Soha olyan erősen nem állt Gyurcsány Ferenc a kabinet és az MSZP élén, mint most, a múlt szombati kongresszus és az október 23-i, utcai harcokba torkolló tüntetések után – fogalmazott a Figyelőnek a Szocialista Párt egyik prominens politikusa, aki szerint a kormányfő szinte be van betonozva a hatalomba. Erre utal, hogy a miniszterelnök egyöntetű támogatás mellett jelentette be múlt hétvégi MSZP-kongresszuson: elfogadja a jelölést a pártelnöki tisztségre (amelyre más aspiráns nem is akadt). A hétfői utcai zavargások (amelyek során több mint 100-an megsebesültek – köztük 10 rendőr -, s amelyek kapcsán kedd délig 131 embert vettek őrizetbe) szintén nem gyengítették meg a kormányfő helyzetét, sőt, az még erősödött is a néhány héttel korábbi állapotokhoz képest. A Figyelő ugyanis úgy értesült, hogy az őszödi beszéd nyilvánosságra kerülését követően, a párt perifériáján még folyt némi szervezkedés Gyurcsány eltávolítására, ám már hetek óta nemcsak a szocialisták, hanem a szabad demokraták is egy emberként sorakoznak fel mögötte.
 |
Jól tűr a forint
Minimális gyengü-léssel reagált a forint árfolyama arra, hogy a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa a várakozásoknak megfelelően 25 bázisponttal, 8,00 százalékra emelte meg keddi ülésén az alapkamatot. Azzal, hogy 262,40 környékéről 263-ig „ugrott fel” azonnali reakcióként az euró/forint kurzus, csak visszaállt a péntek délutáni árfolyamszint. Ez azért tűnhet érdekesnek, mert kedden reggel elég egyértelműek voltak a várakozások a forint elmozdulásával kapcsolatban: az előző napon Budapest belvárosá-ban lezajlott esemé-nyek nyomán szinte senki sem gondolta, hogy a hazai pénz megússza az esést. Mégis megúszta.
Reggel ugyan még a várakozásoknak megfelelő eladá-sokkal indult a kereskedés – a 265-ös szintet közelítette a kurzus -, de mire a monetáris tanács tagjai megvitatták a kamat ügyét, már erősebben állt a hazai pénz, mint a múlt hét végén. A 25 bázispontos emelés kisebb, mint az elmúlt hónapokban jellemző 50, de mégiscsak emelés. Járai Zsigmond MNB-elnök szerint utal arra is, hogy még nem látni, az eddigi szigorítás megtette-e inflációcsökkentő hatását, de a korábbiaknál kisebb mérték azt is kifejezi, hogy javult a külpiaci hangulat, csökkent az olajár, erősödött a forint, a megszorító intézkedések pedig eleve kereslet-, s végső soron infláció-csökkentő hatásúak. A közeljövővel kapcsolatosan már akad olyan elemző, aki szerint – ha a forint kitart a 265-ös szint alatt – ezzel vége is a kamateme-lési ciklusnak. A többség szerint viszont még egy-két apró szigorítás belefér, amivel 8,25, vagy 8,50 százalékon tetőzhet a hazai alapkamat. |
|
|
|
|
Lapunk információi szerint a szeptember 17-i, a televízió székháza elleni ostromot követő napokban egy, a kormányzatból a tavaszi országgyűlési választásokat követően kikerült állami vezető körtelefonon az iránt puhatolózott irányadó szocialista körökben, hogy milyen támogatottsága lenne kormányfővé jelölése esetén Kiss Péter szociális és munkaügyi miniszternek. Kezdeményezése azonban csaknem egyöntetű elutasítottságba ütközött, mindössze a párt holdudvarában akadt néhány igenlő. Úgy tudjuk, a kormányfő nemcsak a hazai szociál-liberális oldaltól, hanem nemzetközi pénzügyi körök befolyásos képviselőitől is kap telefonos és e-mailes biztatásokat, ennek ellenére pszichésen megviseli a személyét érintő kriminalizálás, az erkölcsi ellehetetlenítését célzó tüntetéssorozat. „Lemondani azonban nem kíván, sőt, elszánt a reformok folytatásában” – jelentette ki lapunknak egy szocialista forrásunk. Ezt a szándékát fogalmazta meg két héttel ezelőtti londoni látogatásakor is, amikor egy ottani újságírónak azt találta mondani: ha már buknia kell, akkor a reformok után bukik meg. Utóbb ezt a nyilatkozatát burkoltan visszavonta, amikor úgy fogalmazott, hogy az újságíró félreértette a szavait.
Gyurcsány bízhat abban, hogy a koalíciós pártok nem hátrálnak ki mögüle, sőt az elmúlt hetek ellenzéki támadássorozata miatt még szorosabbra zárnak mögötte. A kormánypárti politikusok óvatosabbá váltak. Mint egyikük a Figyelőnek fogalmazott: félnek egy újabb lehallgatási botránytól, ezért nagyobb nyilvánosság előtt nem mernek nyíltan beszélni. „Nem kell mindent kimondani, másfelől okosan is lehet fogalmazni, hogy mások ne élhessenek vissza vele. Szűk körben azonban őszinték vagyunk egymással” – érzékeltette, hogy a bizalom egymás iránt azért még megvan, a sajtó iránt azonban már kevésbé, s hogy a korábbiaknál lényegesen kevesebb információ kerülhet ki „spontán módon” kormányzati és koalíciós parlamenti forrásból.
Igaz, egyelőre nincs is érdemleges információ arról, milyen taktikával készülnek a koalíciós pártok az elkövetkező hetek politikai erőpróbáira. Annyi szivárgott csak ki, hogy kormányzati jogászok már előre keresik azokat az alkotmányi és törvényi passzusokat, amelyek alkalmasak lehetnek az ellenzék által kezdeményezett ügydöntő népszavazás „kilövésére”. Orbán Viktor, a Fidesz elnöke október 23-i, az Astoriánál tartott beszédében arra hivatkozva hirdette meg a népszavazási kezdeményezést, hogy a rendszerváltáskor elmaradt a felelősök számonkérése, ezért térhetett vissza 16 év után a „hazugság politikája, amely gazdasági válságot okozott”. Érvelése szerint egy ügydöntő reformnépszavazás jelentheti a megoldást, amelyen egyúttal „eldőlne a hazugságokra épülő kormányzás sorsa is”.
BENYÚJTVA. A Fidesz és a KDNP kedden már be is nyújtotta az Országos Választási Bizottsághoz a referendumra bocsátandó kérdések körét, (lásd külön), amelyek hitelesítéséről e grémiumnak kell döntenie. Ha valamelyikről úgy határozna, arról nem lehet népszavazást kiírni, ez ellen az Alkotmánybírósághoz lehet fellebbezni. Csak miután a taláros testület zöld utat adott, azt követően lehet megkezdeni az ügydöntő referendum megtartásához szükséges 200 ezer aláírás összegyűjtését. Erre 4 hónap áll rendelkezésre.
Az ügydöntő országos népszavazás annyiban a legszigorúbb állampolgári demokratikus akaratkinyilvánítási forma, hogy annak eredménye köti az Országgyűlést. Más kérdés, levezethető-e belőle a kormány lemondatása, új választások kiírása. Szervezeti és személyi kérdésekben nem lehet népszavazást tartani, így például arról sem, hogy a kormány mondjon le – jelentették ki lapunknak egybehangzóan jogi szakértők. Ilyen értelemben tehát az utcáról nem lehet megbuktatni a kabinetet. „Nem lehet továbbá a költségvetést közvetlenül érintő kérdésekről népszavazást kiírni, s arról sem, hogy esetleg a kormány elleni – a Fidesz számára kedvező – új bizalmatlansági rendszert iktassanak az Alkotmányba, vagy hogy a parlament oszlassa fel magát, s írjanak ki új választásokat” – ismertette egy lapunk által megkérdezett alkotmányjogász, mennyire behatároltak a referendum tárgyává bocsátható ügyek. Kevés kérdésben lehet kötelezni a kabinetet bármire is, arra például biztosan nem, hogy ne emelje az adókat. Azonban még egy, a Fidesz-KDNP számára optimális forgatókönyv esetén sem lehet a referendum eredményéből levezetni azt, hogy a kormánynak mennie kell. „Szimbolikus politikai győzelemként értékelhető, politikai játéknak, amely miatt a népszavazásra bocsátott ügyekben elvileg bukhat a kormány, de semmiképpen sem alkotmányjogi értelemben” – szögezte le a jogtudós.
Ám mivel az ügydöntő népszavazás eredménye köti az Országgyűlést, nem lehet azzal ellentétes tartalmú törvényt elfogadni. Erre tekintettel a most elindított reformok részletei is kétségesek. Bukhat a vizitdíj, a tandíj, ám a kormánynak nyilván lesznek alternatív javaslatai a konvergencia-program és a központi költségvetés egyensúlyának megteremtésére. Ennek realitását megerősítette lapunknak több szocialista politikus is. Jogi szakértők valószínűsítik: némely ügyben kétségtelenül meghátrálásra kényszerítheti az ellenzék a népszavazás révén a kabinetet, és így nem tud bizonyos intézkedéseket végrehajtani (például a patikaliberalizációt, a tandíj vagy a vizitdíj bevezetését, a termőföld adásvételének liberalizációját, vagy a kórház-privatizációt). Ezt figyelembe véve most kockázatokkal jár a jelenlegi hatalom részéről olyan törvényjavaslatokat beterjeszteni a parlament elé, amelyekről a jövő év kora tavaszán népszavazás útján dönthetnek. Előfordulhat ugyanis, hogy hatályon kívül kell helyezni, de legalábbis a referendum végeredményének megfelelően módosítani kell azokat.
|
A Fidesz-KDNP 7 kérdése
Egyetért-e Ön azzal, hogy…
1. … az államilag támogatott felsőfokú tanulmányokat folytató hallgatóknak ne kelljen képzési hozzájárulást fizetni?
2. … az egészségügyi közszolgáltató intézmények, kórházak maradjanak állami, önkormányzati tulajdonban?
3. … a háziorvosi ellátásért, fogászati ellátásért és járóbeteg-szakellátásért továbbra se kelljen vizitdíjat fizetni?
4. … a gyógyszereket továbbra is csak gyógyszertárban lehessen árusítani?
5. … a nyugdíjasok továbbra is a 2006. október 23-án hatályos törvényi rendelkezések szerint vállalhassanak munkát?
6. … hogy a – 2005. június 15-i állapot szerint hatályos termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény szerint – családi gazdálkodót első helyen illesse meg elővásárlási jog termőföld vagy tanya vásárlása esetén?
7. … az Országgyűlés – a fegyelmi és kártérítési felelősség mellett – törvényben szabályozza a miniszterelnök és a Kormány tagjai speciális, objektív felelősségét is a költségvetés túllépéséért? |
|
|
|
|
