Mivel a négy éve felvett és csak egy ideig fizetett ingatlan hitelét a banktól megvásároltuk, velünk kell rendeznie tartozását – ismertette Misetics Sándor, a követelésbehajtással, faktoringgal is foglalkozó a Fakthorn Pénzügyi Zrt. igazgatója a felszólító levelek után telefonon jelentkező ügyfélre nézve szomorú helyzet ismertetését. A jogász – aki lapunknak egyébként az adós hozzájárulásával mesélte el az esetet – egyúttal megnyugtatta az ideges telefonálót: nincs még végrehajtás alatt a hitel jelzálogaként szolgáló balatoni telke. Ha az eljárást el is indítják, legalább hat hónap áll még rendelkezésre, amíg a processzus a fedezetül szolgáló ingatlan árveréséhez érne.
EGYEZKEDÉS. A telefonos megbeszélés után néhány héttel az ügyfél fia jelentkezett a jogásznál. Jelezte: ő kifizeti apja adósságát, ha a társaság talál megoldást arra, hogy pénze nem tűnik el nyomtalanul. Nem csak a befizetést igazoló nyugtán szerette volna látni, hanem biztosítékot is kért arra, hogy viszontlátja majd az egyre újabb adósságokba keveredő apjának nyújtott kölcsönét. A társaság talált megoldást. A banktól a teljes konstrukciójában (kötelezettségekkel és jogosítványokkal), egy engedményezési szerződéssel megvásárolt hitelt egy az egyben eladták a fiúnak. Ő és a cég szintén írt egy engedményezési kontraktust, így a követelés a rokonra szállt, s a jelzálogjogot is átvezették a fiú nevére. Ráadásul az új jogosult akár a hitelszerződésben szereplő kamatokat is érvényesítheti majd a pénzügyi ámokfutásaival a család vagyonát kockára tevő apa felé. A jelzálogra szerzett jogosultsága miatt pedig az ő hozzájárulása nélkül a családfő a fedezetül szolgáló ingatlanra aligha tud több kölcsönt felvenni.
Magyarországon a magánszemélyek ingatlan fedezetű tartozása 3 ezer milliárd forint körüli, amelyből 2-3 százalék minősül nem fizetett hitelnek.
Binder István, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) szóvivője elmondta: hazánkban az adós hozzájárulását az engedményezés során semmilyen esetben sem kell kérni. A jogszabályok a fogyasztók, az adósok védelmének érdekében egyedüliként – a nyugati regulákkal ellentétben, ahol a csendes faktorálásnak zöldjelzést adtak – azt írják elő, hogy a tartozó ügyfelet a hitelező kilétének változásáról értesíteni kell. Azok, akik kinnlevőség behajtásából, kezeléséből élnek – mivel tevékenységük pénzkölcsönnek minősül – a pénzintézeti törvény alapján engedély beszerzésére kötelesek, amelyet a PSZÁF állít ki. E jogszabály miatt a magánszemélyek közötti rendszeres kölcsönök – még akkor is, ha nem uzsorakamatúak – illegálisak. (A gyakorlatban így, a törvénysértéstől félve, azokat a megállapodásokat sem foglalják írásba, amelyek barátok, ismerősök közötti, egyszeri pénzkölcsönről szólnak.) Binder szerint magánszemélyek nem vásárolhatnak fel rossz hiteleket sem, mivel a bűnözésnek még nehezebb lenne útját állni.
Ám a törvényben egy kiskapu nyitva maradt. Ez teszi lehetővé, hogy az eredeti, de lejárt hitelkonstrukciót családtagok vásárolhassák meg, és erről teljesen törvényes papírjuk is legyen, valamint – kivéve a nem ingatlanfedezetű kölcsönöket – a jelzálog biztosítékát is megszerezzék. A profitorientált társaságokkal – a pénzügyi vállalkozásokkal, illetve a maffiózókkal – szemben ugyanis ők nem üzletszerűen, nem rendszeresen, hanem csupán egy-egy egyedi esetben kötnek ilyen szerződéseket. A szintén követelésvásárlással foglalkozó Credit Controll, valamint a Sigma-csoport vezetőinek véleménye is összecsengett: nem látják elvi akadályát annak, hogy családtagra ruházzák át az adott tartozást.
MINDENKI JÓL JÁRHAT. A behajtással foglalkozó vállalatok a rossz kölcsönöktől könyvelési vagy vállalati stratégia miatt szabadulni vágyó bankoktól a nem jelzálog alapú, ezért kockázatosabb (személyi, folyószámla-, gépjármű- és áruhitelek utáni) tartozásokat harmad áron vásárolják meg, míg a jelzáloggal garantált, lejárt hitelcsomagokhoz az érték 80 százalékáért jutnak hozzá. Az adóssal ezután – mint a fenti eset is mutatja – a behajtó cégek felveszik a kapcsolatot, s több lehetőséget is felkínálnak a rendezésre. Mindenki jól jár, ha a kilátástalan eseteket – némi alkudozást követően, nem a teljes összeg megfizetésével, de a teljes adósság átengedésével – egy családtagnak tudják továbbadni. A követelés kezelése egy magánembernek sem kockázatosabb játék, mint egy tőkeerős bank vagy faktoráló cég számára. Jogi szempontból – például a bíróság előtt – egyáltalán nincs különbség közöttük. Igaz ugyan, hogy a pénzintézetek rutinosabbak, ám mivel több száz hasonló esettel foglalkoznak, felületesebbek is. A családtag jobban odafigyel a kinnlevőségére. Mindazonáltal számolnia kell azzal, hogy ha végrehajtásra viszi az ügyet, a társadalom – és szűkebb környezete – elítéli majd.
A jogi lehetőség még nyitva áll egyébként olyanok előtt is, akik válnak, és csupán egyikük nevén szerepel a vagyonmegosztási viták miatt nem fizetett, lakáshitellel terhelt ingatlan. A tulajdoni lapon nem szereplő fél kifizetheti az adósság rá eső felét, a másikét pedig engedményezési szerződéssel megszerezheti. A frissen átruházott jelzálogjog garantálja, hogy exe a feje fölött nem adja el az ingatlant, nem kell évekig pereskednie jussáért. Ezzel együtt a famílián belüli hitelezés Magyarországon – ellentétben a fejlett piacgazdaságokkal – még nem bevett gyakorlat. Ezt az is jelzi, hogy a megkérdezett hazai cégek eddig alig-alig találkoztak ilyen esettel.
