Az a jó a közgazdaságtanban, hogy van „első és második legjobb” megoldás – mondta a Figyelő és a Heti Válasz konferenciáján Hamecz István, a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója (a konferenciáról lásd további cikkeinket a 28-30. oldalon). A szakembernek ez az alapvetés arról jutott eszébe, hogy a jelenlegi helyzetben szükséges-e az euró céldátum. Hamecz szerint elvileg meg kellene határozni az egységes valutaövezethez való csatlakozás időpontját („első legjobb” megoldás), jelen helyzetben azonban, amikor makromutatóink köszönőviszonyban sincsenek a bevezetéshez szükséges értékekkel, a „második legjobb” megoldást kell alkalmazni. A három elbukott időpont után egy negyedik meghatározása nem visz előrébb a célhoz. Olyan ez, mint Joseph Heller egyik regényében a debütáló szóvivő, akinek őszintéségét („Nem tudok semmit”) nagyra értékeli a sajtó. „Először valóban őszintének kell lenni – így Hamecz -, és bevallani, hogy a jelenlegi körülmények között nem lehet megmondani, mikor vezeti be az ország az eurót.”
A konferencián egyetértés volt abban, hogy az első lépés a gazdaságpolitika hitelességének helyreállítása lenne, ám ez akadályokba ütközik, hiszen – Csaba László professzor szerint – visszatértek azok az idők, amikor a „manifeszt” és az „implicit” gazdaságpolitika más döntéseket hoz. Szerinte szavakban már megvan a reformelkötelezettség, a valós intézkedések azonban nem éppen a versenyképes gazdaság irányába mutatnak (Csaba László írását lásd a 33. oldalon). A kereskedelmi bankokon mindenesetre nem fog múlni – ezt már Balázs László, a Volksbank, illetve Farkas Ádám, az Allianz Bank vezetői mondták, hozzátéve, hogy a pénzintézetek technikailag képesek lesznek megbirkózni az átállás feladataival.
Egyébiránt ha a lakosság véleményét kérdeznék az ügyben – és egy korábbi kormányfői felvetés alapján nem kizárt a referendum a kérdésben -, korántsem biztos, hogy a többség igennel voksolna a gyors átállásra. A Medián minapi felmérése szerint csak a lakosság negyede szeretne „minél hamarabb” euróval fizetni, míg több mint egyharmada „aggodalommal tekint” az elé, hogy a forintot a közeljövőben a közös európai pénz váltja fel. A vizsgálat arra is rámutat: a lakosság racionális érvekkel valószínűleg meggyőzhető lenne arról, hogy a pénzcsere jó a gazdaságnak, hiszen csak minden negyedik ember ellenzi az átállást. A lakosság egyébként átlagban 2013-ra teszi az eurózóna-csatlakozást, ami megegyezik a piaci becslések többségével.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
