Megdöbbentő Magyarországon a nyugdíjrendszerrel kapcsolatos tájékozatlanság és érdektelenség. A laksság 37 százaléka több mint egy évtizeddel a szabályozás megváltozását követően úgy gondolja, hogy az utolsó néhány év jövedelme számít a nyugdíj megállapításakor. Ráadásul a felnőtt magyar népesség mindössze egyharmada készül anyagilag is a nyugdíjas korára – állapítja meg egy felmérés.
A többiek valószínűleg azzal sincsenek tisztában, bármilyen sokszor is hangzott már el, hogy a nyugdíjrendszer a jelenlegi formájában fenntarthatatlan. Igaz, arról lényegesen kevesebb szó esett, hogy erről leginkább maga az állam tehet. Az 1997-98-as reform által előirányzott és a jelenlegi járulékkulcs között ugyanis 4-5 százalékpont különbség mutatkozik. Az eredendő bűn az volt, hogy a reformot követően a politika rögtön hátat is fordított annak: a járulékkulcsok csökkentésével a második, öngondoskodásra épülő pillér hátrányba került az első, felosztó-kirovó pillérrel szemben. A politika „nyugdíj-cukorkákat” szórt a nép közé (copyright Bokros Lajos), ilyen például az idén 160 milliárd forintba kerülő 13. havi juttatás. Ez – a költségvetési szempontok mellett – azért is erősen megkérdőjelezhető, mert egyaránt jár az alacsony és a magas nyugdíjat kapóknak. Nem csoda tehát, ha komoly finanszírozási problémák tűnnek fel a horizonton, már viszonylag rövid távon is. Ezek orvoslásával próbálkozik most a kormány – mondhatni az utolsó pillanatban.
ROSSZABBUL JÁRNAK. A változtatások súlyát a miniszterelnök azzal próbálta csökkenteni, hogy kijelentette: azok nem érintik a jelenlegi nyugdíjasok jogosultságát. Erről valóban nincs szó, ám amennyiben a törvényhozás a lapzártánkkor érvényes formájában fogadja el a kormány javaslatait, az az érintettek jövedelmi viszonyait valószínűleg erősen befolyásolja.
A kormány jelenlegi változtatási szándékai több irányból próbálják meg aládúcolni a rogyadozó rendszert. Az Országgyűlés előtt fekvő törvényjavaslat szerint megváltoznak a korengedményes nyugdíj feltételei, és szigorodik a rendszerbe a potyautas problémát erősen behozó rokkantnyugdíjazás; járulék terheli majd a nyugdíj mellett folytatott jövedelemszerző tevékenységet; s megváltozik a nyugdíjszámítás módja is. Szakértők szerint azonban mindez – még ha a politikai kommunikáció reformként is próbálja meg eladni az intézkedéseket – csupán előkészület lehet a mélyebb és alaposabb átgondolás, majd a szerkezeti változtatás irányába.
Csapásirányok
Változnak a koren-gedményes nyugdíj feltételei.
Szigorodik a potya-utas problémát jelentő rokkantnyug-díjazás.
Járulék terheli majd a nyugdíj mellett folyta-tott jövedelemszerző tevékenységet.
Módosul a nyugdíj-számítás módja.
A különbségek kisimítása érdekében a kabinet a teljes valorizációt javasolja. A javaslat további eleme, hogy a nyugdíj megállapításának alapjául szolgáló keresetet nettósítják, vagyis a személyi jövedelemadó mellett a járulékokat is levonják belőle. A teljes nettósítás és a teljes valorizáció nyomán a 2008. január elsejétől nyugdíjba menők a maiaknál 7-8 százalékkal szerényebb induló összeggel lesznek kénytelenek beérni.
A nyugdíj mellett szerzett jövedelmet valószínűleg 2007. március elsejétől 8,5 százalék járulék terheli majd. Emellett a nyugdíj ismét beleszámít majd az adóköteles jövedelembe – igaz, nulla kulccsal, így adót csak a kereset után kell fizetni.
A változtatások másik iránya a hosszabb munkaviszonyt célozza. Az átlagmagyar ma 34 évet tölt el munkában, s az elmúlt években a korengedményesen nyugdíjba menők aránya meghaladta a 90 százalékot.
A kormány szándékai szerint az idő előtt nyugdíjba vonulókat valamiképpen vissza kellene terelni a munkaerőpiacra. Ennek kapcsán azonban emlékeztetni kell: korábban nem éppen ezt kommunikálta a kormányzat. Elég felidézni Gyurcsány Ferenc februári kampányígéretét, amelyben a miniszterelnök még éppen az előre hozott nyugdíj szabályainak további lazítását ígérte a választóknak, mondván: a két éve munkát kereső, s 55. évüket betöltöttek számára is megnyílik ez a lehetőség.
Valorizáció
RÉSZLEGES. A munkában töltött éveket – az utolsó három kivételével – a nyugdíjazás előtti második esztendő szintjére szorozzák fel az átlagos orszá-gos bérszint változásával. Kormányzati számítások szerint így például tavaly az induló nyugdíj a nettó átlagkereset 78 százaléka volt, ami 14 százalékponttal magasabb, mint mondjuk a 10 évvel ezelőtti szint, és 14 százalékkal haladja meg az átlagos nyugdíjszínvonalat. A 14 százalékpontból nagyjából fele-fele arányban részesedik a szolgálati idő növekedése és a valorizációs szabály alkalmazása.
TELJES. Ekkor a nyugdíj megállap-ításának alapjául szolgáló minden egyes esztendőt a nyugdíjazást megelőző év kereseti szintjére valorizálnak, vagyis kiigazítják az országos átlagos bérszínvonal változásával. Így az induló, alapnyugdíj kiegyenlítettebb lesz. A kormány ezt a verziót javasolja.
A kormány által korábban megszellőztetett változtatások között szerepelt, hogy módosítanak a fegyveres testületek volt tagjainak kedvezményes – úgynevezett korengedményes – nyugellátási szabályain is. A büdzsé évente 31-32 milliárd forintot költ e célra. A törvényhozáshoz benyújtott javaslatban azonban értesüléseink szerint már nem szerepel az erre vonatkozó passzus, a fegyveres testületek ezek szerint hatékonyan lobbiztak a politikusoknál. A törvényjavaslatból annyi mégis kiderül, hogy a korengedményes, korkedvezményes nyugdíjasokra is vonatkozik minimálbér feletti jövedelem esetén a nyugdíjfolyósítás felfüggesztése.
ROKKANTAK. A rendszer további nagy problémája a rokkantnyugdíjasok elképesztően magas száma. Ma Magyarországon 800 ezer leszázalékolt nyugdíjas van, akiknek több mint fele a nyugdíjkorhatárnál fiatalabb. Azt gyakorlatilag lehetetlen megállapítani, hogy közülük mekkora azok aránya, akik valóban egészségügyi okokból kerültek be ebbe a körbe, s hányan vannak azok, akik pusztán egy kedvező lehetőséget használnak ki, s emellett „kiegészítésként” a szürkegazdaságban tevékenykednek. Ez a kör mindenesetre egyrészt kiesést okoz a tb-kasszákból, másrészt növeli kiadásaikat. A frissen nyugdíjba menők nagyjából 40 százaléka ma is rokkantnyugdíjas. A megalapozatlan igényekkel élők számára rossz hír, hogy a törvényjavaslat szerint a szokásos, esedékes orvosi felülvizsgálattól eltérő időpontban is berendelhetik az érintetteket felülvizsgálatra, ha megkérdőjeleződik a jogosultság.
Mindezek a javaslatok azonban, bármilyen komoly társadalmi következményekkel járjanak is, nem érnek többet tüneti kezelésnél. A mai nyugdíjrendszer finanszírozási problémáit ugyanis alaposan alábecsülik a jelenlegi számítások – állítja egy tanulmány, amelyet Barababás Gyula, Bodor András, Erdős Mihály, Fehér Csaba, Hamecz István és Holtzer Péter készített. Becslések szerint nagyjából 1,9 millióra tehető a minimálbéren vagy az alatt bejelentett munkavállalók száma. Az ő keresetükre számított nyugdíj – mai értéken – 22-24 ezer forint lenne. Kódolva van tehát a jövőben egy igen jelentős szociális és társadalmi feszültség, hiszen ez a jövedelmi kör valószínűleg hangosan és erőteljesen gyakorol majd nyomást a politikára nyugdíjának emelése, megélhetési költségeinek fedezése érdekében. És akkor megint kezdődhet elölről a cukorkaosztogatás.