Az amerikai félidős kongresszusi választásokon győztes demokraták a képviselőházban és a szenátusban is többségbe kerültek. És bár az elnök személye változatlan, mozgástere igencsak szűkült, és mandátuma hátralévő két évében maximális együttműködésre kényszerül.
A választók elsősorban a republikánusok Irak-politikájáról mondtak véleményt, de számos kulcsfontosságú belpolitikai és gazdasági kérdésben, így a környezetvédelem, az olajipar, vagy éppen a gyógyszeripar megitélésében is gyökeresen eltér a két párt.
Amerikai szakértők szerint nagyon sok vállalatra és iparágra lesz hatással a demokrata fordulat, és a negatívan érintettek listája lesz a hosszabb. Ezzel párhuzamosan az amerikai tőzsde visszaesésének nagyobb az esélye, mint az emelkedésének.
A konfliktuszónák
Az elmúlt években a republikánus táboron belül is a neokonzervatívok váltak meghatározó erővé, és ez számos olyan nagy iparág védelmével is együtt járt, amely amúgy nem biztos, hogy különleges bánásmódban részesült volna. Az egyik ilyen terület a környezetvédelem áráról alkotott vélemény volt.
A Bush-kormány konzekvensen ragaszkodik azon véleményéhez, hogy a kiotói egyezmény ratifikálása túlzott mértékben visszafogná a gazdasági növekedést, ezért hátrányos az amerikai gazdaságra nézve. A környezetvédelmi bizottság elnöke nemrég „baromságnak” titulálta a globális felmelegedést. Ez jól tükrözi, hogy a zöld mozgalom nem áll igazán közel a neokonzervatívokhoz.
Ezzel szemben Al Gore, aki Clinton alelnökeként állt a környezetvédelmi mozgalom élére, és éppen George Bush-tól kapott ki az elnöki versengésben, a demokratákat a nemzetközi élvonalba emelte. A most többségbe került párt képviselői tehát vélhetően szorgalmazni fogják a magasabb környezetvédelmi támogatásokat a kutatás-fejlesztés és beruházások, illetve a szabályozás terén. A környezetvédő vállalatok, a modern technológiát fejlesztők és értékesítők legnagyobb örömére.
Szigor alatt az olajipar
Hasonló megfontolásból áll viszont rosszul a szennyező iparágak szénája. Az olajcégek vélhetően jelentős környezetvédelmi beruházásokra kényszerülnek majd, ha a szabályozás szigorodik. Ráadásul a keresleti oldalon is problémákkal szembesülhetnek, ugyanis vélhetően több, a kaliforniaihoz hasonló kezdeményezést láthatunk majd a közeljövőben. Kaliforniában ugyanis érdekes módon az ott kormányzó Arnold Schwarzenegger – republikánusként – állította a középpontba a környezetvédelmet. Nemrégiben arról az indítványáról tartott népszavazást, hogy megadóztassák-e az olajipari termékeket (így a benzint is), és ezzel fogják vissza a fogyasztást. A tervezett 4 milliárdos adóbevételt kutatás-fejlesztésre és alternatív energiaforrásokra fordítaná, miáltal – a számítások szerint – tíz év alatt 25 százalékkal csökkenthetnék a felhasznált olaj mennyiségét. A referendum végül 55 százalékos nem szavazat mellett elbukott. Az ellenkampányt pénzelő olajtársaságok azzal próbálták meggyőzni – sikeresen – a lakosságot, hogy ez csak az árak további emelkedéséhez vezetne.
A kaliforniai kudarc ellenére meglepő lenne, ha a demokraták nem támogatnák az alternatívenergia-iparágat. Ez vélhetően jót tesz a szektorban munkálkodó cégeknek, így a biodízel- vagy a napelemgyártóknak. A nagy olajtársaságoknak viszont minden bizonnyal csípni fogja a szemét, pedig örülhetnek, ha ennyi kellemetlenséggel megússzák. A texasi Bush család közismerten régi cimborája az olajtársaságoknak, elég, ha csak arra a számtalan összeesküvés-elméletes filmre gondolunk, amelyik Bushék és az arabok kapcsolatát tette témájává. A demokraták ezzel szemben várhatóan sokkal keményebben fogják vizsgálni, hogy mennyire fair az alkalmazott árazás, és a vezető olajtársaságok – például az ExxonMobil vagy a Chevron – magasabb adókra is felkészülhetnek.
Előnyben a generikus gyógyszergyártók
Az egészségügy területén ugyan kisebb szakadék választja el a demokratákat és a republikánusokat, de néhány kérdésben alapvetően különböznek az álláspontok. A neokonzervatívok például abortusz- és sejtkutatás-ellenes szabályozásokat erőltettek, míg a demokraták támogatják mindkettőt. Arra lehet tehát számítani, hogy a gyógyító célú sejtkutatás nemcsak törvényi, hanem pénzügyi támogatást is nyerhet, ebből pedig a sejtbiológiai kutató-fejlesztő cégek sokat profitálhatnak.
Ezzel szemben a nagy gyógyszergyárakra nehezebb időszak várhat. A demokraták kevésbé fogékonyak azokra az érvelésekre, hogy az alacsonyabb gyógyszerárak elvonnák a forrást a kutatástól, ami nehezen is hihető, hiszen nagyon magas megtérülésről adnak számot a társaságok negyedévről negyedévre. A demokraták szeretnék elérni, hogy az ottani tb közvetlenül tárgyaljon a gyógyszergyárakkal, és az elszaladó költségeket úgy csökkentsék, hogy a generikus gyártók nagyobb szerepet kaphassanak. Ezeknek a terveknek egyebek mellett az izraeli Teva a nyertese, míg a Pfizer vagy a GSK a vesztese lehet.
Bukhatnak a hadiipari cégek
Tekintve, hogy a demokraták a szorosabb szabályozás hívei az élet számos területén, a szabályozott iparágak, így a közművek vezetői nem lehettek túl boldogok a politikai siker hallatán. Valószínű, hogy a hadiipari cégeknél is elmaradt a pezsgőbontás. Az iraki háború igazi nyertesei ugyanis szinte kizárólag a fegyvergyártók és a hadsereg ellátói voltak. A demokraták viszont szeretnék új pályára terelni az iraki eseményeket, ez a katonák mihamarabbi kivonását jelenti. Ennek nyomán a legnagyobbat az a Halliburton bukhat, amely a legfotosabb iraki szerződéses hadiellátó társaság, és véletlenül pont Dick Cheney alelnök előző cége.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
