Az 1992. évi csődtörvény 40. módosítása nyáron lépett életbe, de a szakértők többségének meggyőződése, hogy az újabb toldozás-foldozás sem fog javítani a katasztrofális hazai statisztikán. Felszámolásokban Magyarország ma messze listavezető a régióban, de világszerte is alig akad rosszabb arány a vállalkozások számára vetített eljárásokat illetően.
Lengyelországban 2005-ben ezer alatt, Csehországban 1380, Szlovákiában 1645, Ausztriában 7060 volt a felszámolások száma. Magyarországon tavaly 7823 ügyet zártak le, és az idei első fél év mérlege 3984 új eljárás. Az esetek 95 százalékának a megtérülése nulla volt: az egyszerűsített eljárás során se vagyont, se iratot nem találtak a biztosok. Ausztriában a felszámolások kevesebb mint harmada végződik így. Itthon a bejelentett hiteligények egy százalékát sem sikerül kielégíteni az ügyek lezárásáig – szemben a külföldön átlagos tíz százalékkal.
A reorganizációt szolgáló csődeljárások esélye ugyancsak a nullához közelít, összesen 26 ilyen volt az elmúlt esztendőben. A pénzeltüntetés gyakorlata a törvénymódosítás ellenére szinte zavartalan. A befektetők, hitelezők emiatt túlbiztosítanak, az árazáskor az esetek többségében kockázati prémiumot építenek be, amelyet végső soron a fogyasztó fizet meg.
A magyar csődtörvény eljárási szabályai sem az adós, sem a hitelezők számára nem adnak megfelelő védelmet. A felszámolási eljárás megindítását számtalan kibúvóval el lehet halasztani, de még a cégbírósági döntést követően is – a közzététel lassúsága okán – az adósnak hetek állhatnak rendelkezésére ügyei „elsikálására”. Tekintettel a követelések új rangsorolására, amelyben a jelzálog teljes prioritást élvez, az is kérdéses, egyáltalán érdemes-e az egyéb hitelezőknek beállniuk a sorba. A hitelezői jogállásnak anyagi feltételei vannak, ez – tekintettel a pénzhez jutás esélyeire – sokakat elriaszt, igaz, abban az esetben, ha az adósnak mégis sikerül visszatérnie a gazdaságba, az előbbi soha többé nem érvényesítheti követelését.
Több szakértőt is megszólaltat a Népszabadság, akik szerint a csődtörvény toldozása-foldozása nem szolgálja azt az alapvető célt, hogy egy cég fizetésképtelensége esetén a még meglévő vagyon további sorsáról közösen dönthessenek az érintettek. Mire ugyanis osztozkodásra, reorganizációs tervek egyeztetésére kerülne sor, a fizetésképtelen vállalkozás rendszerint kiürül.
