Beállt a piac
Nagyjából beállt a kgfb-piac – jelentette ki a felügyelet statisztikáira hivatkozva Demjénné Gyöngy Judit, főosztályvezető. A mintegy 3,6 milliós szerződésszám állandósulni látszik, ennek 67 százaléka (2,4-2,5 millió darab) személyautó. A biztosítók piaci részesedése sem mutat nagy ingadozásokat: a három legnagyobb társaság az állomány 70 százalékát kezeli.
Tavaly az őszi-téli kampányidőszakban 360 ezer szerződés mozdult meg, ennyien váltottak kötelezőbiztosítót a felügyelet által összesített hivatalos statisztikák szerint. Az üzletág a panaszoktól sem mentes: 2006 első háromnegyed évében az 1200 biztosítási panaszból 736 vonatkozott a kötelezőbiztosításokra. Az ügyfelek legtöbbje a kárügyintézés elhúzódását, illetve bizonyos ügyviteli, adminisztrációs szabályokat kifogásolják.
Árspirálban
Tény, hogy a nagy verseny több piaci szereplőt évről-évre díjcsökkentésre, vagy kisebb díjemelésre késztet, amit a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) már egyfajta „árspirálként” emleget.
A napokban megjelent féléves szektorjelentés piaci kockázatként említi meg, hogy amennyiben a lefelé mutató árspirál nem áll meg, akkor fennáll a veszélye annak, hogy a meghirdetett díjak nem fogják fedezni a biztosító költségeit és kifizetéseit.
Persze mindig van, aki jóval infláció felett drágítja a tarifáit – a mostani szezonban például ebbe a körbe tartozott a K&H, az OTP vagy a Posta –, de a kárkifizetések növekvő ütemével sokszor még így sem lehet tartani a lépést. A felügyelet statisztikái szerint 2005-ben például összpiaci szinten 11 százalékkal emelkedett a kgfb-díjbevétel, a kárkifizetések összege pedig 14 százalékkal növekedett.
Tetemes károk
A kockázatarányos díjképzést tehát a jelek szerint torzítja a versengés és a társaságok ambíciózus piacépítő törekvése. A felügyelet például, úgy fogalmaz, hogy „a verseny sem a biztosítók, sem az ügyfelek szempontjából nem mondható teljesen sikeresnek”.
Az is igaz ugyanakkor, hogy ez az üzletág, jellemzően nemzetközi viszonylatban sem nyereséges, és hiába tűnik jónak és stabilnak a kárgyakoriság – 2004-ben és 2005-ben is 5,2 százalékos volt a személygépkocsik esetében hazánkban – egy-egy váratlanul felmerülő komolyabb kárösszeg is rányomhatja a bélyegét az eredménykimutatásra.
Előfordul, hogy egyetlen közúti baleset több százmillió forintos kárkifizetést indokol. Ez történt tavaly az Union Biztosítónál is, amikor is több személy megsérült vagy megrokkant egy balesetben, ezért tartós ápolásra, életjáradészerű kifizetésre szorult. (Ehhez képest a gépkocsiban keletkezett kár már szinte elenyésző volt.)
