Az unalomig ismételt frázisok („a nemzet nem lehet ellenzékben”, „Gyurcsánynak távoznia kell”) mellett új elemként jelentkezett, hogy a nagyobbik ellenzéki párt elnöke minden eddiginél nyíltabban kilátásba helyezte a jelenlegi kormány vezetőinek jogi felelősségre vonását. Az ellenfeleinek börtönt vizionáló Orbán Viktor felvetése nem csak populista, de a jobboldal számára haszontalan is: leginkább arra alkalmas, hogy a szocialista párt összezárjon, dacára a belső érdekellentéteknek, valamint a számára nehezen emészthető reformoknak. Ráadásul a büntetőjogi felelősségre vonás terepe a bíróság; az ítéletig pedig mindenkit megillet az ártatlanság vélelme.
Hasonlóképpen, kevéssé ígérkezik sikeresnek a kongresszuson megtapsolt „hétigenes” népszavazási kezdeményezés is. Az Országos Választási Bizottság (OVB) a hét kérdésből csak hármat engedett át, igaz, hátravan még az alkotmánybírósági kontroll. Noha az OVB érvelése néha valóban ellentmondásos és helyenként zavaros – például nem állja meg a helyét az az érv, hogy a tandíj jelenlegi formájában szerepel a kormányprogramban, hiszen ott éppen hogy az utólagos hozzájárulásról lehet olvasni -,
a legfőbb taláros testület aligha engedi át az összes kérdést. Ha így tenne, lényegében lehetetlenné válna a kormányzás, és ideje lenne megfontolni a közvetlen demokrácia bevezetését.
Ami a három, egyelőre állva maradt kérdést illeti, azok közül a kórházprivatizációról már volt referendum, míg a termőföldvásárlásról az unióval kötött nemzetközi szerződés rendelkezik. Nem tűnik tehát politikailag célravezetőnek e két dosszié újranyitása. A gyógyszer-kereskedelem liberalizációja pedig aligha mozgat meg tömegeket.
Mindezeknél is fontosabb azonban, hogy még ha a hét igen mindegyike többséget kapna is egy jövő nyári népszavazáson, akkor sem kerülnénk egy jottányit sem közelebb a nagy elosztó rendszerek hatékonyabb és igazságosabb átalakításához. Márpedig ez lenne az a kihívás, amivel – a bizalmi válság (fel)oldása mellett – kormánynak és ellenzéknek mostanság meg kellene birkóznia.
De menjünk még tovább: ha a Fidesznek mégis sikerülne lemondásra kényszerítenie a kormányt, akkor sem látszik, hogy mi jönne azután. Melyik az a gazdaságpolitikai alternatíva, amelyet az ellenzéki párt megvalósítana, ha ölébe hullana a hatalom? Ez a legnagyobb paradoxona a népszavazási kezdeményezésnek. Érdemben nem tesz hozzá semmit a Fidesz politikájához.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
