Londonban a „leglopottabb mobil-márka” címet érdemelte ki a Nokia: a Loughborough University felmérése szerint ugyanis a tavaly a brit fővárosban ellopott 112 ezer telefon 49 százaléka ilyen készülék volt. A megrövidített tulajdonosokat érzékenyen érinthette a veszteség, csakúgy, mint a tiszaújvárosiakat az, hogy a cég szerződéses gyártója, a Jabil Circuit ottani üzemében megszünteti egyes Nokia mobiltelefon-típusok gyártását. Értesülésünk szerint az amerikai csoport a Tiszaújváros Inveszt Zrt. ipari parkjában lévő üzeméből akár már 2007-ben áthelyezheti épülő ukrajnai gyárába a Nokia mobilok előállítását.
A Jabil Circuitnél nem kívánták sem megerősíteni, sem cáfolni az információt, mert partnerről, folyó termelésről ugyanúgy nem adhatnak adatot, mint a gyártásról vagy a pénzügyi eredményről. A bérgyártó Jabil rugalmasságra épülő üzletpolitikájába azonban logikusan illene az átszervezés. A hálózatán belül ugyanis minden termék gyártását a vevő igényeinek legmegfelelőbb helyszínen és formában – ha kell, a leggyorsabban, vagy éppen a legolcsóbban – állítja elő. Az olcsó kínai helyszín helyett esetenként akár a németországi gyártás is versenyképes, ha a vevőnek „azonnal” és a legjobb minőségben kell az áru.
Külső szakértők szerint a konvergenciaprogram hatására növekvő bér- és termelési költségek önmagukban elegendő okot adhatnak a belső átszervezésre. Élő példa a német Audié, amelynek ingolstadti vezetése megfontolta, hogy 610 millió eurós új beruházásait a szolidaritási adó miatt esetleg nem a társasági adóra jelenleg mentességet élvező Audi Hungariában, hanem Magyarországon kívül valósítja meg, ha nem kap a kutatás-fejlesztésre adókedvezményt (Figyelő, 2006/46. szám).
Bár még nem tudni, hogyan is dönt a belső átcsoportosításokról a rosszabb gazdálkodási feltételek hatására az ukrajnai gyárát is építő Jabil, információink szerint várhatóan nem maradnak munka nélkül a tiszaújvárosiak, mert további termékek gyártásáról tárgyalnak új partnerekkel is a magyar leányvállalat vezetői.
DUPLÁZÁS. A Nokia Magyarországon nemcsak a Jabil Circuitot foglalkoztatja szerződéses gyártóként, de az Elcoteqet is (lásd külön írásunkat). Ugyanakkor saját gyára is van, a Nokia Komárom Kft., amely nagy sorozatú „volumen” termékeket állít elő. Ezek olyan készülékek, amelyeket nagy mennyiségben európai, közel-keleti és afrikai piacra szállítanak. Két éve szinte megduplázták az 1999-ben elindult komáromi gyár alapterületét és valószínűleg a gyártást is. Legalábbis a 110 millió eurós jegyzett tőkéjű Nokia Komárom Kft. az új beruházásának köszönhetően tavaly – egy év alatt – 102 millióról 201 millió euró fölé tornászta fel az üzemi eredményét a cégbíróságon megtalálható éves beszámolójának tanúsága szerint.
A finn óriás másik magyarországi leánycége Budapesten található: a Nokia Hungary Kommunikációs Kft., amely a hálózati és mobilkészülék üzletág eladásaival, hálózati szolgáltatásokkal és kutatás-fejlesztéssel foglalkozik. A Nokia Komárom a Figyelő TOP 200-as listáján a harmadik lenne a Mol és az Audi Hungaria Motor mögött – ha szerepelne, ám adatainak közléséhez nem járult hozzá. Információink szerint ugyanis a cég a 2004-ben elért árbevételét 36,4 százalékkal múlta felül tavaly, amikor 4,08 milliárd eurót, azaz – 248,05 forintos középárfolyamon átszámítva – több mint 1012 milliárd forintot ért el. A legnagyobb exportőrök listáján a Molt és az Audi Hungariát szintén harmadikként követné, s megelőzné a GE Hungaryt, a Philips Magyarországot és a mobiltelefon-gyártásában ugyancsak részt vevő Flextronics International Kft.-t is. A Duna-parti gyár exportjának megugrása azonban igazából csak az idei év összesített számaiban fog jelentkezni.
Akárcsak a beszállítója, a titokzatos finn óriás sem ad adatot a gyártásáról, az országos vagy akár régiós termeléséről, pénzügyi eredményeiről. Mindössze a globális adatokat közli negyedévenként a nemzetközi csoport. Pedig a magyar számokkal még dicsekedhetne is, hiszen a komáromi társaság adózás előtti eredménye – 62 millió euróval – csaknem 214 millió euróra (mintegy 53 milliárd forintra) emelkedett tavaly. Társasági adót azonban, a kedvezményével élve, nem fizetett. Az anyacégnek járó osztalék 700 millió euró (174 milliárd forint) volt. A komáromi cég szédítő számaihoz képest eltörpül ugyan a budapesti Nokia Magyarország tavalyi, 47,4 milliárd forintos árbevétele és 709,6 millió forintos adózás előtti eredménye (amely után szintén nem volt adófizetési kötelezettsége), de még így is megszerezné a Figyelő TOP 200-ban a 98. helyet, a Rába Nyrt. előtt. Ennek egyetlen akadálya a cég elzárkózása az adatközléstől. „Üzletpolitikánk szerint nem adunk ki egyes országokra vonatkozóan üzleti adatokat, nem kommentáljuk a beszállítóinkat, illetve az ő üzletmenetüket, fejlesztéseiket” – tért ki a kérdések elől Simai Anna, a Nokia Magyarország Kommunikációs Kft. kommunikációs igazgatója.
PORSZEM. Pedig az itteni tevékenység csak porszem a globális mobilóriás teljesítményéhez képest. A csoport a saját gyártás mellett egy-egy új programhoz világszerte 4-5 globális bérgyártóval léphet azonnal kapcsolatba: a Jabil Circuit mellett olyan világcégekkel, mint a Celestica, az Elcoteq, a Flextronics, a Sanmina-SCI, a Solectron. Úgy tudni, a gyártás legalább 20 százalékát bérgyártókhoz szervezik ki, miközben hosszú távon is fenntartják a saját termelést, feltételezhetően a termékek előállításának biztonsága – és a bérgyártók sakkban tartása – miatt. Hamarosan Indiában épül a 10. Nokia gyár, és – az egyik romániai lap információja szerint – felmerült egy 300 millió eurós beruházással Kolozsváron létrehozandó mobilalkatrész-gyártó üzem gondolata is.
A Nokia nagy magyarországi beszállítói
J ABIL CIRCUIT. Immár 19 országban van jelen az 1966-ban, eredetileg nyomtatott áramkörök gyártására alakult Jabil Circuit. A cég az ezredfordulón építette fel első közép- és kelet-európai üzemét nyomtatott áramkörök és elektronikai alkatrészek gyártására a tiszaújvárosi ipari parkban. Az első 24 ezer négyzetméteres üzemet 2003-ban egy 16 ezer négyzetméteres bővítés követte. A Jabil 2002-ben vásárolta meg a Philips szombathelyi alaplap-gyárát, és a következő évben meg is kezdte ott a munkát. A tiszaújvárosi gyár stratégiailag fontos európai piacoknak, a világ vezető elektronikai, autóipari, raktározási és egészségügyi vállalatainak dolgozik. A gyártás megelőzően már a tervezésben is részt vesz, sőt a garanciális szolgáltatásokat is ellátja.
ELCOTEQ. Az 1998-ban alapított pécsi üzemben eredetileg 11 ezer négyzetméteren kezdték meg a gyártást, majd hat évvel ezelőtt a Nokia saját monitorgyárának felvásárlásával megduplázták a termelés volumenét. A baranyai megyeszékhelyen ma közel 7 ezer embernek adnak munkát, többségük mobiltelefon-részegységeket készít. A termékpaletta 2003-ban telekommunikációs hálózati eszközökkel bővült. Ugyanabban az évben mérnöki szolgáltató központot hoztak létre, hogy az összeszerelésen túl bővítsék szolgáltatásaik körét. Az egyes termékeket folyamatosan mozgatják a gyárak között, attól függően, hogy a költségek éppen hogyan alakulnak. A pécsi gyárak jövőjét illetően egyelőre annyit lehet tudni, hogy inkább a termelés bővítésére, semmint szűkítésére készülnek 2007-től. Azt azonban nem árulták el, hogy más magyarországi Nokia-beszállítóktól vesznek-e át munkát, vagy külföldi gyártóbázisokról csoportosít át ide megrendelést finn partnerük.
