolt államkötvény-állomány történelmi csúcsot döntött, közel 3 ezer milliárd forintra emelkedett, igaz, több hónapos növekedés eredményeként. Mindez persze nem a véletlen műve volt. A rekorddöntéshez két dolog kellett: a nemzetközi devizákhoz mért jelenlegi magas kamatfelár, és az, hogy javult az ország gazdaságának megítélése a költségvetési megszorítások bejelentésének hatására.
A Barclays Capital elemzése szerint a magyar állampapírok vásárlásához a parlamenti bizalmi szavazás adta meg a kezdő lökést, és az sem volt kevésbé fontos a befektetők szemében, hogy az őszi tüntetéshullám lényegében nem puhította fel a kormány kiigazító programját. A forint az utóbbi 3 hónap során a világ legjobban teljesítő devizája volt: ezen időszak alatt 7,5 százalékkal erősödött az euróhoz, illetve 9 százalékkal a dollárhoz képest. „A befektetők reakcióját alábecsülték korábban” – ismerték el Barclays-elemzés készítői. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) múlt heti, az alapkamatot változatlanul hagyó döntése után erősödő forint szintén azt jelezhette, hogy a külföldi befektetők bíznak a gazdaság talpra állásában, és ezért nem tekintették a gyengeség jelének, hogy a sokak által várt szigorítás elmaradt.
A magyar állampapír a külföldi valutákhoz viszonyítva természetesen leginkább a magas hozamprémium miatt jó befektetés. Nyolcszázalékos éves hozama egyaránt ráver az egyéves eurókötvényekére, az amerikai, a német, sőt a régiótag lengyel állampapírokra is (lásd külön). Ez az előny még növekedhet is, ha az előzetes várakozásoknak megfelelően a jövő év elején 5,25-ről 5,00 százalékra mérséklődik a dollár alapkamatlába.
Ezzel együtt az, hogy mit hoz a jövő, ma még rendkívül bizonytalan. Sokak szerint 2007-ben tovább erősödhet a forint, miközben számítani lehet egy egyszeri, negyedszázalékos kamatemelésre. Ugyanakkor Bihari Péter, a konvergenciatanács tagja a Reutersnek adott nyilatkozatában azt sem zárta ki, hogy az MNB eljutott kamatemelési ciklusa végéhez. Erre azért is van esély, mert a jelenlegi 60 dollár alatti olajár és az erős forint nem indokolja a jegybank által kiadott 2007-re vonatkozó magas, 4,2 százalék körüli inflációs előrejelzést. Ha ez igaz, akkor kamatcsökkentés is várható a következő évben, amit több általunk megkérdezett elemző is valószínűsít. Miként azt is, hogy 2006 végéig a magyar valuta az eurónkénti 255-260-as szintnél marad. E szakemberek egyöntetűen úgy látják, hogy az amerikai hálaadásnap körüli forintgyengülésnek az ünnepi szünnap mellett legfeljebb a nagyobb befektetőházak november végi zárása lehetett az oka, ám a már lezárt könyvekkel rendelkezők ismét a forint alapú kötvények vásárlásába foghatnak.
Az újév ugyanakkor több meglepetést is tartogathat. Trippon Mariann, a CIB Bank elemzője szerint ezek egyike az lehet, hogy az amerikai gazdasági növekedés lefékeződésének és a nemzetközi piacokon folyamatosan gyengülő dollárárfolyamnak a globális gazdaságra gyakorolt negatív hatása a kisebb kockázatvállalás felé tereli a befektetőket. Egy ilyen helyzet pedig – paradox módon – csökkentheti a forintba és a hozzá hasonló magas felárat kínáló valutákba fektetett tőke bizalmát. A feltörekvő piacok ugyanis – ahová a magyart is sorolják – lényegesen nagyobb kockázatot hordoznak a befektetők számára, mint a stabil nyugati típusú gazdaságok.
Mindazonáltal egyelőre tartja magát az az optimista szcenárió, miszerint rövid távon mindenképpen ígéretes a forintbefektetés. Miként arra Szabó Zoltán, az Erste elemzője rámutat, a rendszer eleve nem olyan rugalmas, hogy a felvásárlási célpontok 2-3 hónapnál hamarabb radikálisan megváltozzanak. Hiszen az újév első hónapjaiban a befektetési házak az előző éves munkájukat értékelik, majd pedig új terveiket – bennük a világ különböző régióiból vásárolni tervezett értékpapírok súlyát – vetik papírra. Szabó Zoltán szerint jó esély van arra, hogy az amerikai gazdaság lassulása nem ölt olyan mértéket, amely csökkentené a befektetők kockázatvállalási hajlandóságát. Ebben az esetben pedig a külföldiek valószínűleg növelik feltörekvő piaci bevásárlásaik arányát. A portfóliók feltöltése az első negyedév közepére-végére zárulhat le, és addig is a forint erősödése lehet napirenden.
Ráadásul az elemzők többsége 2007-re 250 és 255 forint közé várja az euró keresztárfolyamát, ami a kamatfelár mellett árfolyamnyereséggel is kecsegteti a befektetőket. Semmi sem biztos azonban. Elég csupán annyi, hogy az olaj ára ismét felfelé íveljen, és a befektetők újfent ingoványos talajnak tekinthetik a feltörekvő országokat. Hazánk esetében az infláció és a vele szorosan összefüggő államháztartási hiány alakulása befolyásolja majd leginkább 2007-ben a külföldi invesztorokat. Ha ők rossz jelzéseket kapnak a magyar gazdaságról, akkor kevésbé kockázatos terepre vándorolnak, ami a forint gyengülését vonná maga után. Ettől azonban Hegedűs Csaba, az IEB makrogazdasági elemzője szerint egyelőre nem kell komolyan tartani, mert az Egyesült Államok gazdaságában láthatók a növekedés lassulását cáfoló jelek is. A Bank of America, a Merryll Lynch elemzői, és még sokan mások is erősödést várnak a jövő év elejére a hosszabb ideje gyengélkedő zöldhasútól. A dolog fonákja, hogy mindez némi árfolyamveszteséget okozhat azoknak a külföldi befektetőknek, akik korábban magyar valutában denominált kötvényeket vettek.
A magyar államkötvényt tartó hazai befektető leghőbb vágya a konvergenciapálya teljesítésével valószínűsíthető állampapír-piaci hozamcsökkenés. Ebben az esetben ugyanis a korábban magasabb hozammal megvett kötvényeket jó áron tudja eladni. Ugyanakkor az infláció miatt – amely 2007-ben várhatóan 7 százalék körül lesz – veszít a hozamból a jövedelmét forintban elköltő hazai befektető, míg a külföldi a forint kismértékű gyengülésével nyereségként realizálhatja a hozam nagy részét.
Ha az Európai Unió által elfogadott konvergenciapályát a befektetők nem látják tarthatónak, akkor a forint gyengülni fog. Ez sajnos nem zárható ki, hiszen a kormány adóprogramja törékeny: akár egy alkotmánybírósági ítéleten, akár az ellenzék ellenállásán is célt téveszthet. Ugyanakkor a lakosság magas devizahitel-állománya miatt és a minden apró jelre érzékeny hitelminősítő házak osztályzatrontási hajlandósága okán a kormánynak mindenáron tartania kell magát az általa felrajzolt konvergenciapályához – adott optimista útmutatást a Financial Times olvasóinak.
