Van úgy, hogy az ember újra összejön a régi kedvesével, mert a szakítás után ismeri fel az igazi értékeit, az újrakezdésre azonban csak kivételes esetekben adódik lehetőség – így értékelte egy szénhirdogénipari elemző, hogy a Mollal kezd exkluzív tárgyalásokat az 1,2 milliárd köbméteres stratégiai földgáztároló megépítéséről a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség (MSZKSZ). A helyzet pikantériája, hogy a cég azt az E.ON Földgáz Storage Zrt.-t utasította maga mögé a pályázaton, amely a Mol korábbi tárolási üzletágából jött létre, miután a német energetikai óriás megvette azt a közüzemi nagykereskedelemmel együtt. A Mol 2003 végén döntött a földgázüzlet eladásáról, miután a mesterségesen alacsonyan tartott hatósági árak miatt évente százmilliárdos nagyságrendű veszteséget szenvedett el. Az ezredfordulót követő években még a normál karbantartási feladatokra sem teremtettek fedezetet az árak, a rendszer fejlesztésére pedig pláne nem volt pénz. Ezért még azzal is számolniuk kellett, hogy számon kérik rajtuk az ellátásbiztonság romlását.
Ilyen előzmények után az E.ON érthető módon rossz néven vette, hogy a Mol konkurensként megjelent a stratégiai földgáztároló kiépítésére meghirdetett pályázaton. „A földgázkitermelés következtében vannak olyan üres mezőink, amelyek alkalmasak földalatti gáztárolónak, kézenfekvő, hogy ezeket hasznosítsuk” – indokolja Ferencz I. Szabolcs, a Mol kommunikációs igazgatója nevezésüket. Miközben az E.ON Földgáz Storage a Moltól megvásárolt két tárolója bővítésével teremtette volna meg az újabb 1,2 milliárd köbméternyi tárolókapacitást, a Mol a szőregi gázmezőt alakítaná át tároló céljára. „Három nagy tároló jobb, mint két nagyobb” – jelzi a készletező szövetség egyik vezetője az egyik fontos szempontot, ami a magyar olajtársaság mellett szólt. Nagy súllyal esett latba az is, hogy a Mol 38 százalékos tulajdonrészt ajánlott a tárolót üzemeltető társaságban a készletező szövetségnek (azaz közvetett módon az államnak), az E.ON leányvállalat ezzel szemben kizárólag maga ellenőrizte volna a stratégiai tárolót.
A németek úgy vélik, a pályázati kiírás bizonyos pontjai mintha kifejezetten a magyar olajtársaságra lettek volna szabva. Azt sem tartják teljesen korrektnek, hogy a pályázatok szakmai értékelésében szép számmal vettek részt Molhoz közel álló szakemberek. Mindezek mellett szerintük további vizsgálatokat kellene folytatni a stratégiai tároló kialakításának környezeti következményeit illetően. Ezért már korábban arra kérték a gazdasági minisztert, ne hozzanak elhamarkodott döntést. „Nem tartjuk lezártnak a pályázatot, amíg a szövetség közgyűlése nem hagyta jóvá a döntést, illetve nem kötöttek szerződést a Mol-lal” – jelzi Kutas István, az E.ON Földgáz Storage Zrt. kommunikációs vezetője. Abból sem csináltak titkot, ha lezárul a pályázat, jogi szakértőikkel megvizsgáltatják, hogy van-e lehetőség peres úton jogorvoslatra. Molhoz közelálló forrásaink szerint ugyanakkor az E.ON Ruhrgasnál úgy gondolhatták, hogy a gáztárolás és -ellátás megvásárlásával monopóliumot vesznek, pedig erről szó sem volt. Sőt, a Mol új stratégiájában is meghirdette, hogy bizonyos gázpiaci tevékenységeket kifejezetten ígéretesnek tart, vagyis korántsem kíván minden kapcsolatot megszakítani a földgázpiaccal.
Kötelező készletezés
Az eddig csak kőolaj- és kőolajtermék-készletezéssel foglalkozó, német mintára felállított Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség (MSZKSZ) a készletezési törvény tavalyi módosításának értelmében kibővült a földgázpiaci szereplőkkel. E cégeknek kötelezően be kellett lépniük, és az általuk forgalmazott energiahordozó mennyiségének arányában tartoznak hozzájárulni a gázkészletek fenntartásához. Magyarország évi 14 miliárd köbméternyi fogyasztását, és a 100 forint körüli köbméterenkénti piaci árat alapul véve, évente 14 milliárd forint körüli forrás áll majd rendelkezésre erre a célra. A stratégiai tárolót, megépítését követően, a Mol apportálja majd az MSZKSZ által a stratégiai gáztárolásra már létrehozott társaságba. Az olajcégnek 62 százalékos, a szövetségnek 38 százalékos tulajdonrésze lesz a vállalatban.
CSOPORTÉRDEK. A beruházást ellenzők szerint a földgázkészletezés komoly üzleti lehetőséget teremt egy szűk érdekcsoport számára. Az MSZKSZ vezetői viszont úgy látják, meg kell teremteni a lehetőségét, hogy a gazdasági miniszter a piaci szereplők nélkül is be tudjon avatkozni a fogyasztók ellátása érdekében. Ez ugyanis elengedhetetlen egy olyan országban, ahol saját készletek hiányában az importfüggőség az unión belül egyedülállóan magas.
Az 1,2 milliárd köbméteres tároló kialakításának költségeit előzetesen 150 milliárd forintra teszik, amit végső soron a fogyasztóknak kell megfizetni. Számítások szerint ez 1,0 százalékos, vagy legfeljebb 1,5 százalékos áremelkedést von maga után. A stratégiai tároló építése hosszú távú beruházás, a Molnak 25-30 éves megtérüléssel kell számolnia. Összehasonlításként: az ugyancsak stratégiai, 90 napos olaj- és olajtermék készletek tárolótereinek esetében a megtérülési idő legfeljebb 15 év. A tervek szerint a stratégiai tárolónak 2010 elejére feltöltve készen kell állnia, ezért a készletezési szövetségnél gyors tárgyalásokra készülnek a Mollal, hogy mielőbb megkezdődhessen a létesítmény kialakítása. Az E.ON által kilátásba helyezett per azonban még átírhatja ezt a menetrendet.
