Az amerikai gazdaság mindössze 1,6 százalékkal bővült július és szeptember között. Gyengélkedik a lakáspiac, a külkereskedelmi hiány pedig egyre nagyobb – elsősorban ez a két tényező fogta vissza a korábban 2 százalékosra várt tempót. Az elemzők pedig hajlamosak arra, hogy gyorsan módosítsák várakozásaikat: a legtöbb előrejelzés most már tartós lassulással számol, nemcsak a negyedik negyedévben, de jövőre is. A Merrill Lynch pénzügyi szolgáltató csoport prognózisa szerint jövőre már csak 1,9 százalékos növekedés várható, ráadásul a belső fogyasztás lanyhulása az általánosan vártnál hamarabb bekövetkezik és tartósabb lesz. A londoni Economist Intelligence Unit is csak 2,2 százalékos növekedést jósol a korábban várt 2,4 százalék helyett, míg a Goldman Sachs befektetési csoport 2,5 százalékra vette vissza előrejelzését.
Mindez pedig azt jelentené, hogy fordulat állhat be az évek óta megszokott trendben, amely szerint Amerika gazdasága sokkal gyorsabban nő, mint az Európai Unióé, amelyet jövőre, a szintén várható visszaesés ellenére, 2 százalék fölé várnak az előrejelzések. Úgy tűnik, nemcsak rövid távú folyamatról van szó, mivel szakértők szerint a tengerentúlon nagyon korlátozott az a mozgástér, amelyen belül a gazdaság inflációs kockázat nélkül nőhet: a plafon mindössze 2,5 százalék, legalább egy évszázad óta a legalacsonyabb. A korlátok a rendelkezésre álló munkaerőforrásból és a termelékenységből adódnak. Ezeknek több összetevőjük is van; így például az, hogy a baby-boom nemzedék a nyugdíjhoz közelít, a nők munkába állási folyamata lelassult, a fiatalabb nemzedék pedig kevesebbet hajlandó dolgozni elődeinél. Korlátozó tényező a bevándorlókkal szembeni erősödő ellenségesség is.
Mindennek pedig szerteágazó következményei lehetnek. Elsősorban a központi bank szerepét betöltő Fed kerülhet kényes helyzetbe, mivel megnő az inflációs veszély. Amennyiben megkésve vagy nem elegendő mértékben emelik a kamatokat, a pénzromlás üteme éppúgy elszabadulhat, mint a hetvenes években, amikor a Fed későn ismerte fel a növekedési potenciál visszaesését. A drasztikus közbeavatkozás viszont recessziót vonhat maga után. A politikusok élete is nehezebb lesz, mivel a kisebb növekedés kevesebb adóbevételt ígér, illetve rontja az egészségügyi és a nyugdíjkassza kilátásait. Intő jel, hogy a The Economist szerint mindez populista megoldásokat, a protekcionizmus erősödését vonhatja maga után, amelyek viszont tovább lassítják a növekedést.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
