A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter aláhúzta: a magyar mezőgazdasági alapanyagok 75 százalékát a magyar élelmiszeripar dolgozza fel. Ez az arány a jövőben várhatóan még nőni is fog – mondta a miniszter.
Az agrártárca irányítója kitért arra, hogy a magyar agrárgazdaságnak hosszú idő után ismét van stratégiai terve, amelyben az ágazatban dolgozók 95-96 százaléka egyet is ért. A stratégiai terv lényege, hogy a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar teljesítményét az unió következő, új költségvetési időszakának végére a fejlett ipari országok mezőgazdaságáéhoz és élelmiszeriparáéhoz hasonlóvá kell tenni.
Ennek előfeltétele a magyar termelés modernizálása és korszerűsítése. Ezért a jövő év elejétől rendelkezésre álló fejlesztési források 47 százalékát az innováció gyorsítására kívánják felhasználni. Gráf József a kiváló magyar élelmiszer díjátadó ünnepségén 16 gyártó vállalat 26 termékének, illetve termékcsaládjának adta át a védjegyhasználati jogot tanúsító elismerő oklevelet és az ezzel járó díjat.
A Kiváló Magyar Élelmiszer Védjegyet az FVM Agrármarketing Centruma 1998-ban hozta létre azzal a szándékkal, hogy a valóban kiváló minőségű magyar élelmiszereket meg lehessen különböztetni a piacon.
Szabó Edit, az ANC általános igazgató-helyettese az MTI-nek elmondta: az elmúlt időszakban évente átlagosan mintegy 180 millió forintot fordítottak a védjeggyel összefüggő teendők elvégzésére. Ez a védjegy megjelenése óta mintegy 1,5-2 milliárd forintot jelentett összességében. Jelenleg Magyarországon a védjegyet 80 gyártó mintegy 250 terméke viseli.
Közösségi agrármarketingre jövőre az ideihez hasonló összeg jut majd – tájékoztatta az MTI-t Benedek Fülöp, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium szakállamtitkára. (Tavaly közösségi agrármarketingre mintegy 1,2 milliárd forintot fordítottak, az idén ennél valamennyivel kevesebb mintegy 1,0 milliárd forint.)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
