Több mint kétszáz, állig felfegyverzett rendőr állt az MTV székház hátánál szeptember 18-ra virradó éjszaka, miközben békés tüntetés biztosítására kivezényelt baranyai rendőralakulat próbálta védeni az épületet az ostromlóktól, úgy, hogy alapvető védőfelszerelésük sem volt. Miután a parancsnokuk több órán keresztül hiába kért erősítést, hajnalban csapatával (illetve annak maradványaival) elvonult a helyszínről. Az ostromlók ezt követően elözönlötték a székházat, hatalmas kárt okozva a berendezésben, az épületben. Az akcióban 216 rendőr sérült meg. Gergényi Péter budapesti rendőrfőkapitány a helyszínen tartózkodott, a Kossuth tér és a Szabadság tér között ingázott. Lapunk rendőrségi forrásból úgy értesült: a „vasprefektus” azért nem adott parancsot a különleges osztag bevetésére, mert biztosra akart menni. Rosszul mérte fel a helyzetet, amikor harcosoknak nézte a 150-200 főnyi aktív székházostromló mögött bámészkodó többezres tömeget, és úgy döntött, addig nem ad támadásra parancsot, míg a térre ugyanannyi rendőr nem érkezik.
Gergényi Péter. Menne már.Fotó: Beliczay László, MTI
A múlt hét pénteken elkészült a rendőrség belső vizsgálatának eredményeit összefoglaló, több mint százoldalas jelentés, amelyet az Ignácz István dandártábornok, Pest megyei főkapitány által vezetett bizottság lapzártánkig Bene László országos rendőrfőkapitánynak, valamint – az ORFK sajtóosztályának tájékoztatása szerint – az Igazságügyi és Rendvédelmi Minisztériumnak juttatott el. Ennek részleteit hétfő estig nem tárták a nyilvánosság elé, de kiszivárgott, hogy a grémium több szakmai hibát tárt fel, és a döntések elodázását, valamint rosszul előkészített taktikai döntések sorát rója fel a rendőri vezetésnek. Úgy tudni: a jelentés hibaként értékeli azt is, hogy Gergényi az épület szinte teljesen védtelen védőit kitartásra szólította fel, miközben megtiltotta, hogy gumibotot használjanak, és e tilalmat órákon keresztül nem oldotta fel. A bizottság elhibázottnak tartja a vízágyú megfelelő biztosítás nélküli bevetését is.
Németh Lajos, az ORFK szóvivője lapunknak csak ennyit árult el: „A jelentés minden bizonnyal tartalmaz személyi felelősségre vonatkozó kitételt.” A feltételezett érintett, Gergényi Péter budapesti főkapitány már a múlt héten bejelentette, hogy december végétől nyugdíjba vonul, s vele egy időben több vezető rendőr is elhagyni készült a testületet. Gergényi a szolgálati idejének lejártára hivatkozott, és semmiféle rendőri hibát nem ismert el a nyilvánosság előtt. Sőt, többek által cinikusnak minősített nyilatkozatai a baloldalon is kemény kritikát kaptak – például akkor, amikor a sajtófotók ellenére végsőkig tagadta, hogy a rendőrök használtak úgynevezett viperát a demonstrálók ellen.
Mindezek után a hétvégén az SZDSZ prominensei között éles vita zajlott le Gergényi-ügyben. Miközben Demszky Gábor főpolgármester levélben kérte a miniszterelnököt, hogy utasítsa el a „vasprefektus” nyugdíjazási kérelmét, továbbá Kuncze Gábor pártelnök is erélyesen kiállt Gergényi mellett, addig Fodor Gábor, Szentiványi István és mások keményen kritizálták ezt az állásfoglalást, és Gergényi távozását sürgették. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök hétfőn, lapzártánk előtt nem sokkal elébe ment az eseményeknek. Magához hívatta a főkapitányt, és közölte vele: nem fogadja el nyugdíjazási kérelmét. A különös ebben az, hogy a kormányfő anélkül döntött Gergényi mellett, hogy elolvasta volna az Ignácz-bizottság jelentését. Ezt nem is tehette, mivel – amint azt a Kormányszóvivői Iroda lapunknak megerősítette – hétfő késő délután annak tartalmát még csak Bene László országos rendőrfőkapitány ismerte.
PRÓZAI OK. A budapesti rendőrfőkapitány nyugdíjazási kérelmének politikai színezete mellett Gergényi döntésének lehet egy prózai oka is: várhatóan a fegyveres testületek tagjai sem mentesülnek hosszabb távon a nyugdíjrendszer szigorítása alól, érdemes lehet tehát mielőbb élni a még meglévő korkedvezménnyel. Szakértők egybehangzóan állítják: 2007-ben nagyarányú elvándorlás várható a rendőrség vezetői körében. Pongó Géza, a Független Rendőr Szakszervezet vezetője szerint a testület regionális átszervezése, a megyei főkapitányságok megszüntetése során sok gyakorlott vezetőnek csak alacsonyabb beosztást fognak tudni felajánlani. Márpedig azt nyilvánvalóan sokan nem fognak elfogadni, és kihasználják, hogy 25 éves szolgálati idővel korkedvezményes nyugdíjba mehetnek. „Így is túlterhelt a testület” – vélekedik Pongó Géza, aki, tartva attól, hogy az új, szigorodó nyugdíjszámítás bevezetése előtt a vezetők tömeges kilépése várható, arra kérte a kormányt, hogy a rendőrség körében 2010-ig halassza el az új nyugdíjszabályozás bevezetését. A szakszervezetnek ez a kérése azonban nem talált meghallgatásra. A Figyelő által megismert kormányzati előterjesztés szerint a kabinet a jövő év közepéig dönt a fegyveres testületek tagjaira vonatkozó korkedvezményes nyugdíj szabályainak változásáról. „Kemény időszak vár a rendőrségre – figyelmeztet Tarjányi Péter -, s feltehetően évekbe telik, míg a távozók szakmai tapasztalatát a testület képes pótolni.”
A T-34-es rejtélye
Máig tisztázatlan az október 23-i évfordulós zavargásoknak azon epizódja, amikor egy csoport beindított egy T-34-es tankot, és egyenesen a rendőröknek irányította. Szakértők szerint két (más forrás szerint négy), egyenként 20 kilós teherautó-akkumulátor kell a harckocsi beindításához, ezt feltűnés nélkül oda kellett szállítani. El kellett bontani a kordont, elfűrészelni a lakatot, beszerelni az akkumulátorokat, majd pótolni a jármű hiányzó elektromos kábeleit. Hogyan lehetséges, hogy ezt a leírva is bonyolult, hosszadalmas és feltűnő akciót nem sikerült menet közben megakadályozniuk a rendvédelmi erőknek, és az elhárításnak? A T-34-es elkötése „jól előkészített, előre megfontolt, szándékos akció volt” – fogalmazott a Kossuth Rádióban Holló József nyugalmazott altábornagy, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum főigazgatója. „ A Magyar Honvédséget nem terheli felelősség (…) ugyanis a honvédség minden szükséges óvintézkedést megtett” – áll a haderőket irányító tárcavezető közleményében, amellyel a HM a maga részéről lezárta a kérdést. „Ha én lettem volna az ott-tartózkodó különleges alakulat parancsnoka, nagyon sajnálom a tankban ülő urat, de tűzparancsot adtam volna, mert ilyen esetben ez az előírás” – magyarázza Tarjányi Péter rendőrségi szakértő, hogy egy ilyen fegyveres támadásra mi a szakszerű válasz. Jelenleg a polgári és katonai titkosszolgálatok vizsgálják az eset körülményeit.
