A BKV mintegy 150 millió forinttal tartozik az APEH-nak, ám lejárt adótartozása nincsen – tájékoztatta a közlekedési vállalat a FigyelőNetet. A társaság a fizetési határidő előtt kérte az adóhatóságot, hogy fizetési könnyítést – más szóval részletfizetési lehetőséget – kapjon, amelyet az APEH engedélyezett. Ennek megfelelően a BKV adófizetési kötelezettségének folyamatosan és határidőben eleget tesz – emelték ki a vállalatnál.
Tavaly az 1,3 milliárd utast szállító társaság összes bevétele valamivel több mint 83 milliárd forint volt, az összes ráfordítása viszont 105 milliárd, így a mérleg szerinti vesztesége 22 milliárd forintot számlált – derült ki a cég 2005-ös éves jelentéséből. Mindezek ellenére tavaly csaknem 17 milliárd forint értékű beruházást végeztek, amelyek közül kiemelkedik a 2-es metró rekonstrukciója, a Combino villamosok és a Volvo buszok beszerzése. A fejlesztési tervek a rossz gazdasági helyzet ellenére idén sem hagynak alább, hiszen folytatódik a szentendrei HÉV rekonstrukciója, valamint a 4-es metró kivitelezése is.
Vidéken sem jobb a helyzet
Ugyancsak veszteséggel működik az utóbbi években a Pécsi Közlekedési Zrt., melynek egyik okát a bliccelőkben látja Kerényi János, a társaság igazgatója. Ennek megfelelően felvették a kesztyűt a jegy nélkül utazókkal szemben és bevezették, hogy a jegyeket a közlekedési járműre való felszállás előtt kérik el. Ezzel sikerült is növelni a jegybevételeket, ám a cég gazdasági helyzete ettől még nem oldódott meg. Kerényi János szerint a szolgáltatási színvonal emelésével lehetne több nyereségre szert tenni, de valószínűleg jegyáremelésre is szükség lesz az elkövetkező időszakban.
A Miskolci Városi Közlekedési Zrt. a tavalyi évet 125 millió forintos veszteséggel zárta – közölte a FigyelőNet érdeklődésére Daróczi Magdolna, a cég marketingcsoport-vezetője. Hozzátette: a bevételeket az utasok számának növelésével szeretnék növelni – napi 390 ezer embert szállítanak –, de ez ma már inkább azt jelenti, hogy megpróbálják megelőzni a folyamatos utasszámcsökkenést. A cégnek tartozása is van, ám ennek részleteiről a cég nem kívánt tájékoztatást nyújtani.
A BKV nem tud az utasokból többet kitermelni
A tömegközlekedési vállalatoknál nem lehet célkitűzés, hogy profitorientáltan működjenek, hiszen szociális feladatot látnak el – nyilatkozta a FigyelőNetnek Vitézy Dávid, a Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület közlekedésfejlesztési munkacsoportjának vezetője. Szerinte a maximum, ami elvárható ezektől a vállalatoktól, hogy minél nagyobb mértékben fedezzék a kiadásaikat, ám ez általában nyugaton is csak a nullszaldóra elég. Az uniós modell szerint a cégek bevételei három egyenlő részből tevődnek össze: a jegy- és bérletbevételekből, a város, valamint a régió nyújtotta támogatásokból. Itthon a BKV költségeinek a 42 százalékát – tehát jóval az EU-s átlag fölött – az utasok fizetik, így a szakértő szerint Budapesten nem lehet többet a lakosságból kitermelni.
Európában magánosítanak
A gazdaságosabb tevékenységet segítheti a részbeni privatizálás, tehát hogy néhány útvonalat magáncégeknek adnak át a tömegközlekedési vállalatok. Vitézy Dávid példaként említette az angol fővárosban tevékenykedő Transport for London nevű céget, amely megversenyezteti a különböző cégeket, hogy melyikük nyerje el az adott útszakaszra a működési engedélyt. A nyílt pályáztatással folyamatosan csökkennek a kiadási költségek, hiszen az egyre erősödő árversenyben a cégek egyre kevesebb pénzt kérnek kilométerenként a szolgáltatásért. Ugyanez a modell működik a környező országok közül Varsóban és Szlovákia egyes részein is: amíg a lengyel városban 300-320 forint a buszok kilométerenkénti költsége, addig Budapesten 400. Ugyancsak előnye a privatizációnak, hogy Varsóban a magáncégek új buszokat is hoztak, tehát az olcsóbb szolgáltatás mellett frissült a gépjárműpark is.
Mindezek ellenére a teljes magánosítás – tehát, hogy a jegybevételek is a magáncéghez kerülnek – nem lehet megoldás, mivel ez sok esetben visszafelé sülne el. Nem lehetne például integrált bérletet bevezetni, valamint nagy az esélye annak, hogy egy magáncégnek nem lenne gazdaságos a hétvégi közlekedés, így a szolgáltatás nem érné el a megfelelő színvonalat – magyarázta Vitézy Dávid.
A BKV kontrollálja a BKV-t
A hazai cégek legnagyobb problémája, hogy túl nagy apparátussal, gyakran nem a megfelelő módon működnek – hangsúlyozta a munkacsoport-vezető. Példaként említette, hogy amikor nemrégiben átalakították a BKV éjszakai közlekedését, akkor ugyanannyi pénzből néhány változtatással sokkal jobb színvonalú szolgáltatást értek el. A fővárosi cég esetében a legnagyobb probléma, hogy nincsen megfelelő szakmai kontroll, így például a működés ellenőrző funkcióit is a BKV végzi saját magán, amit Vitézy Dávid tarthatatlannak nevezett. Szerinte tisztázni kellene a cég és a főváros viszonyát, nagyobb ellenőrző szerepet kellene a Fővárosi Önkormányzatnak ellátni.
Néhány vidéki cégnél már végrehajtották ezeket a változtatásokat, így Debrecenben is, ahol a helyi tömegközlekedési cég átvilágítása után kevesebb emberrel, hatékonyabban működnek, aminek köszönhetően mára nullszaldóval, vagy minimális veszteséggel dolgoznak.
Az ellenőrök továbbra sem igazoltathatnak
Nemrégiben több helyi közlekedési vállalat közösen próbálta elérni, hogy az ellenőrök is igazoltathassák az utasokat, mivel így az elképzeléseik szerint jelentős többletbevételhez juthatnának. Ezzel a lépéssel akár több tízmillió forintos pluszt szedne be a Pécsi Közlekedési Zrt. – közölte a FigyelőNet érdeklődésére Kerényi János. A lépést támogatnák Miskolcon is, mivel amellett, hogy ez jelentős többletbevételt is hozna, gyorsítaná a jegyellenőrzés folyamatát is.
Nincs ennyire egyértelmű álláspontja a kérdésben Vitézy Dávidnak, aki szerint elviekben jó megoldás, de ennek bevezetéséhez sok mindenen változtatni kellene. Példaként említette, hogy tovább kellene képezni a mai ellenőri állományt, hogy elérjék, semmiképpen nem élnek vissza az igazoltatói jogukkal. Szerinte éppen ezért félnek a felsőbb vezetők is megadni ezt az engedélyt.
Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos nyilatkozata szerint azonban alkotmányellenes lépés lenne az ellenőröknek hatósági jogkört adni, a problémát máshogyan kell kezelni. Például a közlekedési társaságoknak több ellenőrrel kellene elérniük, hogy jegy vagy bérlet nélkül senki se tudjon a közlekedési járművekre felszállni.
Külföldön ezt máshogyan oldják meg: Németországban és Ausztriában nem ritka, hogy a bliccelőt bejelentik a munkahelyén, így érve el azt, hogy a kellemetlen helyzetet megelőzendő minél többen vásároljanak jegyet.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
