„Úgy tűnik, felülkerekedett rajta állandó társa, a hun hiéna” – válaszolta a miniszter a kérdésre, hogy hova tűnt a pannon puma. Az ország kilencven óta többet költött, mint amit megengedhetett volna magának, eközben a gazdaság jól teljesített. Ez az, ami visszahúz: van egy szuper autóm, de mögé kötnek egy házat vontatni. Erre már nem képes – mondta.
Kóka szerint a politikának vissza kellene húzódnia, a civil és az üzleti szféra, az értelmiség aktív szerepvállalásától függ a következő tíz év sikere. „Most fog kiderülni, elég immunisak vagyunk-e a demokrácia gyermekbetegségei ellen, tudunk-e védekezni a korrupció, a pártfinanszírozás átláthatatlansága, a szocializmus évtizedeiből itt maradt inkorrekt reflexek ellen.”
A miniszter úgy érzi, ha a Fidesz és a KDNP gazdaságpolitikusait is a jobbító szándék vezérli, személye akkor is megosztó lehet, akadálya lehet egy olyan konszenzusnak, ami legalább a külföld szemében az egységet mutathatná. Egy esetleges, a színfalak mögötti kormány-ellenzék megegyezésről elmondta, hogy vannak olyan ellenzéki képviselők, „akikkel, még ha felületesen is, még ha tapogatózva is, de lehetséges valamiféle konzultáció”.
Alapvető kérdésekben az üzleti szféra oldaláról is indulnak kezdeményezések a nemzeti konszenzus elérésére. A gazdasági elitnek, az értelmiségnek új feladata van: nem második rendszerváltás, nem a rendszerváltás befejezése, hanem a racionalitás beemelése a közéletbe – vélte Kóka.
Magyarország előnyeinek és sikertermékeinek nevezte a miniszter a tudást, a logisztikai képességünket, a turisztikai vonzerőt. „A probléma az, amit Oláh György, a Nobel-díjas kutató is megfogalmazott: itthon nem vesszük észre, mekkora szellemi kapacitásunk van. Az ilyen felismeréseket kell csokorba kötni és elmondani a világnak. Ezt kell, hogy az önmegsemmisítő üzemmódból átkapcsoljunk egy bizalomébresztő üzemmódba. Ez mágnesként vonzza a tőkét, a figyelmet, a sikert” – fogalmazott.
