Most nem kevesebbet állít, mint azt, hogy a „State Department szemszögéből” szemlélem ‘56-ot, s ugyanakkor a történelmet „vágyaink szerint” mutatom be. Ez egy kicsit sok valakitől, aki ugyanabban a paragrafusban azt is mondja, hogy nagyon tisztel.
Lendvaitól eltérően könyvem levéltári dokumentumokból meríti következtetéseit. A szovjet prezídium 1956. október 30-án egyhangúlag a katonai beavatkozás ellen szavazott. Ez és tucatnyi más tény és dokumentum döntő bizonyíték arra, hogy a szovjet vezetők hajlamosak voltak egy kompromisszumos megoldásra. Kár, hogy a magyarul és angolul is könnyen elérhető dokumentumokat Lendvai nem veszi figyelembe.
CHARLES GATI
Washington
• Árfolyam-stabilitás
Teljes mértékben osztom a forint árfolyamának alakulását elemző cikkükben (Erőre kapva – Figyelő, 2006/42. szám) megszólaltatott elemzőknek azon véleményét, miszerint az árfolyam alakulását már régen nem az ország fundamentumai határozzák meg elsősorban – bár természetesen azok is befolyásolják, főleg erőteljes negatív vagy pozitív hírek esetén. Sokkal inkább az játszik meghatározó szerepet, hogy a külső befektetők – elsősorban a nagy befektetési alapok, hedge fundok – milyen befektetési eszközt vesznek fel a portfoliójukba, s ezen döntésük éppen milyen mértékben képes hatni a forint iránti kereslet-kínálati egyensúlyra (akár az azonnali, akár a swap piacokon keresztül).
A hatalmas piacmozgató erők bemutatásához szemléletes példákkal szolgálhat az árupiacok közelmúltbeli történéseinek elemzése, hiszen a termék árának alakulásában ebben a piaci szegmensben – hasonlóan egy ország fizetőeszközéhez – szintén fontos szerepet töltenek/tölthetnek be a mögöttes tartalmak: a kereslet-kínálat vagy például a jövőbeli kilátások. Gondoljunk csak az olajár alakulására. Az előbb megtöbbszöröződött, majd a nyár közepi csúcsról közel 20 százalékkal visszaesett. Elég példának egyetlen befektetési alap, az Amaranth esete, amely közel 6 milliárd dollárt bukott kockázatos földgáz-pozícióin, jelentős volatilitást okozva ezzel a mögöttes termék piacán. Még eklatánsabb a réz ármozgása: míg 2003. január elején a londoni fémtőzsdei (LME) jegyzés 1500 dollár körül mozgott tonnánként, 2006 elejére megtriplázódva (!) 4500 dollárra emelkedett. Már ebben az áremelkedésben is fontos szerepet játszottak a hatalmas pénzeket mozgató alapok, ám májusra, vagyis alig 5 hónap elteltével a fém tonnája már a 8800 dollárt ostromolta, ez pedig már egyértelműen nem fundamentális háttérrel volt magyarázható, hanem az ingatlan-, deviza-, kötvény- és részvénypiacokról a magasabb hozam reményében pénzeszközöket átcsoportosító alapok óriási vételi megbízásai „torzították” el az árakat.
A kérdés valóban az tehát, hogy a hozamokért, a minél magasabb megtérülésért folytatott öldöklő harcban a magyar piac számára sokszor elképzelhetetlen mennyiségű tőkének mekkora része áramlik ide – kihasználandó a pillanatnyi kamatkülönbségből adódó előnyöket -, forintkeresletet, és ezáltal erősebb árfolyamot generálva. Ha a jelenlegi – meglehetősen törékeny – külső befektetői bizalom és elvárás a Magyarországon elérhető magas hozam vonzása következtében erősebbnek bizonyul, mint az ország meglehetősen gyenge fiskális pozíciója miatti kockázattól való félelem, akkor a forint maradhat a mostanihoz hasonló, fundamentálisan nem igazán indokolható erős szinteken. Ha viszont a befektetők egy kritikus nagyságú csoportja úgy gondolja, hogy más eszközökön hasonló kockázat mellett nagyobb megtérülést tud elérni, akkor befektetett tőkéjük kivonásával láncreakciót indíthatnak el, mely nagyon könnyen és gyorsan képes megváltoztatni a jelenleg fennálló, mindenki számára kényelmes „egyensúlyt”.
Így tehát a korábbiaknál is fontosabb szerepe van annak, hogy a konvergencia-programban lefektetett irányelveknek megfelelően az ország gazdasága egy fenntartható fiskális pozícióba kerüljön, hiszen ahogyan a fenti példák is mutatják, a tőke a magas megtérülést keresve, sokszor nem vizsgálja a mögöttes tartalmat, csak az adott kockázati szinthez tartozó profitot. A kockázat csökkentésével (így például a költségvetési és folyó fizetési mérleg hiány csökkentésével, strukturális átalakításokkal) ugyanis az elvárt hozam óvatosan szintén mérsékelhető, miáltal könnyebben lehet maradásra bírni az oly szükséges külső finanszírozást nyújtó befektetőket, stabilan tartva ezzel a forint árfolyamát.
SZŰCS TIBOR
Székesfehérvár
• Gyors kapcsolat
A rapid üzleti kapcsolatépítésről szóló cikkükre (Két csengetés között – Figyelő, 2006/39. szám) szeretnék reagálni. Örömmel jelentem, szervezetünk 2002 januárjától rendez hasonló eseményeket Budapesten és szerte az országban. Non profit – kizárólag gazdaságfejlesztési célú – a program, amelyre fiatal vállalkozókat várunk. A rendezvény olyan sikeres, hogy ma már szervezetünk világszinten is kiemelt programként kezeli.
FEHÉR ZSOLT
európai igazgató, Worldwide Federation of Young Leaders and Entrepreneur
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
