|
A ma létező szén-nanoporokat általában elszenesedett fából, vagy koromból állítják elő. Az ilyen szemcsék azonban bizonyos célokhoz már túl apró, néhány nanométer (a milliméter egymilliomod része) nagyságú pórusokat tartalmaznak. Márpedig sok szennyező anyag ennél nagyobb alkotókból épül fel, így megkötésükhöz méretesebb lyukakra van szükség. Az amerikai vegyészek ezért a nanoszerkezetek előállításában alkalmazott úgynevezett spray pirolízises technikával folyékony szerves anyagokból – például közönséges benzolból -, valamint sókból kiindulva először összetett szén-nanoszemcséket készítettek. E részecskék külső felszíne sókristályokat tartalmaz, amelyek vízzel kioldva éppen a kívánt kiterjedésű – 20 nanométernél nagyobb átmérőjű – üregeket hagynak maguk után. A nanopor a talajba kiszórva, és azzal összekeverve képes a lyukakba illeszkedő szennyező részecskék, például olajcseppek felszívására, de nagy felülete miatt kémiai folyamatok katalizátorkánt is alkalmazható.
